Új kutatónemzedéket bátorít a Szegedi Akadémiai Bizottság a Magyar Tudomány Ünnepén

1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlés alsóházi követeinek ülésén ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egyéves jövedelmét egy Magyar Tudós Társaság megalakítására. Ez az esemény a későbbi Magyar Tudományos Akadémia és a tudományos célú összefogás jeles napja lett, amelyről az Akadémia 1997 óta a Magyar Tudomány Ünnepével emlékezik meg.

Prof. Dr. Krisztin Tibor, a SZAB elnöke megnyitja a „Tudomány: út a világ megismeréséhez” ünnepi ülést. Fotó: Sahin-Tóth István

Az MTA központi megnyitója után, november 4-én rendezték a Szegedi Akadémiai Bizottság ünnepségét. A szegedi eseményen elhangzott beszédek központi témája a válság kihívásaira adott tudományos válasz, valamint az ifjú nemzedék bátorítása, ösztönzése volt. Megnyitójában Prof. Dr. Krisztin Tibor akadémikus, a SZAB elnöke, az SZTE Bolyai Intézet igazgatója emlékeztetett, hogy a koronavírus-járványra egy évvel ezelőtt kivételes gyorsasággal sikerült vakcinákat kifejleszteni. Büszkeség, mondta a Széchenyi-díjas matematikus, hogy az egyik legsikeresebb vakcina technológiájának kidolgozója, Karikó Katalin Szegedről indult. A klímaváltozás problémáiban azonban nem történt ilyen előrelépés, és ezt nehezíti a szomszédban dúló háború, valamint következménye, az energiaválság. „Egyre nagyobb szükség van arra, hogy tudós közösségünk a tudomány szigorú eszközeivel válaszoljon a felmerülő kérdésekre, segítse a világ megismerését” – vélte a SZAB elnöke. Krisztin Tibor különösen fontosnak nevezte, hogy a tudományos eredményeket, a tudományos tényeken alapuló gondolkodást a kutatók megismertessék a közvéleménnyel és a döntéshozókkal. „Hitelesen érvelnünk, küzdenünk kell az áltudományok ellen. A kutatók társadalmi felelőssége nagy a tudomány hitelességében, az MTA iránti közbizalom fenntartásában” – mondta Krisztin Tibor.

A szegedi akadémikus közölte, hogy a tudományos nemzedéki utánpótlás érdekében az Akadémia a fiataloknak, elsősorban a középiskolásoknak szóló programokat indított. Ilyen az MTA Középiskolai Alumni Programja, amelyben kutatók ajánlhatják fel, hogy alma materükben előadást tartanak; céljuk, hogy átélhetően elmondják: kutatóként szabadon foglalkozhatnak azzal, ami érdekli őket, mert a kíváncsiság, a világ megismerésének vágya hajtja a tudomány művelőit. Az elnök kérte, hogy az MTA honlapján minél több kutató jelezze jelentkezési szándékát az alumni programhoz. Az MTA mintegy 20 ezres köztestületi tagságából háromezren a dél-alföldi régióban dolgoznak. Őket arra kérte Krisztin Tibor, hogy fiatal, fokozatot szerzett kollégáikat biztassák az akadémiai köztestületbe való jelentkezésre.
Az ünnepséget novemberben csaknem 30 szakmai program, tudománynépszerűsítő előadás és művészeti rendezvény követi majd, amelyek célja, hogy minél több fiatal érdeklődését felkeltsék a tudományos hivatás iránt. A SZAB ennek a szellemében fiatal kutatóknak szóló tudományos pályázatát is megnyitotta a középiskolások számára. A tudomány ünnepén a középiskolás pályázat díjnyertese, a szegedi Tömörkény gimnázium tanulója, Hajnal Katalin előadást is tartott az akadémiai ülés közönsége előtt.

Prof. Dr. Széll Márta a Szegedi Tudományegyetem stratégiai rektorhelyettese. Fotó: Sahin-Tóth István

Hasonló célokat fogalmazott meg Prof. Dr. Széll Márta a Szegedi Tudományegyetem stratégiai rektorhelyettese; kifejezte reményét, hogy az egyetem a karainak bevonásával elkészült energiamegtakarítási tervvel az oktatás, a kutatás és a betegellátás tevékenységeit azok kiválóságának megtartásával fogja tudni folytatni az előttünk álló téli hónapokban.

Prof. Dr. Széll Márta szerint a Szegedi Tudományegyetem a következő időszakban a modellváltás hosszú távú lehetőségeire, valamint két stratégiai pillérre fog támaszkodni: az egyik a tudományos utánpótlás képzése a legmagasabb nemzetközi mércéknek megfelelően, a másik pedig a tudományos partneri kapcsolatokat elősegítő nemzetköziesítés. Az SZTE tehetséggondozó programjai szintén fókuszálnak a középiskolásokra, és egyre népszerűbbek az egyetemi szervezésű tanulmányi versenyek, felkészítő programok hallgatók és középiskolások számára. A stratégiai rektorhelyettes az SZTE társadalmi szerepvállalása szempontjából jelentősnek nevezte, hogy az egyetem olyan Nemzeti Laboratóriumokat koordinál, amelyek napjaink egészségügyi és energetikai kérdéseire keresnek választ.

Prof. Dr. Széll Márta az egyetem oktatási célkitűzései közül kiemelte a nemzetköziesítési folyamat oktatási, kutatási és mobilitási tevékenységeit. Különösen fontosnak tartotta, hogy a Szegedi Tudományegyetem alapítója és aktív tagja az Európa meghatározó felsőoktatási intézményeit tömörítő EUGLOH (European University Alliance for Global Health) egyetemi szövetségnek. Ebben a francia Université Paris-Saclay, a svéd Lund University, a német Ludwig-Maximilians-Universität München, a portugál Universidade do Porto és a Szegedi Tudományegyetem mellé 2023-ban csatlakozik a spanyol University of Alcalá, a német Universität Hamburg, a vajdasági Újvidéki Egyetem és a norvég Tromsø University - The Arctic University of Norway. "Meggyőződésünk, hogy ebben az erős, az Európai Unió teljes támogatását élvező felsőoktatási szövetségben végzett munkánk meghatározó lesz egyetemünk következő 100 éve szempontjából" – húzta alá az SZTE rektorhelyettese, aki közölte azt is, hogy együttműködés készül a Szegedi Tudományegyetem és a Pasteur Intézet között, amelynek alapján az SZTE bekapcsolódik a párizsi központú szervezet PhD-képzésébe.

Az ülésen felszólaló Dr. Kozma József önkormányzati képviselő, a szegedi önkormányzat Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága elnöke szerint a szegedi akadémiai tudós szféra akkora, hogy minden Szegeden élő hatodik polgár ebbe a körbe tartozik. A megyei jogú városok közül Szeged kimagaslik e téren: nálunk a legmagasabb a felsőfokú végzettségűek aránya a nagy vidéki városok közül. Kozma József szerint a város és egyeteme szimbiózisban él egymással; a tudományos események és eredmények meghatározzák Szeged jelenét, és mivel a város jövőjét a tudásra és a tehetségre építi, továbbra is partnerségre törekszik az egyetemmel. „Hiszünk benne, hogy a tudást és a tudomány eredményeit a társadalom javára lehet fordítani" – mondta a képviselő. „A mai kor két legnagyobb kihívása társadalmunk előtt a gazdasági válságok meghaladása és a globális klímaválság megelőzése. A közösségnek tudásra, békére, tiszteletre és szolidaritásra van szüksége, hiszen ezek tartják meg. Ezzel szemben a tudatlanság, a békétlenség, a respektus és az egymásért vállalható szolidaritás hiánya szétfeszíti a közösségeket.” „Támogatni fogjuk a tudományok képviselőit, hogy amennyire lehet minél szabadabban, sikeresebben végezhessék munkájukat" – fejezte ki a szegedi bizottsági elnök.

Dr. Deli Mária akadémikus. Fotó: Sahin-Tóth István

A plenáris ülés ünnepi tudományos előadásában Dr. Deli Mária akadémikus (Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Biofizikai Intézet) kutatócsoportjának az elmúlt 10 évben a vér-agy gát működésére vonatkozó kutatásait foglalta össze. A vér-agy gát jellegzetessége a kettős funkciója: sejtjei egyfelől elválasztják a vérkeringéstől az idegrendszert, hogy állandó működési környezetet teremtsenek, másrészt viszont összekötnek, információt közvetítenek a keringés és az idegrendszer között. Az SZBK akadémikusa szemléletes előadásban mutatta be, hogy miközben a vér-agy gát a külső behatások elleni fizikai és kémiai védelmet biztosítja, egyúttal egyes hatóanyagok, gyógyszerek bejutását is akadályozza. Emiatt a kutatások a gátrendszerek modellezésével a gyógyszermolekulák átjutását célozzák. A kutatócsoport jelenleg Pardi Norberttel, a philadelphiai Pennsylvania Egyetem virológus professzorával, Karikó Katalin közvetlen munkatársával RNS tartalmú nanorészecskék célzására és vér-agy gáton való vizsgálatára, amitől új utat remélnek a gyógyításban. Dr. Deli Mária végül közös fotón mutatta be kutatócsoportját, amelynek több, mint fele az új, fiatal generációhoz tartozik.

A Dél-Alföldi Innovációs Díj nyertesei

A Magyar Tudomány Ünnepén idén 13. alkalommal adták át a dél-alföldi vállalkozói-feltalálói tevékenység elismerésére alapított Dél-Alföldi Innovációs Díjakat, valamint a SZAB és az SZTE Tudományos Díjait. Az eseményen Prof. Dr. Kemény Lajos akadémikus, a SZAB alelnöke, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika tanszékvezető igazgatója szólította az idei innovációs pályázati díjak nyerteseit.

A Dél-Alföldi Innovációs Díj gazdasági társaságok kategóriájában a szegedi ZETO EU Kft-t képviselő Dr. Kokavecz János ügyvezető vette át az első díjat. Pályázatuk egy vezetéknélküli, hordozható és a kórházi használatban lévő géles elektródák helyett szárazelektródát használó elektro-encefalogram (EEG) berendezésről szólt, amelyet ott a helyszínen szemügyre is lehetett venni. Ebben a kategóriában oklevéllel ismerték el a CSOMIÉP Kft. és a Nagy és Társai Bt „ESZSVÁR” típusú nagyvasúti, előre gyártott makro szintetikus szállal erősített nagypaneles síncsatornás útátjáró rendszerét; a díjat a fejlesztés témafelelőse, Onderó Béla műszaki referens vette át.

Dr. Kokavecz János (balról) átveszi a díjat Prof. Dr. Krisztin Tibor SZAB-elnöktől. Fotó: Sahin-Tóth István

Az innovációs díj természetes személy kategóriájában Hajnal Attila - Thermobox D73 nevű központi vezérlő szerkezete nyert első díjat; ez a fejlesztés a kompresszorházak hőmérsékleti szabályozását képes úgy elvégezni, hogy a kompresszorok leadott hőjét is hasznosítja. A kategória okleveles elismerését Törőcsik Károly Konrád kapta, aki vállalkozások digitális fejlesztéséhez dolgozott ki IoT (vagyis netes hálózaton hasznos adatot kommunikáló) platformot, amely energiafelhasználást mérő alkalmazással párosított.
A díjakat Krisztin Tibor, a SZAB elnöke, valamint az innovációs alapítvány kuratóriumának tagjai, Kőkuti Attila, a Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Sipos Zsolt, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára, Szabó Géza, a Békés Megyei Kereskedelmi Iparkamara alelnöke, és Maróti Péter, a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség igazgatója adták át.

A SZAB Tudományos Díjai

Ezután Dr. Törőcsikné Prof. Dr. Görög Márta, a SZAB tudományos titkára, az SZTE ÁJTK dékánja, intézetvezető egyetemi tanára ismertette, hogy a Szegedi Akadémiai Bizottság, a Szegedi Tudományegyetem és „A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány 2022 tavaszán pályázatot hirdetett a dél-alföldi megyék, valamint a Vajdaság, illetve a partiumi Temes és Arad megye fiatal kutatói és középiskolásai számára. A pályázat hat kategóriájának díjait adta át Krisztin Tibor SZAB-elnök, Széll Márta SZTE-rektorhelyettes, Kozma József önkormányzati képviselő, valamint Molnár Árpád, az említett tudománytámogatási alapítvány elnöke.

Hajnal Katalin az SZAB Tudományos Díj középiskolai kategória első helyezettje. Fotó: Sahin-Tóth István

Idén a fiatal díjazottak közül a legfiatalabb, Hajnal Katalin, a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola végzős diákja tartott előadást. Hajnal Katalin nem kevesebbet, mint a végtelen fogalmát vette szemügyre, mégpedig a humán érdeklődés kíváncsiságával. A Zénon-paradoxonnal, Achilleusz és a teknős versenyfutásával szemléltette a végtelent, mint soha el nem ért célt, majd Georg Cantor matematikus révén beszélt arról, hogy végtelen és végtelen között is van különbség. Következő témája a Hilbert-hotel gondolatkísérlete volt 1924-ből; a szálló, amelynek végtelen számú lefoglalt szobáiba új vendég érkezik. Majd egy busznyi végtelen számú vendég, majd egy egész kompnyi végtelen számú buszt szállító végtelen számú vendég jön. Hogyan helyezhetők el?

Hajnal Katalin által előadott hasonló paradox gondolatkísérlet volt a pénzvisszaadó automata végtelen használata. A történet egy automatáról szól, amely egy bedobott érméért kettőt ad vissza. Hősünk pedig egy kezelő, aki zsebében egyetlen érmével lép az automatához. Első hallásra, ha az érme bedobását végtelen sok ideig folytatja, akkor végtelen sok érmét szerez. Valójában ez nem biztos, hogy így van: egy ügyetlen kezelő képes elveszíteni összes érméjét. Hajnal Katalin szerint az ügyes kezelő az első bedobott éremért kapott két érmével a kezében döntés előtt áll. Úgy cselekszik ügyesen, ha mindig az utolsó két visszakapott érméből dobja be az egyiket, így minden bedobásból egy érméje biztosan megmarad. Ügyetlen pedig akkor lesz, ha mindig a legrégebben visszakapott érméjét dobja be, viszont mindegyik kiadott érme egy idő után legrégebbivé fog válni, és így biztos lehet abban, hogy egyszer mindegyiket bedobja, és nem lesz olyan, amire azt mondhatja, hogy az biztosan megmarad neki.
A végzős diák előadásáért őszinte tapsot kapott az akadémiai közönségtől. (Hajnal Katalinnal készült interjúnkat hamarosan közöljük).

A SZAB Tudományos Díjak nyertesei:
Természettudományok: I. díj: Farkas Luca, II. díj: Adlan Leatitia Gabriella, III. díj: Sáringer Szabolcs. Okleveles elismerés: Purgel Szandra Dóra és Mihalkó József.
Élettudományok: I. díj: Sipos Bence, II. díj: Tassó Zsófia, III. díj: Kemény Kata Kira. Okleveles elismerés: Faragó Tünde, Kondoros Balázs Attila, Nagy Viktória.
Társadalomtudományok: I. díj: Honti Tamás, II díj: Szivós Kristóf, III. díj: Farkas Tamás. Okleveles elismerés: Mészáros Mercédesz, Ujházi Tamás.
Bölcsészettudományok: I. díj: Tóth Marcell, II díj: Fekete Kristóf, III. (megosztott) díj: Balog Helga, Szitás Teodóra. Okleveles elismerés: Mihályi Dorottya
Művészetek: I. díj: Tanácsné Vilmos Etelka. Okleveles elismerés: Fodor Barbara.
Középiskolai I. díj: Hajnal Katalin. Különdíj: Dani Regina Jázmin, Rádi Anna Márta.

A Szegedi Akadémiai Bizottság oklevéllel ismerte el a pályázattal kapcsolatosan Mikulás Rolandné, az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Kollégium tanára, valamint Pallagi Judit, a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium tanára munkáját.

Az ünnepségen Mucsi Gergő, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar ütőhangszerművésze Mark Glentworth kortárs brit szerző művét adta elő. A közönség ugyancsak meghallgatta Tanácsné Vilmos Etelkát, az SZTE JGYPK Ének-Zene Tanszék 4. éves hallgatóját, a művészetek kategória első díjazottját, aki „Reszket a bokor” címmel dalt adott elő.

SZTE Info - Panek Sándor

Borítókép: Prof. Dr. Krisztin Tibor, a SZAB elnöke, Hajnal Katalin az SZAB Tudományos Díj középiskolai kategória első helyezettje és Prof. Dr. Széll Márta az SZTE stratégiai rektorhelyettese. Fotó: Sahin-Tóth István