Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Klebelsberg Kuno halálának 90-ik évfordulóján és a Pécsi Tudományegyetem letelepedése közelgő centenáriuma alkalmából „Pécs-Debrecen-Szeged, Klebelsberg Kuno és a magyar felsőoktatás” címmel nyílt utazó kiállítás az SZTE Klebelsberg Könyvtár átriumában.
Szegedhez hasonlóan Pécsett is menekülni kényszerülő egyetem telepedett le a trianoni döntés után. A Pozsonyból elüldözött Erzsébet Tudományegyetem indulásában, elhelyezésében Klebelsberg Kuno belügyminiszterként, majd vallás és közoktatási miniszterként ugyanazt a szerepet játszotta, mint a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem szegedi letelepítésében. A Pécsről érkező utazó kiállítás is arra épül, hogy Magyarországon három város Klebelsberg Kunót tiszteli egyeteme alapítójának, letelepítőjének.
A tárlat felületei a három város egyetemi építkezései mellett Klebelsberg szellemi művéről, a Collegium Hungaricum megalapításáról, a felsőoktatási ösztöndíjakról, a nyári egyetemek létrehozásáról is megemlékezik.
A kiállítás-megnyitó résztvevőit Puskás Nikoletta, az SZTE Klebelsberg Könyvtár általános igazgatóhelyettese köszöntötte; felidézte azt a szenátusi ülést, amelyen az SZTE vezetése 2011 novemberében arról döntött, hogy az egyetemi könyvtár felveszi Klebelsberg Kuno nevét. A könyvtár munkatársai elkötelezettségét jelzi, hogy 2021-ben a Közgyűjtemény Digitalizálási Stratégián nyertes projektjükben a középiskolák számára egyedülálló digitális tananyagot szerkesztettek Klebelsberg Kuno munkásságáról.
Puskás Nikoletta a névadás kapcsán Dr. Mader Béla, akkori főigazgatót idézte, aki szerint a háború utáni nehéz helyzetben Klebelsberg Kuno politikája kínálta az egyetlen reális alternatívát azzal, hogy az oktatásra, képzésre helyezte a hangsúlyt, és a közoktatásban, felsőoktatásban, külföldi ösztöndíjakban látta a kiutat. „A klebelsbergi értékrend ma is érvényes, a klebelsbergi út napjainkban is követhető, fontos örökség és feladat a számunkra, amit hittel, elkötelezetten vállalunk és végzünk” – zárta köszöntőjét a könyvtár igazgatóhelyettese.
Az utazó kiállítást a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont készítette. A kiállítás kurátorai Dezső Krisztina könyvtáros-muzeológus, a történeti gyűjtemény osztályvezetője, valamint Pálmai Dóra könyvtáros-muzeológus a gyűjtemény munkatársa ugyancsak megjelentek a megnyitón. Dezső Krisztina Klebelsberg Kuno szerepét méltatva megjegyezte, hogy a szegedi egyetemi építkezésekhez képest Pécs közel sem kapott annyi segítséget. Bár ott is épült diákotthon, tornacsarnok, és elkészült a jogi kar épületének új szárnya, de az 1930-as gazdasági világválság megakadályozta a tervezett campus valóra váltását. Emiatt Pécsett Klebelsberg Kuno emlékezetét sem övezi olyan kultusz, mint Szegeden és Debrecenben. Az egyetem évfordulójához azonban a vallási és közoktatási miniszter döntő munkássága éppúgy hozzátartozik, mint a másik két városban.
A tárlaton a pécsi anyag mellé Farkas Katalin, az SZTE Klebelsberg Könyvtár Régi Könyvek Tára vezetője iratokat, kiadványokat válogatott Klebelsberg Kunóné Botka Sarolta özvegyi hagyatékából, amelyet az egyetemi könyvtár őriz.
Érdekesség, hogy Klebelsberg Kunót mindhárom egyetem díszdoktorrá választotta. A kiállítás muzeológusai megtalálták Klebelsberg pécsi díszdoktori oklevelét az Iparművészeti Múzeumban, a másik két egyetem díszdoktori diplomája azonban nem maradt fenn, valószínűleg lappang valamelyik gyűjteményben.
A kiállítás megnyitóján (balról) Puskás Nikoletta, az SZTE Klebelsberg Könyvtár általános igazgatóhelyettese és Dezső Krisztina könyvtáros-muzeológus, a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont történeti gyűjteményének osztályvezetője.
A megnyitón Liptai Enikő és Benkő Katalin, az SZTE Bartók Béla Művészeti Karának hallgatói Bartók 44 hegedűduójából adtak elő két darabot.
A jelenlevők az átriumban található domborműve előtt tisztelegtek a 90 éve elhunyt Klebelsberg Kuno emléke előtt.
A kiállítás 2022. december 16-ig tekinthető meg.
SZTEInfo
Fotó: Nagy Dóra / SZTE Klebelsberg Könyvtár
