SZTE magazin

dr-Nagy-Gyula-SZTE-Klebelsberg-Konyvtar-11

Hagyomány és digitalizáció — Dr. Nagy Gyula, az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgatója a tudás feltárásáról és terjesztéséről

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár hagyományos szolgáltatásai fenntartása mellett a digitalizációban is élen jár. De a világ hálózataiban keletkező hatalmas elektronikus adatmennyiség nem fogja-e még a könyvraktáraknál is jobban elrejteni a tudást? A könyvtár nemrég kinevezett főigazgatója, Dr. Nagy Gyula azt vallja, a tudás feltárása és terjesztése ma a könyvtáros egyik legfontosabb feladata.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

— Ön a százéves egyetemi könyvtár első digitális bennszülött igazgatója.

— Félig-meddig így van. 12 éves voltam, amikor az informatikával közelebbről kapcsolatba kerültem, bár azóta a lelkesedés töretlen.

— Folytatni fogja azt a könyvtári hagyományt, amelyet elődei, Dr. Mader Béla, majd Dr. Keveházi Katalin honosítottak meg?

— Igyekszem folytatni, ez mindig is újító szellemű hagyomány volt, amire munkatársaimmal együtt büszkék vagyunk. És ha akarnám sem tehetnék mást. A kétévente elvégzett elégedettségi felmérésekből, a közösségi média bejegyzéseiből, s a hazai könyvtáros szakma visszajelzéseiből az érzékelhető, hogy a könyvtár közönsége elégedett ezzel a szolgáltatással. Különben, körbe kell menni az épületben, a zsúfolt sorokon látszik, hogy sok felhasználónk van. Szeretnek itt tanulni a hallgatók, s az online szolgáltatások statisztikái is mutatják a kedveltséget. A feladat tehát az, hogy az elért minőséget megőrizzük és továbbvigyük.

— Mit gondol, merre fog a továbbiakban fejlődni a könyvtár?

— Borítékolható, hogy az analóg tartalmak digitalizálása felé. Az eddig papír alapon elérhető könyvek, folyóiratok átkerülnek a digitális térbe. A teljes magyar nyelvű digitalizált állomány országosan lassan eléri a 100 milliós oldalszámot, és házon belül mi is folyamatosan végezzük ezt a munkát. Ugyanakkor ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a papírkönyvek iránti igény megszűnne, sőt! A jelenlegi trendek alapján az látható, hogy a két világ még jó ideig egymás mellett fog létezni.

— Az elmúlt években olyan értékeket digitalizáltak, mint az 1910-2010 közötti Délmagyarország vagy a Tiszatáj folyóirat összes lapszáma. Mit tekint a könyvtár legnagyobb digitalizálási sikerének?
Az egyetemhez kapcsolódó anyagok digitalizálását; ez egyébként elsődleges feladatunk is. Jelenleg futó legnagyobb projektünkben az egyetemen Szegedre költözése óta készült doktori disszertációkat digitalizáljuk. Napjainktól visszafelé haladunk, mostanában járunk az 1960-as években. Belátható időn belül elérhetővé tudjuk tenni gyűjteményünkben az összes, valaha keletkezett szegedi doktori értekezést; közülük már most 5700 elérhető. Hasonló célú, tíz éve futó projektünk a szakdolgozat-digitalizálás, ami két hete érte el a százezres számot a diploma repozitóriumban. A többi magyarországi egyetem meg sem közelíti ezt az állományt, 5-6-szoros előnyben vagyunk velük szemben.

dr-Nagy-Gyula-SZTE-Klebelsberg-Konyvtar
— Hisz abban, hogy a digitalizálással az SZTE Klebelsberg Könyvtár anyaga sokkal felfedezhetőbb lesz? Gondolom, minél nagyobb az információmennyiség, annál nyomasztóbb, ha csak egy bizonyos százaléka hasznosul.

— Ezzel a problémával egyszerre több fronton kell szembenéznünk. Könyvtárosként természetesen a tudás feltárását tartom egyik legfontosabb feladatunknak. Egyrészt követnünk kell az IT trendeket, szabványokat, amelyeket az informatika fejlődése támaszt, például olyanformán kell közzétenni tartalmainkat, ami az új megoldásokkal is szabványos. A szemantikus területre vagy a Google kereső folyton változó algoritmusára gondolok. És ezen túl is lehetőleg minél több speciális adatbázisban kell terjeszteni az egyetem tartalmait. Itt ugyanis nemcsak a könyvtár, hanem a Szegedi Tudományegyetem kutatói tudományos kibocsájtásának terjesztése a tét. Az egyetem helyesen tekinti céljának az egyetemi rangsorokban való minél jobb szereplést, s ezeknek a rangsoroknak eltérő arányban, de közös pontjuk, hogy fontos mutatóként tekintenek a tudományos tartalmakra. Ha kevésbé láthatók, az a kutatási eredmények terjedését korlátozza. Emellett a repozitóriumi tartalmak szétszórásában is volt nagyobb munkánk. A Magyar Elektronikus Könyvtárnak (EPA) távoli forrásként bejelentettük az egyes általunk digitalizált tartalmakat, hogy az országos kataszterben jól jelenjünk meg; innen mérhető forgalom is keletkezett. Valamint a Wikipédián is igyekeztünk elhelyezni digitalizált tartalmainkat a szócikkek mellett, ezzel is erősítve, hogy a Szegedi Tudományegyetemnél megbízható, többé-kevésbé szabadon használható adatforrás van. Szócikkfejlesztésben jelenleg is tárgyalunk az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóságával egy szorosabb együttműködésről.

— Ezek után nem fellengzős megkérdezni, hogy céljuk-e az okosabb internet.

— Természetesen célunk, legalábbis a könyvtárosokat lázba hozza a gondolat. A könyvtáros hivatás egyik alapgondolata a nagyobb rendezettség megteremtése, annak érdekében, hogy a tartalmak könnyebben megtalálhatóak legyenek. Ez a cél éppúgy érvényes a papírállományra, mint az elektronikus tartalmakra. Sőt, utóbbiaknál nagyságrendekkel nehezebb a feladat a hatalmas információmennyiség miatt, és azért is, mert nem kézzelfogható, polcra tehető anyagokról beszélünk. Ennek a feladatnak megvannak a maga kihívásai, mellyel a világcégek mellett, mint a Google, a könyvtárak is küzdenek a maguk eszközeivel. Az biztos, hogy az okosabb internet alapfeltételét az általunk annyira szeretett metaadatok fogják jelenteni. Ezek persze több módon is előállhatnak: önálló jogon keletkeznek (mint a dátum), emberi tudás által állnak elő, vagy a mesterséges intelligencia által jönnek létre. Mindenesetre a rendszerbe szervezésük, folyamatos gondozásuk, előállításuk könyvtárosi szemléletet és tapasztalatot igényel ahhoz, hogy okosabbá tudjon válni napjaink online világa.

— Mégis, az ember azt gondolná, az algoritmusok egy csapásra elérhetővé teszik a dokumentumokat, közben pedig folyamatosan projekteket kell építeni az adattisztításokra.

— Ez pontosan így történt a Scopus hivatkozási adatbázissal, amelynek adattisztítási projektjét nemrég zártuk le. A Scopus több egyetemi rankingnek is adatforrásául szolgál, így célszerű volt rendbeszedni az anomáliákat, tévedéseket, névösszevonásokat, az intézmény névalakjaiból adódó problémákat. Valóban, a tartalmi feltárás új módszerei már a mesterséges intelligencia területére esnek, de az anomáliák jó részét is éppen a mesterséges intelligencia tévedései állítják elő. A mi szorgos kollégáink lekeresték az adatbázisban reprezentált több ezer szegedi kutatót és a publikációs listák alapján próbáltuk kibogozni a tévedéseket, hogy a Scopus a Szegedi Tudományegyetemről érvényes adatokkal dolgozzon. Ezeket összevetettük a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázis adataival, ami a Szegedi Tudományegyetem kutatóira vonatkozó legteljesebb tudományos publikációs nyilvántartás. Ennek gondozása, adminisztrációja egyébként szintén a könyvtár feladata az egyetemen belül.

— Ekkora információmennyiség mellett a könyvtáros egyben kutatóvá is válik: önnek mi a kutatási területe?

— Eddigi pályám alatt az első nagyobb terület a személyes információszervezés területe volt, és ez volt az egyik legkeresettebb alkalmazási téma is: épp nemrég tartottam e témából előadást egy vezetőképző tanfolyamon az Országos Széchényi Könyvtárban. Korábban az SZTE Klebelsberg Könyvtárban a digitalizálás szakterületén dolgoztam, ezért is kedves számomra a szakdolgozatok helyzete. A hírlapok és más anyagok analóg-digitális transzformációja kapcsán végeztem kutatásokat és publikáltam, valamint e tartalmak megjelenítésében, a repozitórium rendszerek, médiatárak témájában mélyedtem el jobban. 2019-ben sikeres doktori védéssel zártam le egy neveléstudományi PhD képzést. Ezt a könyvtárossággal is sikerült összehozni, a Neveléstudományi Doktori Iskola vezetőjének, Prof. Dr. Csapó Benőnek és témavezetőmnek, Dr. Molnár Gyöngyvérnek köszönhetően: a magyar neveléstudomány 130 éves folyóirata, a Magyar Pedagógia tudománymetriai és tartalmi elemzését végeztem el.

dr-Nagy-Gyula-SZTE-Klebelsberg-Konyvtar
— Említette, hogy nemrég készült elégedettségi felmérés. Milyen újításokat javasoltak a felhasználók?

— Előbb néhány példa a vadabb ötletek közül. Kiderült, hogy a látogatóknak igénye volna alvószobára, és szeretnének konyhát, ahol meg tudnának ebédelni. Továbbá igény lenne kisállat-simogatóra is. Ilyenek sajnos nem lesznek, de azért a szigorú tudományos könyvtár mellett próbálunk megfelelni a stresszoldási igényeknek is. Két hete indítottunk el egy régebb óta tervezett szolgáltatásunkat: felnőtteknek való színezőket tettünk ki színes ceruzákkal. Az első tapasztalatok jók, pedig kampányt sem csaptunk neki.

— Én pedig hadd dicsérjem meg online kölcsönzési rendszerüket! Szombat délután 5-10 perc után már jöhettem a könyvekért.

— Az 5-10 perccel azért szerencséje volt. 45 perc a vállalt kiszolgálási időnk a nyitvatartási időben, kivéve persze az esti órákat, mert akkor már nem tartunk raktári ügyeletet.

— Egy Szegedre érkező hallgató számára mit tart legizgalmasabbnak a könyvtárban?

— Ezt akár a saját példámon keresztül is bemutathatom, hiszen az sem volt annyira régen. 2006-ban kerültem informatikus-könyvtáros szakra az egyetemre és innentől a pályám el is dőlt. Mint tiszakécskei származású diák, aki Kiskunfélegyházán járt középiskolába, addig nem jártam még ekkora könyvtárban. Rácsodálkozás volt: ekkora méretekben is lehet csinálni? Korábban a kecskeméti Katona József Könyvtárnak voltam tagja, amely szintén nem kicsi, de a szegedi egyetem könyvtára más lépték. Aki belép, egyből átérzi a szellemét, és – bátran kimondhatjuk – a tudás katedrálisában érezheti magát.

KÖNYVTÁRI ARANYBÁNYA
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján a látogató a gyűjtemény lelkét találja meg egy három osztatú keresőben
- Az első a hagyományos katalógus, benne a papíralapú könyvekkel és folyóiratokkal, valamint az előfizetett adatbázisokban található több százezer kurrens elektronikus könyvvel.
- A második fül alatt az online források, e-könyvek, e-folyóiratok és cikkek, valamint különféle elektronikus adatbázisok érhetők el.
- A harmadik fül alatt pedig a Contenta közös kereső a könyvtár saját digitalizálású tartalmaiban keres. Többek között itt érhetők el az SZTE Klebelsberg Könyvtár saját gyűjteményében megtalálható Szegeden kiadott könyvek digitalizált változatai is.

SZTEinfo – Panek Sándor
Fotó: Nemes Réka / SZTE Klebelsberg Könyvtár

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AMM_kulonszamAlmaMater_Magazin_2019_tel
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01