Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Mit tanácsol Karikó Katalin a gimnazistáknak? Két vármegye két vezető középiskolájába ér el a „Karikó Katalin útja a Nobel-díjig és tovább” című szegedi egyetemi vándorkiállítás a Magyar Tudomány Ünnepe 2024. novemberi időszakában. A csongrádi Batsányi gimnázium tárlatnyitóján és a kiskunfélegyházi Móra gimnázium Karikó Katalinhoz kötődő rendhagyó tanóráin is jártunk.
Az első magyar Nobel-díjas nő, Karikó Katalin életútjának relikviáit és eddig elnyert kitüntetéseit sajtó- és műtárgyfotókon mutatja meg a Szegedi Tudományegyetem utazó kiállítása. A tárlatot az előző két tanévben Magyarország kilenc különböző városában, tucatnyi helyszínen tekinthették meg az érdeklődők. 2024-ben megnyílt a Karikó Katalin életútját az universitas történetébe ágyazottan bemutató állandó kiállítás az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban. Ám a Karikó-vándorkiállítás újabb és újabb meghívást kap.
Az idei Magyar Tudomány Ünnepe hónapjában – 2024. november 3-15. között – Kiskunfélegyházán, majd – november 19. és december 6. között – Csongrádon tekinthetik meg az érdeklődők. 2024. december 10. és 2025. január 10. között Szolnokra, Karikó Katalin szülővárosába érkezik.
„… Hamar elvész, a mi hamar kész; / S a mi kevésbe kerül, többnyire nem sokat ér.” – Batsányi János „Egy híres verselőre” című költeménye sorait idézte Cseri Gábor. A Csongrádi Batsányi János Gimnázium igazgatója így köszöntötte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) „Karikó Katalin útja a Nobel-díjig és tovább” című utazó kiállítása csongrádi megnyitóján megjelent diákokat, tanárokat, vendégeket. Az előrehozott érettségi vizsgák miatt csendes gimnáziumi épület százéves falai között kifejtette: az 1790 körül papírra rótt verssorok a Karikó-féle kiállítás környezetében számára azt üzenik, hogy a kitűzött cél eléréséhez kitartásra, küzdésre és bizakodásra van szükség.
Egykori gimnazistákból lett kutatók és a mai diákok tudományos előadásai egészítik ki az SZTE vándorkiállítása üzeneteit a csongrádi Batsányiban – három héten át, harminc alkalommal, köszönhetően a BJG igazgatóhelyettese, Hajdúné Tyukász Zsuzsanna szervezőmunkájának.
– Legyenek tudósok és tanárok, akik ismerik és átadják a tananyagot! De kell a szikra, ami a diákokban fölgyújtja a tanulás utáni vágyat. A tudás eléréséhez kitartó munkára van szükség – összegezte tapasztalatait, illetve az oktatáskutatók és a fejlesztőcégek találkozóján hallottakat a csongrádi gimnázium igazgatója, aki szerint Karikó Katalin életútja a kitartásra, az elszántságra ad példát. Ezt a mintát jeleníti meg az SZTE vándorkiállítása.
A tudomány csongrádi követeire emlékeztetett köszöntőjében a város polgármestere. Bedő Tamás kiemelte: a természettudományban nagyot alkotó Karikó Katalin életútját bemutató tárlat egy olyan intézménybe érkezett, amelynek egyik erőssége a természettudományi képzés. A legendás matematika-fizika tagozatos osztályokból kiváló kutatók jutottak el a világ legkülönbözőbb egyetemeire és laboratóriumaiba. Példaként megemlíthető Faragó Béla, a franciaországi Institute Laue-Langevin, a neutronokat használó kutatások egyik világközpontjának fizikusa, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
– Az első magyar Nobel-díjas nő, Karikó Katalin kutatói érdemeit megismerte a világ. A Covid-19 kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy az orvosbiológiai kutatások óriási fejlődése mindennapjainkra is hat – hangsúlyozta az SZTE Karikó-kiállítását megnyitó Keller-Pintér Anikó. A Batsányi János Gimnázium alumnája, a Szegedi Tudományegyetem Biokémiai Intézet egyetemi docense elárulta: e megnyitó ünnepségre készülve beszélgetett Karikó Katalinnal, akitől azt is megkérdezte, mit üzen a csongrádi diákoknak. Hozzátette: a Nobel-díjas professzor válaszát és a saját kutatói pályájának tanulságait az ünnepséget követő előadásában fejti majd ki.
„A Batsányi gimnázium diákjainak – Karikó Katalin, 2023. október 15.” Ezzel az ajánlással és dedikációval még értékesebbé vált Karikó Katalin: „Áttörések – Életem és a tudomány” című memoárkötete, amit Újszászi Ilona, a Batsányi gimnázium alumnája, az SZTE senior kommunikációs szakértője nyújtott át egykori iskolája igazgatójának és tanulóinak
Az SZTE Karikó-kiállítás ötletgazdája és kurátora elmondta: a gimnázium mai és korábbi tanárai, jelenlegi tanulói körében megnyíló tárlat üzenetei közül számára a legfontosabb: a Karikó Katalin által is mindenkor hangsúlyozott köszönet az iskolának és a mentoroknak.
– Karikó Katalin is az edukálást tartja az őt ért „díjeső” utáni egyik legfontosabb feladatának. Egész életútjához, a világsikerré lett memoárkötetéhez hasonlóan a Nobel-díjig vezető tanulási folyamatot bemutató kiállítás is tanít – fejezte ki reményét Újszászi Ilona, a vándorkiállítás kurátora, aki az archív dokumentumokat és tárgyakat kiegészítő sajtó- és műtárgyfotók sorozatánál – a fényképeket készítő kollégájával, Sahin-Tóth Istvánnal, az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság kreatív munkatársával együtt – három héten át, hétfőnként és péntekenként rendhagyó órákon folytatja a történetmesélést.
Nobel-díjasok egyeteme az SZTE. Magyarország felsőoktatási intézményei közül egyedül a szegedi egyetem büszkélkedhet azzal, hogy két professzora vette át december 10-én a Nobel-díjat Stockholmban: Szent-Györgyi Albert 1937-ben, Karikó Katalin 2023-ban.
Keller-Pintér Anikó kutatóorvos is folytatója a Szent-Györgyi Albert laboratóriumában elkezdett izomkutatásnak
– A Szent-Györgyi-féle szegedi egyetemi orvosi vegytani tanszék egyik utódjának számít az SZTE Biokémiai Intézet. Itt folytatjuk az izomműködés biokémiájának kutatását, ami még Szent-Györgyi idejében Nobel-díjra méltó eredményekhez vezetett, ám ennek ilyen szintű elismerésének gátat vetett a világháború – szólt munkahelye tudománytörténeti posztjáról Keller-Pintér Anikó előadása.
Karikó Katalin tanácsait is tolmácsolta a csongrádi diákoknak a Batsányi gimnáziumban Keller-Pintér Anikó kutatórovos (jobbról), aki Újszászi Ilona kérdései nyomán mesélt saját életéről és munkájáról is
Banga Ilona, a szegedi egyetem egyetemi tanárai között az első nő, Szent-Györgyi Albert első szegedi munkatársa érdemeit is ecsetelte Keller-Pintér Anikó, az SZTE egyetemi docense.
– Az SZTE Egyetem Napja ünnepségen, ahol Karikó Katalin átvette professzori kinevezését Hankó Balázs minisztertől, alkalom nyílt egy rövid beszélgetésre is – árulta el az ünnepségen Klebelsberg-díjjal kitüntetett Keller-Pintér Anikó. – Megkérdeztem a világhírű biokémikust, hogy mit üzen a Batsányi gimnázium diákjainak. Három pontba sűrítette tanácsait.
„Amit csináltok, teljes szívből és örömmel végezzétek! Olyan munkát válasszatok az életetek céljául, ami örömet okoz nap mint nap” – szól Karikó Katalin első, a pályaválasztás előtt álló fiataloknak szóló tanácsa.
„Fontos az egyensúly megtartása. Az intenzív szellemi munka kompenzálására szükséges sportolni, valami olyan mozgást végezni, ami számodra kedves! Ez lehet a futás, ahogy én is 6 kilométernyi futással kezdtem a napjaimat a Rajna-parton” – idézte Karikó Katalin mainzi kutatóként szokásos napirendjének részletét a Batsányi alumnája.
„Segítsetek otthon a szüleiteknek!” – üzeni Karikó Katalin, nem csak a csongrádi fiataloknak. Példaként Keller-Pintér Anikó elmesélte, amit Karikó Katalintól hallott. „A lányunk egyedüliként számolt be amerikai iskolatársainak arról, hogy hétvégenként porszívózik és segít a házimunkában. Ám ennek a szokásrendnek az egyik következménye az is, hogy evezésben kétszeres olimpiai bajnoki címet nyert.” Kivételes a Francia-Karikó házaspár abból a szempontból, hogy otthonukban a lányuk, Francia Zsuzsanna olimpiai és világbajnoki aranyérmei gazdagítják azt a kitüntetésgyűjteményt, ami biokémikus édesanya, Karikó Katalin világhírűvé válása után még impozánsabbá vált.
A Batsányi János Gimnázium végzős diákjai, egykori és mai tanárai is kíváncsian hallgatták a BJG alumna Keller-Pintér Anikó kutatóorvos tapasztalatait
Archív fotók és dokumentumok, a diák Karikó Katalin iskolai füzetei és tankönyvei, a tanulmányi versenyeken elnyert oklevelek másolatai, valamin a szegedi József Attila Tudományegyetem biológia szakos hallgatójának egyetemi jegyzetei kerültek be a csongrádi Batsányi gimi és a kiskunfélegyházi Móra gimnázium szaktantermei előtti zsibongó üvegfalú tárlóiba. Az iskolaépület fizika és kémia szaktantermei felé tartó folyosókon a Karikó Katalin kitüntetéseinek szépségét is bemutató műtárgy- és a díjátadó ceremóniákat közel hozó sajtófotók kaptak helyet.
A kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium diákjainak is mesélt a fotói mögötti történetekről Sahin-Tóth István, az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság kreatív munkatársa. Fotó: Fantoly Márton
Mindkét gimnáziumban, az előre egyeztetett időpontokban tartott rendhagyó tanórán Újszászi Ilona és Sahin-Tóth István, az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság két munkatársa kalauzolta a természettudományok iránt érdeklődő diákokat és tanáraikat.
Elhangzott Kiskunfélegyházán is, hogy a természettudományos oktatást szolgáló Jermy Gusztávról elnevezett kitüntetést elsőként a Móricz gimnáziumban érettségiző Karikó Katalin nyerte el 1973-ban, majd a biológiai szakkörrel levelező Szent-Györgyi Albertet is ezzel a plakettel ismerte el a kisújszállási iskola. Ugyancsak mindkét tudós elnyerte a győzelem istennőjét, Nikét mintázó szobrocskával ékesített Lasker-díjat, valamint a fiziológiai és az orvostudományi Nobel-díjat.
A fotók és az azok alatti szövegek arra is rávilágítottak, hogy Karikó Katalin a neki adományozott kitüntetések átadó ceremóniáit a tudomány népszerűsítésének új fórumaivá alakította. Kiderült az is, hogy munkáját nemcsak díjak formájában ismerik el. A kutatónő 18 egyetem díszdoktora: a Szegedi Tudományegyetem mellett például a Yale és a Rockefeller Egyetemé is.
Két különleges tárgyat is bemutattak az SZTE munkatársai. A fából készült eredeti utazóládát, amelyben a kisújszállási szülők élelmet küldtek a kollégista Karikó Katalinnak.
Szerepet kapott egy mackó, ami olyan ikonikus játéknak számított a múlt század nyolcvanas éveiben, mint manapság egy Barbie. A kiállításon látható mackóhoz hasonló játék volt a kedvence Karikó Katalinék kislányának, Zsuzsinak. Amikor Karikó Katalin szegedi munkahelyén megszűnt a csoport, ahol dolgozott és csak Amerikában kapott állást, az egész családjával át kellett kelnie az „Újvilágba”. Az 1985-ös utazási viszonyokat jellemző minimális valutakeretetet az eladott autójuk árából „feketén vett” valutával egészítették ki. Az illegálisnak számító pénzcsomagot a kislányuk mackójába rejtette Karikó Katalin. Az „amerikai álom” megvalósítása és az új élet elkezdése történetének ikonikus szereplőjévé lett a játékmackó.
A tárlatvezetést filmvetítés egészítette ki. Bemutatta a molekuláris biológus, Karikó Katalin tudományos munkáját és immunológus kutatótársával, Drew Weissmannal közösen végzett munkáját és felfedezéseit, ami 2023-ban meghozta számukra a világ legrangosabb elismerését, a Nobel-díjat.
SZTEinfo
Fotó: H. Ty. Zs., Fantoly Márton
