A Magyar Zsoltár, A renegát és a Szabad gyökök

A Szegedi Tudományegyetem amellett, hogy a 2021/2022-es tanévében ünnepelte alapításának 440. és Szegedre kerülése 100. évfordulóját, megemlékezett Szent-Györgyi Albert Nobel-díja átadásának 85. évfordulójáról is. Az egyetem a „440 éve az oktatás és tudomány szolgálatában, 100 éve Szeged és a régió fejlődéséért” mottó jegyében, történetéhez, rangjához, szellemiségéhez méltó irodalmi mű/dráma megalkotására hirdette meg drámapályázatát. Az egyetem olyan műveket várt, amelyek a Nobel-díjas tudós, Szent-Györgyi Albert életének, szegedi tartózkodásának, tevékenységének állít emléket. A műveknek ezen felül korhűen kellett ábrázolniuk Klebelsberg Kuno, egyetemalapító szerepét és kapcsolatát Szent-Györgyivel.

A drámapályázatokat egy szakmai zsűri, Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke, és egyben a zsűri elnöke; Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója; Dr. Jászay Tamás, az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézetének egyetemi adjunktusa, a Revizor Online főszerkesztője és Lőkös Ildikó, a budapesti Játékszín vezető dramaturgja bírálta el.

A zsűri tagja, Barnák László

Erős Kingának mindössze pár napba telt elolvasni a beérkezett pályaműveket, amelyeket meghatározott pontok mentén elemzett.

– Mivel drámapályázatról van szó, fontos, hogy az adott mű ne csak papíron működjön. Emellett a szempont mellett egy sor másik is felsorakozik, mint például a karakterek kidolgozottsága, a műben jelen levő nyelvi erő és megformáltság, élő dialógusok. Örültem, amikor olyan műveket olvastam, amelyek túlmutattak a Wikipédia szócikkeinek dramatizált változatán, amelyek kerülték a sematizmust. Szerencsére jó pár ilyen akadt köztük. Örültem a friss nézőpontoknak, amelyek nem a gipszbe öntött tudóst ábrázolták, hanem egy életmű és egy kiváló személyiség komplexitását érzékeltették a műfaj keretei között, kihasználva az írói lehetőségeket – osztotta meg Erős Kinga.

Erős Kinga és Prof. Dr. Zakar Péter

A Magyar Írószövetség elnöke, aki egyben a zsűri elnöke is volt, azt is elárulta, hogy mi az, ami feltétlen meg kell, hogy legyen egy-egy ilyen pályázatban ahhoz, hogy azt lehessen rá mondani, esélyes a győzelemre.

– A fentebb említettek közül minden szempontnak teljesülnie kell. Az, hogy a legjobb pályaművek közül melyek, milyen díjazásban részesülnek, a részleteken múlik. Azon, hogy összességében mely műnek nagyobb a hatóereje. Jó volt megtapasztalni a zsűritársakkal az összhangot. A latin mondás szerint, de gustibus non est disputandum, vagyis az ízlésről nem lehet vitatkozni, de ez csak akkor érvényes, ha a fentebb említett mesterségbeli tudás szintje megüti az elvárt mércét. Onnantól kezdve a többi valóban az ízlés dolga – hangsúlyozta a zsűri elnöke.

A zsűri értékelés közben

Magyar zsoltár

Nizalowski Attila, jogász, számos publikáció szerzője, szépirodalmi művet korábban még nem írt. Az irodalom, és annak szeretete gyerekkora óta képezi fontos részét az életének, ezt többek között kiváló tanárainak is köszönheti. Amikor iskolásként először olvasta az Antigonét, beleszeretett a drámákba, amik azóta is a kedvencei közé tartoznak.

– A drámaírás egy kiváló lehetőség volt számomra, hogy a szépirodalom terén is kipróbálhassam magam, amit egyébként nagy kihívásként éltem meg, mégis élvezettel végeztem. A mű címét, amellyel pályáztam, Szent-Györgyi Albert Psalmus Humanus című hétrészes versciklusához hasonlóan, Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című műve után kapta. A dráma tagolása is Szent-Györgyi művének hétrészes tagolását követi, ahol minden vers egy színnek feleltethető meg. Nagyon fontos volt, hogy az általam nagyra tartott szerzők gondolatait színpadra vigyem. Sőt, mindez kifejezetten célként lebeg előttem annak érdekében, hogy ez által a fiatalság is gazdagodjon – mondta Nizalowski Attila, aki az első helyezést elért Magyar Zsoltárt iskolai színdarabnak is szánta.

Nizalowski Attila

A renegát

Karánsebessy Balázs második helyezést ért el az SZTE Szent-Györgyi Albert Drámapályázaton A renegát című művével. Elmondása szerint színpadi alkotóként, koreográfusként először egy kép jelenik meg előtte, amit kibontva épül maga a cselekmény. Szent-Györgyi Albert nevével már sokszor találkozott tanulmányai során, eleve volt előtte egy kép azzal kapcsolatosan, hogy milyen is legyen a dráma.

– Az alaptörténet ugyan megvolt, ám az írást hosszadalmas kutatás előzte meg, hogy az történelmileg is hitelesen megállja a helyét. Alapvetően egyhelyszínes darabokat szoktam írni, így ebből a szempontból nehéz dolgom volt, hiszen Szent-Györgyi Albert életének e szeletét is így szerettem volna ábrázolni. A renegát másfél hetet mutat be, ebben a szűk időkeretbe kellett belesűríteni mindent, ami Szent-Györgyire és az adott korra jellemző. A dráma 1942-ben játszódik, Szent-Györgyi Isztambulba készül, hogy tudósként vegyen részt a politikai játszmában és segítse Magyarország kiugrását a II. világháborúból – mesélte az alkotó. Karánsebessy Balázs kiemelte: Szegeden még ma is él Szent-Györgyi Albert lelkisége. Úgy gondolja, mindez nem véletlen, ahogyan az sem, hogy az egyetem a mai napig azon eszmék mentén működik, amelyeket ő annak idején megteremtett.

 Karánsebessy Balázs

Szabad gyökök

B. Pap Endre, az SZTE Szent-Györgyi Albert Drámapályázatán harmadik helyezést ért el Szabad gyökök című darabjával. A díjnyertes írótól megtudtuk, hogy a dráma története 1928-ban kezdődik, amikor is Klebelsberg Kuno hazahívja Szent-Györgyi Albertet Angliából, ugyanis szüksége van egy tudós emberre a még fel nem épült, Dóm téri egyetemi épületbe. Az éppen Cambridge-ben, a világ legjobb egyetemén kutató Szent-Györgyinek kétségei vannak, hogy hazatérjen-e egy el nem készült intézetbe, amit tudja, a semmiből kell majd felépítenie. Végül Klebelsberg levezeti Szegedre az akkor épülő egyetemhez, és meggyőzi a hazatérésről. Majd időben 1948-ba érünk, amikor is Szent-Györgyi Albert Amerikába kényszerül emigrálni, a második világháború után és hátra kell hagynia a már felépített intézetét, a családjának egy jó részét, és el kell, hogy induljon a hatalmas ismeretlenbe. Amikor elhagyja Magyarországot, az egyetlen dolog, amit magával visz, az az a tudás, amit megszerzett az alatt a 20-30 év alatt, amíg kutatással foglalkozott.

– Ez volt az a tudás, amit nem vehetett el tőle senki. A tudás olyan érték, ami nem csak a múltban és a jelenben, a jövőben, sőt bármerre járjunk a világban, mindenhol érvényes – emelte ki B. Pap Endre.

A drámaíró zárásként azt is elmagyarázta, miért lett a mű címe Szabad gyökök.

 B. Pap Endre

– Szent-Györgyi Albert - életének egy a darabban már be nem mutatott szakaszában - rákkutatással kezdett el foglalkozni akkor, amikor rájött, hogy a rák egyik fő okozója a szabad gyökök, amelyek olyan vegyületek, melyeknek legalább egy elektronjuk hiányzik, és ezeket a hiányzó elektronokat az emberi szervezetet rombolva, mindenáron meg akarja szerezni. Emellett felfedezte azt is, hogy a C-vitamin gátolja a szabad gyökök burjánzását. A műben ugyan nincs szó szabad gyökökről, a jelenség mégis megmutatkozik a pozitív és negatív emberek szembenállásában. A pozitív embereket képviseli a darabban Klebelsberg és Szent-Györgyi, akik C-vitaminként viszik előre a társadalmat, míg a negatív emberek, szabad gyökökként rombolnak. Klebelsberg többször is beszél arról, hogy Magyarország tele van negatív emberrel, akik kritikája nem épít, hanem rombol, és ellenük mindenféleképpen küzdeni kell. Emellett egyéb alapvető értékek is megjelennek a darabban, olyanok, mint a család, a szeretet a közösségépítés és a mások iránti felelősségvállalás, amik szintén kiállják az idő próbáját – mondta a szerző, aki kiemelte: darabját mindenkorra érvényesnek tartja, annak értékei miatt.

A műveket a Szegedi Tudományegyetem szeretné a jövő évben könyv formájában elérhetővé tenni, illetve színpadra vinni.

Bartha Karina, Kovács Pál, Mátó Gábor, Pósa Tamara

Borítókép: A Szegedi Tudományegyetem Centenáriumi Zárórendezvénye. Fotó: Bobkó Anna, Kovács-Jerney Ádám