SZTE Info

Intelligens szakosodás – avagy mit támogasson az EU a dél-alföldi régióban?

Konzultációt tartott Szegeden, a SZAB-székházban a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség és a Nemzeti Innovációs Hivatal. A rendezvényen részt vevők elmondhatták véleményüket többek között arról, hogy melyek azok a technológiák a dél-alföldi régióban, amelyeket feltétlenül támogatnia kellene az EU-nak.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az innováció a gazdasági növekedés forrásai között az egyik legjelentősebb tényező, a magyar gazdaság egyik lehetséges kitörési pontja. Az életminőség javulásának biztosítéka, a vállalkozóknak pedig meghatározó versenyelőnyt jelent. Az elmúlt év őszén széles körű társadalmi konzultációval fogalmazódott meg a „Befektetés a jövőbe” című nemzeti KFI-stratégia. Az Európai Bizottság arra ösztönzi a nemzeti és regionális hatóságokat, hogy állítsanak össze az intelligens szakosodást szolgáló kutatási és innovációs stratégiákat. Ezeknek az lesz a hasznuk, hogy általuk az EU strukturális alapjainak felhasználása hatékonyabbá válhat. Az Európai Bizottság tehát bevonja az ügynökségeket a tervezési folyamatokba, rajtuk keresztül pedig kikérik a régió legfontosabb innovációs érdekeltjeinek – vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek – véleményét is. Az intelligens szakosodás így nem csupán egy felülről vezényelt stratégiát jelent, hanem az érintettek együttműködését, a tagállam vagy régió legígéretesebb specializációs területeinek, illetve az innovációt esetleg hátráltató gyenge tényezőknek a feltárását is.


Március 7-én került sor Budapesten a közép-magyarországi régió „Intelligens szakosodás” regionális konzultációját, ezt több vidéki városban tartott beszélgetés előzte meg. Március elsején Szegeden, a SZAB-székházban többen is részt vettek az SZTE-ről. Többek között Vilmányi Márton, az SZTE GTK dékánja, Gyimes Ernő, az SZTE Mérnöki Kar stratégiai és innovációs dékánhelyettese, Kovács Kornél, az SZTE TTIK intézetvezető egyetemi tanára és Vajda Zoltán, az SZTE BTK tudományos és pályázati dékánhelyettese.


Az eseményen Maróti Péter, a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség igazgatója köszöntötte a meghívottakat, majd Peredy Zoltán, a Nemzeti Innovációs Hivatal főosztályvezetője tartott előadást.


– Több stratégia is készült már, a legújabbnak azonban az a legnagyobb előnye, hogy a térségi szemlélet hatványozottabban érvényesül majd benne. Jövő évtől arra lehet pályázni, ami most bekerül a dokumentumba – mondta el Gyulai Tamás, a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség szakértője. Az előadásokat kötetlen beszélgetés követte, mely során több kérdéskörben is kifejthették véleményüket a résztvevők.


A megjelentek megjegyezték, mennyire „vízfejű” a rendszer, hiszen minden a fővárosban történik: a pályázatok kiírása és elbírálása is. Javasolták: helyi szakemberek végezzék a feladatokat, helyben. Szó esett arról, hogy melyek azok a regionális kulcstechnológiák, amelyek kitörési lehetőséget biztosítanak a Dél-Alföldnek, így semmiképpen nem maradhatnak ki a dokumentumból. Ilyen többek között a biotechnológia, a lézertechnika, az élelmiszeripar, az agrárium és a kapcsolódó megújuló energetikai szektor vagy a gépjárműipar. A javaslatokat az innovációs ügynökség képviselői eljuttatják a tervezők részére. Hamarosan pedig visszajelzést is kapnak arról, hogy mi történik ezekkel.

 

Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.