A horgászattól a kábítószer-kereskedelemig a jogi OTDK-n

Határon innen és túlról 14 felsőoktatási intézményből 520 hallgató és 330 oktató érkezett a Szegedi Tudományegyetemre. A tagozati üléseket négy szekcióban tartották több témakörben, mint például az agrár- és szövetkezeti jog, büntető jog, és környezetvédelmi jog. A hallgatók olyan érdekes témákat dolgoztak fel tanulmányaikban, mint például a transznacionális szervezett bűnözés és kábítószer-kereskedelem, a hungarikumok jogi védelmének esszenciája vagy éppen a horgászat környezetjogi kérdései. Utóbbit Szabó Imre dékán az OTDK-t beharangozó sajtótájékoztatón és az ünnepélyes megnyitón is megemlítette.

Mit szólt ehhez a tanulmány szerzője? – A megnyitón nagyot mosolyogtunk a csoporttársaimmal. Nagyon pozitívnak tűnt, hogy a 299 dolgozatból az enyémet cím szerint is megemlítette a dékán úr. Utána persze kiderült, miért is érdekelt a témában. Elmondta, hogy ő a Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke. Így már nem volt furcsa, hogy éppen az én témámat emelte ki – hallottuk Liptai Noémitől. A Debreceni Egyetem levelező tagozatos joghallgatója elmondta: a párjával horgászcikk nagykereskedelemmel foglalkoznak, s hobbijuk is a pecázás, így kézenfekvő volt, hogy azokat a témákat, felmerülő problémákat vesse papírra, melyekkel nap mint nap találkozik. Ilyen például a halvédelem, a tavak és azok mikrokörnyezetének megvédése.

– Ahhoz, hogy egy pont a 25-30 kilós testsúlyát elérje, legalább 20 évre van szüksége. Ha ezeket húshorgászat céljából kifogják, azzal ártanak, akik ezt teszik. Magyarországon egyedülálló, speciális vízhelyzet alakult ki. Sok a víztározó, a bányató, ahol a halak olyan nagyságúra is ki tudnak fejlődni, amekkorára más országokban nem. Ezt óvni kellene – érvelt Liptai Noémi.

Érdekes témát választott Csáki Petra is. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem ötödéves joghallgatójának dolgozata „Az ügyintéző orra, mint bizonyítási eszköz – a bűzpanaszok vizsgálatának egyes bizonyítási kérdései” címet viseli.

– Ahány hatóságot megkerestem, mindenhol azt mondták, hogy milyen jó, hogy ezzel a témával szeretnék foglalkozni. Nagyon sok ember életét megkeseríti a környezetében folyamatosan jelen lévő kellemetlen szaghatás, és erre jogi megoldás nem nagyon található a hatóságoknál. A legtöbb ügy azzal zárul, hogy bizonyítékok hiányában megszüntetik az eljárást – magyarázta Petra, aki arra próbál választ adni dolgozatában, hogy lehetne a jogszabályokat úgy módosítani, hogy objektivizálják az eljárást.

– Bűzhatárértékeket lehetne megállapítani, és meghatározni, melyek minősülnek bűzzel járó tevékenységeknek. Így bármilyen gyár építésekor már a projekt tervezéskor kötelezővé lehetne tenni, hogy mérjék: milyen lesz a várható bűzhatás. Gyakori probléma, hogy nem jelölik ki a védőtávolságot, és nagyon közel helyezik a lakott területekhez az üzemeket. Fontos lenne ezt meghatározni, hiszen az, hogy bűzt bocsátanak ki a környezetbe, önmagában nem jogellenes, de az már igen, ha zavarja a környezetben élőket is – magyarázta Petra, akitől megtudtuk: az ÁNTSZ-hez évente település környezet egészségügy témakörben beérkező panaszok 71 százaléka bűzzel kapcsolatos panasz. Ez évente 75 ügyet jelent.

A tagozati ülések után a szekció a tagozati elnökök konferenciájával folytatódott. A szervezők délután kulturális programra invitálták a vendég egyetemistákat. A JATE Klubban stand up comedyt hallgathattak meg, majd a Carbonfools koncertje következett.

Az ünnepélyes eredményhirdetést március 27-én, szerdán 10 órától rendezik a József Attila Tanulmányi és Információs Központban.

Bobkó Anna

További képek itt megtekinthetők