Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet a szegedi egyetemen

– Nevünkben minden szó önálló tartalmat hordoz – jelentette ki Trócsányi László professzor, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Állam-és Jogtudományi Kar (ÁJTK) Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet (NRTI) vezetője. A 90-es évek közepétől létező kutatói és oktatói csoportnak korábbi, Európa-tanulmányok Központ elnevezése kifejezte, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz csatlakozása előtti és utáni időszak legfőbb feladata az euroinformációs központi funkció. Vagyis a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán működő központ vállalta magára, hogy az EU működéséről információkat juttasson el az egyetemi és az azon kívüli közönségeknek, az európa-tanulmányok területén végezzen kutatást és oktatást. A mostani névváltozás kifejezi azt, ahogy Európához a jelenben és a jövőben viszonyul Magyarország. – Hazánk uniós csatlakozása óta eltelt időszakban a hangsúlyok máshova helyeződtek, s ezt a változást egy egyetemi egységnek az elnevezésében is elsőként kell megjelenítenie.

Egy alap- és több mesterszak

– Az „intézet”: oktatási és tudományos munkát végző egység az egyetemen belül, míg a korábbi névben szereplő „központ” a feladatok egy részére, a koordinálási funkcióra utalt – kezdte magyarázatát Trócsányi professzor. Az általa vezette szakmai csoport tevékenységének jellege az intézeti kategóriának felel meg, hiszen önálló képzéseket végez, konferenciákat szervez, kiadványokat jelentet meg. Az NRTI nevében a „nemzetközi és regionális tanulmányok” blokk azt fejezi ki, hogy e szegedi egyetemi csoport a hazai felsőoktatásban a nemzetközi tanulmányok alap- és mesterszakkal vált ismertté. – Az intézetünk nevében szerepeltetjük egyik fő tevékenységünket: nemzetközi tanulmányokat oktatunk magyar nyelven. Ugyanakkor a dél-keleti országhatárhoz közeli egyetemhez tartozva elnevezésünkben azt is ki kívánjuk fejezni, hogy a regionalitásra helyezzük a hangsúlyt. Mi a Nyugat-Balkánt tekintjük tevékenységünk prioritásának – folytatta az érvelést az NRTI vezetője. – A nevünkben szereplő „nemzetközi” jelzőbe beletartozik az európai is, míg a „regionális” utal az EU szomszédsági politikájára, amit mi kiemelendőnek tartunk. Látható: a szegedi egyetemen belüli csoportunk elnevezésében szereplő minden egyes szónak fontos az üzenete.

Az SZTE ÁJTK egyik legnépszerűbb szakja a nemzetközi tanulmányok. A nemzetközi és regionális szint között hangsúlyozottan és változatlanul az Európa-tanulmányok állnak a középpontban. E szegedi alapszak mellett a két mesterszak közül az egyik Európára, a másik Latin-Amerikára és a mediterráneum térségére specializálja a képzést.

Virtuális francia egyetem Szegeden

– Virtuális francia egyetem is része az NRTI-nek. A magyar kormány ugyanis évi 20 millió forinttal támogatja, hogy a szegedi egyetemen maradjon és fejlődjön a régió frankofón oktatási központja. Moldáv, koszovói, montenegrói, vietnámi diákok tanulnak a magyarok mellett e francia nyelvű mesterképzésen. Azzal, hogy itt a magyar és a külföldi hallgatók együtt tanulnak, az itteni diákévek alatt kifejlődik egy semmi mással nem pótolható kapcsolati tőke. Ez pedig – a kormány szemszögéből nézve is – befektetés. Ez a magyar nyelvű alap- és mesterszak melletti francia nyelvre alapozó „harmadik lábunk” – fogalmazott Trócsányi László.

Emlékezetes: a Lille-i Politikatudományi Intézet (Institut des Sciences politiques de Lille) és az SZTE közös, francia nyelvű master-programjáról szóló megállapodás 2012-ben született meg.

Az NRTI „negyedik lába”, a nemzetközi és európai tanulmányok angol nyelvű mesterképzése. Ázsiából is érdeklődnek a most akkreditálódó, Trócsányi László professzor reményei szerint 2014 őszétől induló angol nyelvű mesterképzés iránt.

Diplomáciatörténet, protokoll, kulturális diplomácia, konzuli jog, lobbi-módszerek is része a hagyományos, „négy alapszabadsággal” jellemzett Európa-tanulmányokon túli képzésnek – magyar, francia, angol nyelven egyaránt. A nemzetközi, az európai, a regionális szempontokon túl a kisebbségi jog kérdéseit is indokolt tárgyalni ebben a térségben, ahol nagyon sok ilyen helyzetű népcsoport él. Az energiakérdés, a szomszédságpolitika is hasonló jelentőségű – jellemezte a szegedi képzés hangsúlyait a professzor.

Inter- és multidiszciplináris szak a nemzetközi tanulmányok, így az SZTE Bölcsészettudományi Kar és a GTK megfelelő részlegeivel, az SZTE ÁJTK Összehasonlító Jogi Intézethez tartozó idegen nyelvű jogi képzéseivel szoros az együttműködés – ezutóbbi intézettel közösen tervezi indítani az angol nyelvű mesterképzést.

Így többszörösen is felhasználják a nemzetközi tanulmányok szak képzéséhez kidolgozott programjuk elemeit. Saját nemzetközi tanulmányok mesterképzéseik pedig nyitottak például az SZTE Gazdaságtudományi Kar által meghirdetett alapszakokon, vagy a bölcsészkari képzések közül a történelem, a kommunikáció, a nyelv és további társadalomtudományi alapszakokon végzők számára.

Az országosan elismert nemzetközi tanulmányok szakon körülbelül 500 hallgató tanul. A minőségi idegen nyelvű képzéseikre 20-20 személy jelentkezésére számítanak.

– Volt hallgatóink pályáját figyelemmel kísérjük: diákjaink jó része megkapaszkodott, nemzetközileg elismert helyeken – például az EU Bizottságnál, az EU állandó képviseleténél, a külügyi és más minisztériumok apparátusában, vagy a magánszektorban – indított szép karriert. Egykori diákjaink pályaívét befolyásolja, hogy mikor léptek ki a képzésből. Ha csak az alapszakot végezték el, akkor is el tudnak helyezkedni például multinacionális cégeknél, mert magas szintű nyelvtudással rendelkeznek. A külföldi tanulmányúttal megfejelt mesterszak viszont magasabb szintű állásra is predesztinálhat. Mivel e szakon nagyon sok ágazatból – gazdaság, jog, bölcsészettudomány – kapnak információt, interdiszciplináris tudásuk vonzóvá teszi e fiatalokat a multinacionális cégek, az önkormányzatok humánerőforrással gazdálkodó vezetői számára – sorolta a professzor.

– A jövőbeli karrier a hallgató felelős döntésein is múlik, de az ezekhez szükséges tudást és kompetenciát itt megszerezhetik. Amit biztosítani tudnunk: egy olyan képzés, ahol a tárgyfelelősök professzorok, ahol szoros a kapcsolat a hallgatókkal, ahol adott a külföldre utazás lehetősége, az idegen nyelvű képzés, a nemzetközi versenyeken való szereplés. Ezt garantálni tudjuk azoknak, akik felelősen választanak minket – tette hozzá Kruzslicz Péter. Az SZTE ÁJTK Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet oktatója elismerte: számos lehetőséget rejt az órarendi tárgyakon kívül az egyetemi képzés, a kínálatból a választás a hallgató felelőssége.

Felnőttképzés és EU-ismeretterjesztés

– Kapcsolatunkat a civil társadalommal kiemelkedő fontosságúnak tartjuk – hangsúlyozta Trócsányi László, aki emlékeztetett: 2007 óta tartozik kötelékükbe a „Europe Direct Szeged” európai uniós információs iroda. Intézetük része maradt a „Europe Direct”, amely tartja a kapcsolatot a középiskolákkal, illetve a szélesebb közönséggel. A Kardos Lili projektmenedzser által irányított ED aktivitását jelzi, hogy félévente konferenciákat és az Integrációs klub foglalkozásait is szervezi. – Az ED közreműködésével szervezett rendezvényeinket abban a reményben hirdetjük meg, hogy a felvetett témakörök nem csupán a fiatalokat, hanem Szeged és vonzáskörzete lakóit is érdeklik. Ez önként vállalt feladatunk – tette hozzá a professzor. – A „Europe Direct” egy lépcső az egyetem tágabb környezetéhez. Üzenete az, hogy az általunk átfogott ismereteket el szeretnénk juttatni, hogy az EU-val kapcsolatosan viták és kérdések szülessenek. Az ED Szeged révén folyamatos felnőttképzést, ismeretterjesztést végzünk.

Több mint tízfős csapat alkotja az intézetet. Az SZTE társ karaival és a nemzetközi partnerekkel együttműködve növelik ezt a csapatot. Konferenciákat szerveznek, amelyek eredményét kiadvány-sorozatokban teszik közzé. Például a „Europe Direct Szeged” európai uniós információs iroda által szervezett, a munkaerő szabad áramlásáról, az unióbeli döntéshozatali mechanizmusról, a kommunikációról, vagy épp a demográfiáról szóló konferencia anyag népszerű összeállításként látott napvilágot.

Szponzorokra is számítanak

A Szegedi Tudományegyetem karaihoz hasonlóan a Tisza-parti universitas központi költségvetési szerve, miközben az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar szervezeti egysége az NRTI.

Keresi a kapcsolatot a magánszektorral is az SZTE Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézete. Ösztöndíjakat szeretnének alapítani, hogy így támogathassák a nemzetközi tanulmányok iránt érdeklődő fiatalokat.

Az eurórégióra is kitekintenek: szabadkai, újvidéki partnereket keresnek, hasonlóképpen romániai együttműködéseiket is bővítik. Trócsányi László szerint egy képzést ötévente újra kell értékelni és folyamatosan meg kell újítani.

Ú. I.