Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Bemutatkoznak az SZTE kiadói műhelyei – a Szegedi Egyetemi Kiadó sátránál a JATEPressnél publikáló Benyik Görgy teológus professzorral Lang János beszélgetett a 84. Ünnepi Könyvhéten.
2013. június 9. 17 óra, Dugonics tér:
A professzornak már mintegy negyven könyve jelent meg a JATEPress gondozásában, több mint 20 kötet a szervezésében megvalósuló szegedi nemzetközi biblikus konferenciához. A teológus elmondta, miután a tudományos seregszemle több mint húsz évvel ezelőtt a magyar-magyar párbeszéd jegyében a határon túli kutatókat is meghívta, a JATEPress a konferenciakiadványok révén lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közép-európai medencéből egyre többen jöttek a biblikus konferenciára. (A tudományos tanácskozás egyébként a legnagyobb kelet-európai konferenciává nőtte ki magát, 2014 nyarán a világ 700 egyetemének biblikusai érkeznek majd Szegedre.)
A mostani beszélgetés fókuszában Benyik professzor 2011-es Az újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete című kötete állt. – A biblikusok nagyon régi kaszt, rokonai a rabbiknak, sőt, mikor rabbik még nem is voltak, bibliamagyarázók már akkor is léteztek, hiszen a Biblia az a pedagógiai munka, amit hamarabb kezdtek el tanítani, mint ahogy megszületett – magyarázta Benyik György. Hozzátette: az ábrahámi hagyományokat már nagyon hamar közzétették egy kis csoportnak, amelynek ez identitást adott. Ennek az – akkor még csak zsidó – hagyománynak átörökítésére írástudók gyűltek össze, akik másolták.
Benyik atya arról is beszélt, a Biblia a nyelvek kaméleonja. Őssemita nyelven kezdték írni. A Mózes-féle kőbe vésett Tízparancsolat nyelvét nem ismerjük, ami héber nyelven ránk maradt, az már magyarázat, eredetileg elképzelhető, hogy valamiféle egyiptomi nyelven születtek – tudtuk meg a teológustól. A babiloni fogságban óarámi nyelvre váltottak, később jött az újabb arámi, majd a görög. Jeromos pedig latin nyelvre fordította a teljes Bibliát. Szent Pálnak köszönhető, hogy elindult a Biblia üzenetének „tolmácsolása” más nyelveken, görögül, héberül, latinul, majd a reneszánsztól kezdve mindenféle nyelven megjelenik a Biblia. A fordítók mind-mind biblikusok, és mindazzal szembe kell nézniük, amivel minden fordítónak számot kell vetnie, hogy nem csak egy nyelvre, hanem egy másik kultúrába is át kell ültetni a szöveget.
– A teljes Biblia kisebbik részéről, az Újszövetségről írtam a könyvet, ami azért is érdekes, mert nemcsak hozzáírták az addigiakhoz, nemcsak Jézus Krisztus miatt egy új fejezet nyílt a Bibliában, hanem a régi ószövetségi szentírási szövegeket teljesen újra értelmezték – fejtegette a professzor. Hozzáfűzte: a Biblia hatástörténete többsíkú, amit Magyarországon kevesen kutatnak. A Debreceni Egyetemen van egy olyan iskola, ami a Bibila irodalmi hatástörténetére koncentrál, de például kevesen vizsgálják a képzőművészetre gyakorolt hatását – pedig bizonyos műveket olykor azért nem értenek meg, mert nem ismerik a bibliai alaptörténetet. A kutatástörténetben két irány mutatkozik, egy nyelvészeti, filológiai, kultúratörténeti és egy úgynevezett message-típusú oktatás, amikor a szöveg üzenetét a mai társadalomra vonatkoztatjuk – ezt használják a templomokban is. – Éppen a Biblia lenne az európai kultúra egyik kódja, a kultúra hanyatlásának egyik oka, hogy nem ismerjük eléggé a Szentírást – véli Benyik atya. – Hála Istennek, a Biblia megmaradt irodalomnak is, ami azt jelenti, hogy lehet benne gyönyörködni, és a szöveg elolvasása után is „működik” az életünkben – így a teológus.
Arany Mihály
