SZTE Info

kinai_kiemelt

Tiencsini delegáció tett látogatást a Szegedi Tudományegyetemen

Tiencsin városból 40 kínai üzletember érkezett Magyarországra annak érdekében, hogy felmérjék potenciális üzleti partnereiket. Szegeden részt vettek a TIK-ben megrendezett Kínai–Magyar Üzleti Fórumon, illetve az SZTE Rektori Hivatalban is látogatást tettek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudoményegyetem központi épületében Szabó Gábor rektor, valamint Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke fogadta a kínai vendégeket. Az alelnök köszöntőbeszédében először a város és az universitas szorosan összefonódó kapcsolatát emelte ki. Hangsúlyozta a gyógyszeripar, a gépipar és a műszeripar területén elért jelentős sikereket, majd hozzátette, ahhoz, hogy még sikeresebben tudjanak működni, további kapcsolattartásra és kapcsolatápolásra van szükség. – Legyenek közös kutatásaink – fogalmazott Ujhelyi.

 

Az épülő ELI vonzza a cégeket

Az alelnök köszöntőjét követően Szabó Gábor is felszólalt. A rektor elsősorban az egyetemen zajló kutatásokat, a legerősebb karokat és az épülő ELI lézerközpontot ismertette a kínai üzletemberek számára. Mint mondta, a szegedi felsőoktatási intézmény intenzív kutatás-fejlesztéssel foglalkozik, amihez a tizenkét kar oktatói, dolgozói és hallgatói állománya is hozzájárul. Eredményességüknek köszönhető, hogy az MTA biológiai kutatóközponttal együttműködve egy olyan tudásközpont valósulhat meg Szegeden, ami ez egész országban egyedülállónak számít. A legerősebb karok közt említette a Természettudományi és Informatikai Kart, az Általános Orvostudományi Kart, valamint a Gyógyszerésztudományi Kart is, ahol kiemelt státuszú projektek folynak.

 Kinai_delegacio_a_Rektori_Hivatalban


Kiemelte, várhatóan 2015-2017-re megépülhet az ELI lézeres kutatóközpont is, melytől elsősorban a biofizika, az orvosfizika és az anyagtudomány területéről várnak sikereket. A központ életre hív maga körül egyfajta tudásparkot is, s a kutatási infrastruktúra Szabó Gábor reményei szerint az érkező kínai delegáltakat is városunkba csábítja. A rektor a rövid bemutatkozás után azt mondta, örül az üzletemberek érkezésének, hiszen látogatásuk arra enged következtetni, hogy nyitottak a jövőbeni tárgyalásokra, ami nemcsak a Szegedi Tudományegyetemnek, de az egész országnak fontos. Az SZTE-n működő Konfuciusz Intézet ugyan a Sanghaj egyetemeivel történő együttműködésből született, de bíznak benne: a Tiencsinnel kötött megállapodások csak még szorosabbra fűzik partnerkapcsolatukat az ázsiai országgal.

 

Az SZTE fontos stratégiai partnere lehet Tiencsinnek

Li Fuming, a kínai delegáció vezetője szólt arról a 11 szakmai területről és közel 30 kínai vállalatról, melyek az együttműködés reményében látogattak az SZTE-re. Bemutatta Tiencsin város legfelsőbb vezetőit, akik a legkülönfélébb ipari területek képviseletében érkeztek, mint például a gyógyszeripar, a turizmus és az egészségügy. Li Fuming kiemelte, milyen jelentős szerepe van az egyetemeknek egy ország fejlődésében, hiszen az elsősorban a találmányokból és a kutatási eredményekből profitál. Ezek ipari felhasználása azonban távolról sem olyan egyszerű téma, hiszen ehhez megfelelő intézményrendszert kell kialakítani. Magyarországon ők olyan mozgatórugót keresnek, aki partner lehet ebbéli terveikben, látogatások során pedig úgy ítélték, a Szegedi Tudományegyetem ilyen. A kínai küldöttség a tárgyalást követően ellátogatott a Konfucuisz Intézetbe is, majd a felek megajándékozták egymást. A városházán egyébként Botka László polgármester is fogadta az ázsiai vendégeket.

 

Üzletemberek találkoztak a TIK-ben

Tiencsin város legjelentősebb ipari vezetői a város és az egyetem megismerése mellett időt szakítottak a kínai–magyar együttműködés lehetőségeit taglaló üzleti találkozóra, megbeszélésre is. A József Attila Tanulmányi és Információs Központ alagsorában rendezett Kínai–Magyar Üzleti Fórumon Varró András, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese köszöntötte az egybegyűlteket. Ezt követően a kínai és magyar üzletemberek közös kerekasztal-beszélgetésen vehették részt, amelyet a rendezők külön témákra osztottak. A jelenlévők megoszthatták a tapasztalatukat többek közt a földgazdálkodás, a gyógyászati eszközgyártás vagy akár a digitális informatika terén is. A beszélgetést Varró András professzor előadása követte, melyben bemutatta az egyetem nyújtotta potenciált a sikeres együttműködés segítésére. Beszédében röviden ismertette a várost földrajzi és történelmi szempontból, de megemlítette a neves Nobel-díjas kutatót, Szent-Györgyi Albertet is. Ezután szólt az egyetemen folyó különböző kutatásokról és innovációs lehetőségekről, így a nanotechnológiai és orvosbiológiai kutatásokról.

 Kinaiak_uzletemberekkel

Ujhelyi István a jelenlévőknek elmondta, hogy Magyarország és Szeged tele van lehetőségekkel, csak meg kell ismerni. A magyar–kínai együttműködést tekintve a jelenlévőknek megemlítette, hogy az elmúlt napokban több kínai üzletember tett konkrét javaslatokat a kapcsolat fejlesztésére. A hazai programsorozat zárásául szolgáló szegedi eseményen a kínai vezetők képviselője elmondta, hogy a honfitársaival örültek a nekik szánt sűrű programnak, mert ez az odafigyelés és tervezés jele. Viszont hozzátette, időre van szükségük, hogy a sok élményt és tapasztalatot feldolgozzák. Mindazonáltal remélte, hogy a Parlament alelnökének szeptemberi látogatásán már új, konkrét eredményekkel gazdagodhat az együttműködésük.

 

Gaál Bernadett, Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.