SZTE Info

euro_2012_kiemelt

Kanyarójárványt okozhatnak a gólok?

Szegedi kutatók matematikai modellekkel vizsgálják a járványok terjedését; egyik legújabb tanulmányukban az idei labdarúgó EB egyik helyszínén kialakult kanyarójárvány lehetséges hatásait vizsgálták.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) tavaly tavasszal közleményben hívta fel a figyelmet a veszélyre, amelyet az Ukrajnában tomboló kanyarójárvány jelent a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság szurkolóira. A kanyaró az egyik legfertőzőbb betegség, és számos európai országban az oltottság szintje nem éri el a járványok megelőzéséhez szükséges szintet. Az Európa-bajnokságra több százezer látogató érkezett Ukrajnába, így fennállt a veszélye annak, hogy a bajnokságról fertőzötten hazatérő szurkolók hazájukban járványt okoznak.

 

A Szegedi Tudományegyetem Matematikai Intézetének munkatársai – Dénes Attila, Kevei Péter, Röst Gergely – egy japán járványterjedési szakértővel – Hiroshi Nishiura – együttműködve a jelenség leírására egy új matematikai modellt alkottak, amely egy kétfázisú, többtípusos, elágazó sztochasztikus folyamat. Az első fázis a bajnokság ideje alatt írja le a betegség terjedését, a második pedig a visszautazók hazájában modellezi a járványt. A modell alapján analitikus eszközökkel meghatározható a hazatérő betegek várható száma és egy nagyobb járvány kitörésének valószínűsége.

 

A számítások azt mutatják, hogy a focimeccsek eredménye nagyban befolyásolhatja a járványok kitörésének esélyét. Minél tovább maradnak ugyanis egy alacsony oltottsággal rendelkező ország szurkolói a fertőző területen, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a járvány kialakulásához elegendő számú fertőzött utazik haza. Járványtani szempontból az lett volna a legkedvezőbb, ha magas oltottsági aránnyal és kisebb szurkolótáborral rendelkező országok válogatottjai – például Csehország és Svédország – jutottak volna a foci EB döntőjébe. A 2012-es EB és az idei európai kanyaróhelyzet adatainak összesítése után a modellparaméterek pontosíthatók lesznek, így a kutatók reményei szerint a jövőbeli sporteseményekre pontosabb előrejelzések és kockázati elemzések készíthetők.

 

A szerzők a Dr. Röst Gergely által vezetett, az Európai Kutatási Tanács (ERC) által támogatott, nemzetközi (magyar, japán, kínai és koreai matematikusokból álló) kutatócsoport (http://www.epidelay.u-szeged.hu/), illetve az MTA-SZTE Analízis és Sztochasztika Kutatócsoport munkatársai.

 

Az eredeti tanulmány: Attila Dénes, Péter Kevei, Hiroshi Nishiura, and Gergely Röst: Risk of infectious disease outbreaks by imported cases with application to the European Football Championship 2012

Applications of Stochastic Processes in Biology and Medicine, International Journal of Stochastic Analysis

www.hindawi.com/journals/ijsa/aip/576381.pdf

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *