SZTE Info

Divattörténeti csemege és stílustanácsadás a JGYPK konferenciáján

Tudta ön, hogy az 1920-as években a fiús kinézet volt sikkes, ezért a nők selyemsállal szorították le a mellüket? Hallott már arról, milyen deformitásokat okozott a fűző, vagy hogy kinek köszönhetjük a miniszoknyát? – többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattunk az SZTE JGYPK stíluskommunikátor szakos hallgatói által szervezett konferencián április 19-én a Reök-palotában.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

IMG_7009– Tavaly már szerveztünk hasonló konferenciát, akkor a férfiöltözködés volt a téma, most a nőit állítottuk középpontba – hallottuk Mészáros Mónikától. A stíluskommunikátor szak végzett hallgatójától megtudtuk: a minden érdeklődő számára nyitott és ingyenes konferenciát azért szervezték meg, hogy a résztvevők az előadásokon elhangzott jó tanácsok segítségével stílusosabban öltözködhessenek. A „Nők korok, szerepek, öltözetek” című rendezvényen előadói kilenc témakört érintettek. A prezentáció egyben a végzős hallgatók vizsgaelőadása is volt. Minden esetben hosszas kutatómunka előzte meg.

 

Fűzőtől a miniszoknyáig

Az érdeklődők a divattörténeti blokkban hallhattak többek között arról, hogyan szorították el a nők derekukat a 18. században a fűzővel. Olykor akár annyira is, hogy belső szerveik károsodtak miatta. Akkoriban úgy tartották, aki kényelmesen tud mozogni a ruhában, nincs is rendesen felöltözve. Később a fiús testalkat lett az ideál – a hölgyek selyemsállal szorították le mellüket. Csípőjüket előretolták, hogy még férfiasabb összhatást keltsenek. Az előadások érintették Coco Chanel és Christian Dior munkásságát, de hallhattunk a hippikről és a lázadó punk Vivienne Westwoodról is. Azt is megtudhattuk, hogy a miniszoknyát Mari Quant divattervezőnek köszönhetjük, aki 1955-ben piacra dobta az első ilyen kollekciót.

fuzo
Fűző nélkül és fűzővel - a divathóbortok sokszor az egészség rovására mentek

 

A stíluskommunikátorok küldetése

IMG_7032A divattörténeti blokk után következtek azok az előadások, amelyek öltözködési tippeket is adtak a jelen lévő hölgyeknek. – A stíluskommunikátorok feladata nem csak annyi, hogy a megrendelő külső megjelenését előnyösen megváltoztassák. Küldetésük olyan egyénre szabott fejlesztés megvalósítása, amely által a hölgyek vagy urak külső és belső fejlődésen mennek át – magyarázta Mészáros Mónika, akitől megtudtuk: a stíluskommunikátor más szakemberekkel dolgozik együtt, például pszichológussal és coach-csal. Megrendelőik viselkedés kultúráját is fejlesztik. A közös munka során létrejön a külső és a belső összhang, mely által magabiztosabbak lehetünk.

– Kik a megrendelők? – kérdeztük a stíluskommunikátortól. – Olyan pozícióban lévő emberek, akik új feladatok, kihívások előtt állnak. Akik bizonytalanok abban, mit vegyenek fel bizonyos alkalmakra, protokolláris eseményekre. Akik szeretnének megszerezni egy pozíciót, de úgy érzik, külsejükkel nem azt kommunikálják, hogy alkalmasak lennének a feladatra. De olyan emberek számára is hasznos lehet a stílustanácsadó segítsége, akik változtatni szeretnének önmagukon, de nem tudják, mivel kezdjék ezt el. A közös munka nemcsak néhány alkalomból áll, hanem hosszú fejlesztési folyamatot jelent.

 

A konferencián elhangzottakról és szakról bővebb információt itt olvashatnak: http://www.stiluskommunikacio.eu/

 

Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.