Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Széchenyi-díjat kapott három szegedi kutató. Rangos kitüntetéseket vehettek át a Szegedi Tudományegyetem oktatói, munkatársai nemzeti ünnepünk, március 15., az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából.
A Széchenyi-díj a legmagasabb magyar állami tudományos kitüntetés, 1990 óta adományozható annak, „aki a tudományok, a műszaki alkotások, a kutatás, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás, az oktatás-nevelés terén kivételesen magas színvonalú, példaértékű, nemzetközileg is elismert eredményt ér el”. A szegedi tudományos élethez kötődő Kondorosi Éva, Róna-Tas András és Vécsei László Széchenyi-díjat kapott a március 15-i nemzeti ünnepen. A a Széchenyi-díjat Schmitt Pál köztársasági elnök adta át a Parlament kupolacsarnokában. Az államfő mellett Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is részt vett a díjátadó ünnepségen.
Kondorosi Éva az MTA levelező tagja, az USA Tudományos Akadémiájának külföldi tagja, a szegedi Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Növénygenomikai, Humán Biotechnológiai és Bioenergiai Intézetének (Baygen) igazgatója a növény-baktérium kölcsönhatás természetének kutatásában elért alapvető felfedezéseiért, a sejtciklust szabályozó géncsalád felismeréséért, nemzetközi tudományos-közéleti tevékenységéért nyerte el az elismerést.
Róna-Tas András, az MTA rendes tagja, professor emeritus a magyar nép őstörténete, illetve a magyar nyelv török jövevényszavainak kutatása, a turkológia, a mongolisztika és a tibetisztika terén végzett közel négy évtizedes hazai és nemzetközi iskolateremtő tudományos munkássága, eredményes oktatási és tudományszervező tevékenysége elismeréseként kapott Széchenyi-díjat. (A tudós betegsége miatt nem vett részt a március 14-i, parlamenti díjátadón, a kitüntetést később veszi át.)
Vécsei László, az MTA rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, a Neurológiai Klinika igazgatója az idegszövet-károsodás patomechanizmusa, a fejfájás, a sclerosis multiplex és a Parkinson-kór, a neurológiai kórképek kezelésében az új terápiás lehetőségek kidolgozása terén végzett tudományos és kutatói munkásságát, hazai és nemzetközi szakmai közéleti tevékenységét honorálták. (Fotó: Kovács Tamás, MTI)
A Magyar Érdemrend tiszti keresztjét vehette át Pál József irodalomtörténész egyetemi tanár, az SZTE rektorhelyettese és Vass Imre, az MTA doktora, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetének igazgatója.
A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét kapta Máthé Imre, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézetének egyetemi tanára.
A Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal polgári tagozatának elismerését nyerte el Keszthelyi Lajos Széchenyi-díjas biofizikus, akadémikus, professor emeritus, az SZBK volt kutatója.
A Magyar Érdemrend középkereszt polgári tagozata kitüntetést adományozták Botos Katalinnak, az MTA doktorának, az SZTE GTK Pénzügyek és Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Intézete Pénzügytani Szakcsoport egyetemi tanárának.
Batthyány-Strattmann László-díjat vehetett át Kolozsvári Lajos, a szegedi szemészeti klinika tanszékvezető egyetemi tanára.
József Attila-díjban részesült Szilasi László irodalomtörténész, esszéista, az SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Régi Magyar Irodalmi Tanszék egyetemi docense.
A nemzetierőforrás-miniszter díszoklevelét kapta Nagy Ferenc, az SZTE I. számú Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára.
