SZTE Info

Mikor az evolúcióelmélet az irodalomtudománnyal találkozik

Univerzáliák? Közelítés az irodalom természetéről címmel a legújabb irodalomelméleti irányzatokhoz kapcsolódó nemzetközi konferencia kezdődött május 17-én a SZAB-székházban. A május 19-én záruló interdiszciplináris tanácskozást a Germán Filológiai Intézet és az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága (SZAB) rendezi.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Karl_Eibl_szegyA szegedi konferencia az irodalomtudomány régóta ismert és újonnan felfedezett univerzáliáinak problémáját állítja a középpontba, és olyan kérdésekre keresi a választ, mint például: mi az oka annak, hogy az általános megoldások lehetőségét mindig viták övezték? Léteznek-e univerzáliák az irodalomban? Ha igen, miként fejeződnek ki, és hogyan ismerhetők fel? Mire vezethetők vissza? Mit tud ehhez hozzátenni az evolúcióelmélet és a kognitív tudomány? Hogyan fejeződnek ki a szövegben az univerzális struktúrák? Milyen új módszerek adódnak a rekonstruálásukra a természet- és társadalomtudományok közti ezen új interdiszciplinaritás révén?

Az irodalomtudomány tárgya természetének megítélését tekintve valójában sohasem volt egységes: az irodalmat vagy egyedinek és változónak tekintette, továbbá variabilitását történelmi, társadalmi és kulturális áramlatok fényében vizsgálta, vagy pedig az irodalmiság általános struktúráit, univerzáliáit kereste. E vizsgálódási keretben új perspektívákat kínálhatnak az evolúciós elvekre építő kognitív tudományok, amelyek a természet és a kultúra ko-evolúciójából indulnak ki, és az irodalmat – éppúgy, mint az azt létrehozó és befogadó emberi elmét – a humánevolúció eredményének tekintik, és ebből a szempontból értelmezik.

A kultúra produktumai – ahogy minden, az emberi nemre jellemző, evolúciós teljesítmény – univerzális struktúrákra vezethetők vissza, és mint az emberi kogníció általános mechanizmusainak hatásaként magyarázhatók – vallják a terület szakértői. Ez a gondolatkör különösen megtermékenyítően hat az irodalmi univerzáliakutatásban, ugyanis itt a műfajelmélettől a retorikán át az esztétikáig fellelhetők olyan univerzáliák, melyek összefüggésbe hozhatók a régóta alkalmazott, filozófiára és nyelvészetre alapozó irodalomtudomány prototipikus állandóival.

A tudományos tanácskozásra a magyar szakemberek mellett német és osztrák kutatók érkeztek, a nyitóelőadást Karl Eibl, az evolúciós szemléletű kognitív irodalomtudomány nemzetközileg elismert szaktekintélye tartotta meg. A konferenciát a Német Irodalomtudományi Tanszék oktatói – Szabó Erzsébet, Horváth Márta, Hárs Endre – aszervezték. A tanácskozás a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 irodalomelméleti alprogramjának zárórendezvénye.

 Arany Mihály

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *