SZTE Info

Szigorú az unió a GMO területén, de nem eléggé

GMO – azaz genetikailag módosított szervezetek, illetve élőlények (Genetically Modified Organisms). A kérdés legalább annyira top téma, mint az atomenergia használata, és legalább annyira meg is osztja a szakmai és közvéleményt. Mi a helyzet az Európai Unióban és hazánkban – erről hallhattak az érdeklődők az SZTE ÁJTK Európa-tanulmányok Központ által működtetett Europe Direct Szeged április 24-i Integrációs Klubjában.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Europe Direct Szeged azért hirdette és hirdeti meg Integrációs Klub rendezvényeit, hogy azon keresztül a hallgatók „első kézből” értesülhessenek a legfontosabb az európai uniós témákról. A GMO-kérdésről a Vidékfejlesztési Minisztérium két szakemberétől, Andorkó Ritától, a Stratégiai Főosztály Biodiverzitás és Génmegőrzési Osztályának vezető tanácsosától, és Bartha Pétertől, az EU Koordinációs Főosztály vezetőhelyettesétől hallhattak előadást az érdeklődők.

Elővigyázatosan

„Érzékeny kérdés a GMO, vitákat vált ki mind Magyarországon, mind az egész világon, főként a köztermesztés ügye áll a figyelem középpontjában” – mondta el az SZTE Médiacentrumnak Bartha Péter. A genetikailag módosított szervezetek hatásai és a velük kapcsolatos kockázatok mérlegelése a kutatókat is megosztja, ennek alapján beszélhetünk az úgynevezett elővigyázatossági alapelv alkalmazásáról, vagy annak hiányáról – tette hozzá a szakember. Ahogyan a közelmúltban hallott GMO-botrány is mutatja, hazánkban is főként a szántóföldi növényeket félti leginkább a közvélemény.

Andorkó Rita hangsúlyozta, három évtizede működő, de alapjában véve mégiscsak új technológiáról van szó. Mind a módszer, mind az így kialakított szervezetek azért állnak viták középpontjában, mert az ezekből eredő kockázatokat, esetleges negatív, káros hatásokat a világ országai másként és másként ítélik meg, ennek megfelelően eltérően alakul a jogi szabályozása. Az Európai Unióban két GMO-fajta termesztése engedélyezett jelenleg, Magyarországnak mindkettőre moratóriuma van: egy GM-kukorica és egy GM-burgonya, az Amfora – ez utóbbit főleg ipari célra használják, a keményítő-összetételét változtatták meg.

Az eper esete a lepényhallal

Fontos a nemesítés és a géntechnológia elkülönítése. A nemesítés során azonos, vagy közel rokon fajokat kereszteznek, azaz alapjában véve természetes folyamatot generálnak, és azt vizsgálják, hogy a keletkező új szervezet életképes-e a környezetében. Genetikailag módosított növények esetében egy vagy több speciális tulajdonság kialakításának céljából idegen gént kap az élőlény. Ilyen például a kék eper: a lepényhal hidegtűrésért felelős génjével teszik fagyállóvá, és mellékesen kék is lesz – ilyen a természetben normális körülmények között nem történik meg.

Magyarországon egységes a GMO-k megítélése, már 2006-ban született egy összpárti országgyűlési határozat az ezzel kapcsolatos stratégiáról, melyet azóta is követnek. Az Alaptörvény huszadik cikkelyében is megjelent az a kitétel, hogy Magyarország elősegíti a GMO-mentes mezőgazdaságot. Felmérések szerint egyébként az uniós állampolgárok nagy része is elutasítja a GMO-kat, 2010-ben a Greenpeace és az Avaaz rövid időn belül egymillió aláírást gyűjtött a genetikailag módosított szervezetek ellen.

„Szerintünk a GMO esetében a tudományos kételyeket jogilag megfogalmazó elővigyázatossági elvet az unió nem mindig megfelelőképpen alkalmazza” – hangsúlyozta Andorkó Rita. Bár az EU jogi szabályozása az egyik legszigorúbb a világon, Magyarország szerint még mindig nem eléggé az. Egyes GM-élelmiszerek és takarmányok esetében például semmiféle állatetetési kísérleteket nem végeznek, vagy ha igen, nem kielégítően – ez a magyar elvárások szerint elengedhetetlen lenne, ezek nélkül nem biztonságos az adott termék.

Kiszámíthatatlan

A számos kockázati lehetőség közül nézzünk egy-két példát! A GM-élelmiszerek máj- és vesekárosodást, valamint allergiát okozhatnak, illetve szaporodási képességcsökkenést idézhetnek elő. Antibioktikum-rezisztencia alakulhat ki, hiszen egyes GMO-k kifejezetten ilyen géneket tartalmaznak. Ha ezek bekerülnek a táplálékláncba, ellenálló lesz a szervezet az antibiotikumra, pedig számos betegségek esetén lehet szükségünk ilyenekre.

Ökológiai kockázatként új kártevők, vírusok jelenhetnek meg. Kiszámíthatatlanok az úgynevezett nem célszervezetekre gyakorolt hatások, vagyis a GMO-k veszélyeztethetik a védett állatokat, növényeket. Mint bebizonyosodott, a gyakorlatban nem megvalósítható a GM- és nem GM-növények együtt-termesztése, ugyanis könnyen bekövetkezik a szennyezés. Egy méh például kilenc km-re is el tud repülni, a magvakkal vagy a pollennel is könnyen megvalósulhat úgynevezett génszökés.

A GM-kukorica és a szuperbogár

Rovarrezisztens növényeknél – például a GM-kukoricánál – egy baktérium génjét ültetik be a növény genomjába, amely így toxint termel kártevője ellen, de nem csak a levélen, ahol valóban támadás érheti, hanem mindenhol, a gyökerében is, ez pedig a termőföld szennyezéséhez vezet. Arról nem is beszélve, hogy a természet visszavág: az USÁ-ban tavaly megjelent a „szuper kukoricabogár”, amely már ellenáll a méreganyagnak. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a gazdasági veszélyeket sem, mint a genetikai gyarmatosítás: ha bizonyos országok vad flórájának genetikai állományát más ország kutatói megszerzik, és géntechnológiai célból hasznosítják azokat az adott ország kizárásával, továbbá kifejlesztenek egy módszert, szabadalommal levédik azt és a gént, övék a jog a termesztésre – sorolták a szakemberek. Másik ellenérv, hogy eltűnik a fogyasztó választási lehetősége, hiszen például jelenleg a GM-takarmánnyal etetett állatokból származó húst, tojást, tejterméket nem kell jelölni. Arról nem is beszélve, hogy a foglalkoztatásban is bekövetkezhetnek változások: a speciális tulajdonságok révén ugyanis kevesebb emberi beavatkozást igényelnek a növények. Végül ne feledjük azt a kérdést sem, hogy mennyire etikus egy élőlényt, egy genetikailag módosított szervezetet szabadalmaztatni, vagy például emberi fehérjékkel kísérletezni…

Mindezek után kik állnak a GMO oldalán, és mivel érvelnek? Például a profitorientált fejlesztők. Legnagyobb érvük az éhezés problémájának megoldása a genetikailag javított terméshozammal. Magyarországnak kifejezetten versenyelőny, hogy GMO-mentes vetőmagot tud exportálni, ez magasabb árat is biztosít. Főként a kukorica iránt érdeklődnek a nagyobb országok, akik számára elsődlegesen fontos hazánk GMO-mentes státusza – összegzett Andorkó Rita.

 

Arany Mihály

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *