SZTE Info

tanevnyito_2011

Tanévnyitó a Szegedi Tudományegyetemen

Az elsőéves hallgatók egy része online tv-közvetítés segítségével, a sziksósfürdői egyetemi gólyatáborban kísérte figyelemmel a Szegedi Tudományegyetem 2011-2012-es tanévének ünnepélyes megnyitóját, melyet 2011. szeptember 3-án 10.00 órától tartottak a József Attila Tanulmányi és Információs Központ Kongresszusi termében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az SZTE-n közel 30 ezer hallgatónak, köztük több mint 8 ezer gólyának kezdődik meg a tanítás hétfőn. A tanévnyitón Szabó Gábor rektor mellett köszöntőt mondott Hoffmann Rózsa államtitkár és Botka László polgármester is. A rendezvényt több hazai felsőoktatási intézmény vezetője, és a helyi közélet számos prominense is megtisztelte jelenlétével.

tanévnyitó 2011Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára Klebelsberg Kunó egykori kultuszminiszter gondolataira építve elmondta, hogy egy ország felemelkedésének záloga a kultúra és oktatás. Helyesnek nevezte a klebelsbergi koncepciót, mely szerint egy országnak nem elég egy fővárosi egyetem, a vidéki városoknak is meg kell erősödniük gazdasági és szellemi szempontból egyaránt. „Vágyainknak gátat szab az ország jelenlegi nehéz helyzete, de a szándék és az elhatározás megvan bennünk, hogy talpra állítsuk és erősítsük a felsőoktatást” – közvetítette a kormány álláspontját az államtitkár. Az új felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban elmondta, a cél az, hogy olyan egyetemeink legyenek, amelyek versenyképessé teszik az országot, és ezáltal a magyarságot ismét felemelik arra a rangra, ahol valamikor volt. „Az egyetemi képzés feladata, hogy a felsőoktatásból kikerülő hallgatók alkotó módon cselekvő részesei legyenek Magyarország újjáépítésének” – fejtette ki Hoffmann Rózsa. Kifejezte reményét, hogy „ha az oktatás ennek szellemében folyik, akkor Magyarország ismét erős és nagy lehet.” Ezért az elsőéves hallgatóknak azt kívánta, hogy a Himnuszban is megidézett víg esztendők „ne a felelőtlen szórakozást, hanem az örömteli tanulást jelentsék számukra”.

Botka László, Szeged város polgármestere arra emlékezett, hogy a város és az egyetem sorsa 9 évtizeddel ezelőtt összefonódott. „Attól a pillanattól, hogy Szeged egyetemi város lett, a város fejlődése az egyetemétől függ, és viszont, ez pedig közös felelősséget jelent” – hangsúlyozta a polgármester. Kifejtette: az elmúlt időszakban Szeged és egyeteme összehangolta fejlesztéseit, így valósulhat meg például az új klinikai beruházás és az európai lézerközpont, az ELI. Az együttműködés azért is fontos, mert a magyar városok közül Szegednek, a hazai egyetemek közül az SZTE-nek kiemelkedően sok fejlesztési támogatást sikerült elnyernie.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora elmondta, hogy nehéz időkben nem a problémákat kell elemezni, hanem a megoldást kell keresni. Megoldás lehet az a jól bevált recept, melyhez annak idején Klebelsberg és társai folyamodtak: egy vesztes világháború, Trianon és az államcsőd fenyegetésének árnyékában is megakadályozták, hogy “a gazdasági kishitűség önfeledt pillanatai jóvátehetetlen károkat okozzanak az országnak.” Az új felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban elmondta, nem tudja elképzelni, hogy Magyarországon olyan szabályozás szülessen, amely ártana a hazai felsőoktatás egyik zászlóshajójának, az SZTE-nek. „A szegedi az ország egyik legjobb egyeteme, nemzeti kincs. Aki döntéshozóként nem óvja ezt a nemzeti kincset, nagyon rossz irányba halad. Ami az SZTE-nek árt, az árt az országnak is” – szögezte le Szabó Gábor. “A Szegedi Tudományegyetem pedig halad a maga kijelölt útján a minőség irányában, hogy valóban nemzetközi szintű kutatóegyetemmé válhasson” – vázolta a terveket a rektor. A hallgatókhoz szólva elmondta: amikor egy új elektronikai eszközt vásárolunk, gyakran találkozunk a következő felirattal: Gratulálunk, Ön jó terméket választott! „Bízom benne, hogy Önök jó terméket választottak, amikor az SZTE-re jelentkeztek” – mondta a rektor a gólyáknak. Véleményét tényekkel is alátámasztotta: egy friss felmérés szerint a szegedi egyetemet végzettek 80%-a 3, 90%-a 6 hónapon belül el tud helyezkedni, vagyis a SZTE-diploma jó belépő a munkaerőpiacra. A felmérésből az is kiderült, hogy a szegedi egyetem hallgatóinak 93%-a büszke arra, hogy az SZTE hallgatója. „Dolgozzuk le közösen a hiányzó 7%-ot” – szólította fel a hallgatókat és az egyetem oktatóit Szabó Gábor.

Az ünnepségen esküt tettek az elsőéves hallgatók, akiket a rektor jelképes kézfogással az SZTE polgáraivá fogadott. Új diáktársait – köztük azokat is, akik a sziksósfürdői egyetemi gólyatáborban, az online televízió-közvetítés segítségével figyelték a tanévnyitót -- az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat nevében Ament Balázs alelnök köszöntötte. Átadtak több kitüntetést is. A Kanyó Zoltán irodalomelméleti díjban Sághy Miklós, a vizuális kultúra és irodalomelmélet tanszék adjunktusa, a Szegedi Tudományegyetemért Sajtódíjban Kövérné Klucsik Edit, a médiatudományi tanszék oktatója, részesült, Egyetemi Sportért díjat pedig Petrovicsné Tejes Edit és Dorka Péter testnevelők vehettek át.

A tanévnyitón készült felvétel itt elérhető.


 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.