Bemutatkozott a Szegedi Tudományegyetem új vezetősége január 5-én. Rácz Béla, az SZTE TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék vezetője már korábban is jelentős egyetemi közéleti tevékenységet folytatott, most általános rektorhelyettesként folytatja munkáját.
Rácz Béla 1994-ben lett egyetemi tanár, és a JATE általános és tudományos rektorhelyettese, 1998-ban a Szegedi Felsőoktatási Szövetség elnöke. Dolgozott már az SZTE Stratégiai Iroda vezetőjeként, az SZTE stratégiai rektorhelyetteseként, valamint legutóbb, 2006-2010 között az SZTE általános és stratégiai rektorhelyettese volt.
– Mennyiben jelent ma mást rektorhelyettesnek lenni, mint korábban?
– A felsőoktatás a világban mindenütt változásban van, alapvető változások történnek nem csak belül, hanem a társadalom és a felsőoktatás kapcsolatában is. Ma az egyetemre nem mint a tudás és oktatás templomára tekintenek, hanem inkább a társadalom rövid és hosszabb távú céljainak elérését lehetővé tevő szolgáltatóra. A társadalom felelős része a gyermekei jövőjét szeretné olyanokra bízni, akik maguk is képesek sikereket elérni itthon és a nemzetközi versenyben is. A nemzetközi gazdasági versenyben azok tudnak sikeresek lenni, ahol az oktatási rendszer minden szinten képes kompetens tudással rendelkező munkaerőt kiképezni, versenyképes termékeket előállítani a rendelkezésre álló tudásbázison.
– Mi jelent most kiemelt kihívást?
– Az állásbörzék egyik legfontosabb tanulsága, hogy a munkáltatók mindig fiatal, tehetséges, nyelvet beszélő és gyakorlott szakembert keresnek. Ekkor lepődnek meg a fiatalok, hogy csak most kapták kézhez a diplomát, hogyan lenne gyakorlatuk… A munkaerőpiaccal fel kell venni a kapcsolatot, felkeresni a nagy világcégek laboratóriumait, hogy a harmadéves hallgató, aki az alapképzését befejezte, egy ipari témával kezdhessen el foglalkozni. Ez jó a gazdálkodó szervezetnek, mert ösztöndíjjal viszonylag olcsón megoldhatják a fizetést. A hallgató pedig a diplomával már kipróbált harcosa lehet egy munkáltatónak.
– Hallani mostanában, hogy a közoktatásból az egyetemre bekerülők alacsonyabb színvonallal érkeznek, mint a korábbi években.
– Azt szoktam mondani, abból kell embert és munkaerőt faragni, aki idejön. Nem arról van szó, hogy a mostani generáció nem tudja megtanulni azt, amit mondjuk mi megtudtunk. Csak meg kell velük tanítani.
– Olyan alacsony a bekerülő hallgatók színvonala, hogy kompenzációval kell kezdenie az egyetemnek?
– Igen, de ez nem a mi „találmányunk”. A problémák forrása nem a Bologna-folyamat nem nagyon sikeres bevezetése – ugyanez az angolszász országokban jól működik –, hanem az időközben bevezetett közoktatási reformok „eredménye”. A BMGE néhány éve azt mutatta, hogy egy felmérő fizika dolgozaton az elérhető maximális 50 pontból volt több olyan hallgató, aki a hozott 470 pont mellett 10 alatt szerzett, azaz a hozott pontszám lényegében semmit nem jelent. Jól látható, hogy ha az idén a közoktatást átállítják valamilyen jól működő pályára, akkor is a felsőoktatás ebből 12 év múlva lát eredményt.
– Mit gondol, a küszöbön álló jogszabályi módosítások orvosolhatják a defekteket?
– A felsőoktatási törvény módosítási koncepciójában nem látszik, hogy ismernék, illetve hogy miként kívánják felszámolni ezeket a problémákat. A hosszú távú tervek elkészítése, a várható folyamatok megjóslása az a stratégiai feladat, amelynek a kialakítása sokszereplős és több lépcsős folyamat. E bonyolult és sok szakértői munkát igénylő folyamat irányítása és végzése az egyetem Stratégiai és Minőségfejlesztési Igazgatóság feladata. Az általános rektorhelyettes tevékenysége a regionális és országos ágazati koncepciókba ágyazott intézményi stratégiai kidolgozásának moderálására, menedzselésére, az egyetem szervezetfejlesztési feladatainak kezdeményezésére és megvalósítására, valamint az egyetemi minőségbiztosítás, minőségirányítás koordinálására irányul.
– Milyen egyetemet szeretnének?
– A kutatóegyetem az a hely, amelyik a nemzetközi versenyben is sikeres tud lenni. Úgy gondolom, hogy az ilyen sikeres egyetem az, amely a hallgatóiból sikeres embereket tud nevelni. Ehhez kell a gondolkodásunkat, a mindennapjainkat igazítani.
Arany Mihály