Stratégiai jelentőségű együttműködési keretmegállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem és a BYD Auto Hungary Kft., amely új gyakornoki lehetőségeket nyit a hallgatók előtt, és erősíti az SZTE gazdasági-társadalmi beágyazottságát. A partnerség új szintre emeli az egyetem és a kínai autógyártó közös szakmai és kutatási törekvéseit.
A Vidék energiája elnevezésű szakpolitikai fórum előadásai között a Szegedi Tudományegyetemről Prof. Dr. Janáky Csaba ismertette az SZTE Energetikai Innovációs Tesztállomásának céljait, Csóti Ferenc, az SZTE műszaki igazgatója pedig azokról a fejlesztésekről beszélt, amelyek révén az egyetem földgázfogyasztása 8,3 millió köbméterről 5,1 millióra esett vissza.
Az Energiaügyi Minisztérium, az Energiastratégiai Intézet, a Magyar Megújuló Energia Szövetség és a Szegedi Tudományegyetem közös szervezésében rendezték meg az ELI ALPS lézeres kutatóközpontban a Vidék energiája szakmai fórum harmadik, Dél-Alföldet érintő előadássorozatát.
A fórum mintegy 20 előadása a vidék energiaellátás-biztonsága érdekében mutatta be az energia optimális felhasználásának új eljárásait és az ezzel kapcsolatos technológiai innovációkat. Az előadásokban a helyi energiaforrások változatos felhasználásáról, a lokális rendszerek működési- és jogi feltételeiről is szó volt, valamint ígéretes helyi kezdeményezéseket és működő technológiákat mutattak be.
Ezeknek sorában a Szegedi Tudományegyetem innovációiról és alkalmazásairól is szólt két előadás.
A jövő energetikai technológiáiról tartott előadásában Prof. Dr. Janáky Csaba, a Szegedi Tudományegyetem IKIKK Greennovation Centerének alapító igazgatója abból a trilemmából indult ki, miszerint az energiaforrások három alapfeltétele – biztonságos, megfizethető és zöld – közül melyek tudnak teljesülni a szénalapú, a földgázalapú, a megújuló és a nukleáris energia esetében. Következtetése szerint a legcélszerűbb egy jól összerakott energiamix, amelyben a megújuló forrásokat úgy lehet beépíteni, ha az innen származó energiához tárolókapacitás is társul.
Prof. Dr. Janáky Csaba, a Szegedi Tudományegyetem IKIKK Greennovation Centerének alapító igazgatója. Fotó: Sahin-Tóth István
Prof. Dr. Janáky Csaba szerint a teljes dekarbonizációhoz három fő tényező révén lehet eljutni. Az energetika hatékonyságnövelésén kívül ezt segíti elő az elektrifikáció (amely a háztartásokban és részben az üzemanyagok terén kiváltja a fosszilis anyagokat), valamint az energia kémiai hordozókban való tárolása, olyan esetekben, amikor az elektrifikáció nem lehetséges. Ilyen nagy energiájú hordozó például a zöld hidrogén vagy a befogott szén-dioxiddal készült szintetikus üzemanyagok. Prof. Dr. Janáky Csaba előadásában olyan innovatív projekteket mutatott be, amelyeken az SZTE Greenovation Center ipari partnerekkel közösen dolgozik. Ilyen például a Bükkábrányi naperőmű számára fejlesztett innovatív energiatárolási technológia, amelyre az első hazai ipari léptékű, közvetlenül zöld hidrogént előállító üzem is alapul. Ennek kísérleti berendezése készült el az SZTE Energetikai Innovációs Tesztállomásán a szegedi Science Parkban, ahol az egyetem saját naperőműve által termelt energiát használják a víz felbontására és így hidrogént állítanak elő.
Ugyancsak az SZTE tesztállomása a helyszíne a szintetikus üzemanyagok előállítását célzó berendezéseknek, amelyek szén-dioxid felhasználásával nyers üzemanyagot állítanak elő. Ezt finomítás után 5-20%-os arányban keverik a benzinbe, majd az Audinál, valamint a Széchenyi István Egyetemen motorteszteket végeznek vele. A tesztállomásnak ezt a részét a jövőben méretben és eljárásaiban is bővítik, az e-kerozin gyártás céljából.
Prof. Dr. Janáky Csaba úgy gondolja, a 21. század vegyipari kulcsfolyamata a körforgásos szén-dioxid gazdaság lesz. Az ipari CO2-kibocsátás ugyanis meglehetősen koncentrált, az így keletkezett szén-dioxidot befogva és hasznosítva ipari alapanyagok, üzemagyagok készíthetők. Ez a szemlélet a megköthető szén-dioxidot hasznos alapanyagnak tekinti, a hasznosítási eljárások pedig megnyitják az utat egy valódi körforgásos gazdaság felé.
A Vidék energiája konferencián Csóti Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem műszaki igazgatója arról tartott előadást, hogy az energiahatékonyság miként volt javítható az SZTE rendszerében, amely 420 eltérő funkciójú épületet lát el nagy területen. Az UI GreenMetric rangsor szerint az SZTE a 30. legzöldebb egyetem Európában; ellátott területének 25 százaléka a rangsor kritériuma szerint intelligens épületben található.
Csóti Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem műszaki igazgatója. Fotó: Sahin-Tóth István
Az előadó felidézte Prof. Dr. Gál Tamás klimatológus eredményeit, miszerint a szegedi belvárosban az átlaghőmérséklet már a mediterrán városokéval (Róma, Szaloniki, Marseille) vetekszik. A hallgatóság megtudta, hogy ilyen környezetben az SZTE egy évben 3000 családi ház fogyasztásának megfelelő földgázt, 10.000 családi háznak megfelelő villamos energiát fogyaszt, míg geotermikus energiából 33.000 GJ-t, gázmotorból visszanyert energiából pedig 17.000 GJ-t használ fel. A megújuló energia a teljes fogyasztás 11%-át teszi ki, a saját felhasználású napelemtermelés pedig az elfogyasztott villamos energia 4%-át fedezi. A 2020-as évek elejének energiaválságára a Szegedi Tudományegyetem energiahatékonysági intézkedési tervekkel reagált, amelynek hatására csökkent az energiafogyasztás, és ezen belül is tartósan csökkent a gázfogyasztás, az energetikai gondolkodás pedig beépült a szervezeti kultúrába.
Az SZTE műszaki igazgatója felsorolta az egyetem elmúlt 15 évének energetikai fejlesztéseit: 2012-13-ban a Szegeden és Hódmezővásárhelyen a napelem projekt beépített teljesítménye 676 KWp lett, 2014-ben geotermikus rendszer épült ki Szegeden, 2015-ben az SZTE TIK szennyvízhő hasznosítási és napelemfejlesztési projektjét végezték el 697 kWp teljesítménnyel, 2017-ben Szentesen, majd 2018-ban Szegeden valósult meg napelem projekt, 2020-ban született az egyetem gázmotor együttműködése, 2022-ben indult az energetikai és szemléletformáló projekt és ekkor zárult az SZTE központi kazánházának égőfej fejlesztési projektje, 2023-ban létesült kísérleti napelempark az SZTE Science Parkban, és jelenleg is folyamatban van egy napelemprojekt 270 kWp teljesítménnyel. A fejlesztések eredményeként a földgáz éves felhasználása 8,3 millió köbméterről 5,1 millióra esett vissza. A geotermikus energia felhasználása több mint 1 millió m3 földgázt, a hulladékhő hasznosítása pedig 530.000 m3 földgázt váltott ki.
Csóti Ferenc elmondta, jelenleg is dolgoznak az ISO 50001 Energiagazdálkodási irányítási rendszer bevezetésén.
Szükség tároló-kiegyenlítő kapacitásra
A Vidék energiája konferenciát Prof. Dr. Rovó László a Szegedi Tudományegyetem rektora nyitotta meg, Mihálffy Béla országgyűlési képviselő köszöntötte, majd Riz Gábor országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, Országgyűlés Gazdasági Bizottság Energetikai Albizottság elnök mutatta be tematikáját.
Czepek Gábor miniszterhelyettes, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Fotó: Sahin-Tóth István
Az eseményen Czepek Gábor miniszterhelyettes, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára fejtegette a magyar kormányzati álláspontot, amely szerint a hazai energiabiztonsághoz szükség van az alaperőművekre, a megújuló energiatermelés bekapcsolásához pedig arra, hogy kiegyenlítő kapacitás épüljön. Ez utóbbi biztosítja, hogy a megtermelt nap- és szélenergiát tárolni lehessen az esti hazai szükségletekre. A politikus szerint az elektrifikációnak és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésnek ma Magyarországon az atomenergia és a megújulók jelentik az alternatíváját. Az ország egykor 10 megawattnyi (MW) naperőmű kapacitása mostanra 8000 megawattra növekedett. A megújulóenergia-termeléshez szükséges kiegyenlítő kapacitás növelésére az MVM 2027-ben 1500 MW kapacitású kombinált ciklusú gázturbina technológiát (CCGT) állít üzembe. Czepek Gábor szerint Magyarországon 2030-ra 12 gigawatt (GW) lesz a naperőmű kapacitás, és ehhez mérten 30–35 százalékos tárolókapacitást terveznek.
Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára a Jedlik Ányos programnak a helyi energiatermelési- és optimalizálási megoldásait mutatta be, Bányai Gábor kormánybiztos pedig arról beszélt, hogy a geotermikus energia kiaknázása a vidék nagy energetikai lehetősége.
Panek Sándor
A borítóképen: A Vidék energiája szakmai fórum az ELI ALPS-ban. Fotó: Sahin-Tóth István
