Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Első tudományos konferenciáját tartotta október 21-én a Nyugat-Balkán Kompetencia Központ. A konferenciának, melyre a központ nemzetközi konzorciumi partneregyetemeinek kutatói, PhD-hallgatói látogattak el, a Szegedi Tudományegyetem Rektori Épülete adott otthont.
A megjelenteket Prof. Dr. Gellén Klára, a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese köszöntötte, aki gratulált a program eddigi sikereihez, és kiemelte, mennyire fontos a közös munka, az eredmények megosztása, a kérdések megvitatása, és az, hogy a kihívásokkal együtt nézünk szembe. Megköszönte továbbá az SZTE három, programban résztvevő karának (Állam- és Jogtudományi Kar, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Gazdaságtudományi Kar) az együttműködést és az abba fektetett munkát.
A konferencia szakmai részét Prof. Dr. Hajdú József, a Nyugat-Balkán Kompetencia Központ vezetője nyitotta meg. Örömét fejezte ki, hogy a közös munka elindulhatott és Szegeden köszöntheti a kollégákat. A konferencia nyitóelőadását tartó Dr. Dux Lászlót, az EU Közös Kül- és Biztonságpolitikai és Bővítési Főosztály igazgatóját, külön tisztelettel és szeretettel mutatta be, hiszen évekkel ezelőtt még témavezető és PhD-hallgató kapcsolatban álltak.
Dr. Dux László összefoglalta a térség politikai és gazdasági helyzetét. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Dr. Dux László nyitóelőadásában összefoglalta a térség politikai és gazdasági helyzetét, amely különösen most, Magyarország soros elnöksége kapcsán került fókuszba, hiszen Magyarország mindig is igyekezett mediátorként működni az Unió és a csatlakozni vágyó balkáni nemzetek között. Ez nem meglepő, hiszen ami tőlünk délre és keletre történik, az mindig is hatással volt országunkra, Szegedre pedig különösen.
Az egynapos konferencián a nemzetközi konzorcium 8 egyetemének (Újvidéki Egyetem, Tiranai Egyetem, a Podgoricai Egyetem, az American College Skopje, a Belgrádi Egyetem, a Sarajevoi Egyetem, a Pristinai Egyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem) közel 30 kutatója és PhD-hallgatója beszélt a régiót érintő kérdésekről, kihívásokról, mint például a bácskai politikai hangulatról, a II. világháború és 1956 közötti magyar-jugoszláv kapcsolatról, vagy arról, hogyan látták az újvidéki magyarokat a jugoszláv hatóságok.
A konferencián számos előadás központi témája volt a Balkán európai integrációja, valamint az Eurozónába és magába az Unióba történő belépést szorgalmazó gazdasági és politikai lépések. Ahogy azt Dr. Dux László is említette, az uniós belépés folyamata hosszú és rögös, és minden ország esetén más akadályokba ütközhet (Koszovót például több uniós ország nem ismeri el önálló államként, míg Észak-Macedóniában többek között a névváltoztatás torpantotta meg a folyamatot), amely további konfliktusokhoz vezethet, Magyarország azonban azon van, hogy minden múltbéli és jelenlegi konfliktus ellenére a feszültség feloldásán és a haladásért dolgozzon.
Szabó Anna
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
