Szöveghűbb, új fordításban mutatták be Shakespeare szonettjeit a 95. Ünnepi Könyvhéten

William Shakespeare-t a világirodalom legnépszerűbb drámaírójaként tartják számon. Hazánkban a szonettjei Szabó Lőrinc fordításával váltak ismertté. Fazekas Sándor, az egykori szegedi József Attila Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán végzett, arra vállalkozott, hogy újrafordítja Shakespeare mind a 154 szonettjét, hogy egy szöveghűbb változatot kapjanak az irodalom iránt érdeklődők. A kötet nem csak fordítás, minden szonetthez tartozik egy jegyzetapparátus, amely értelmezi, kontextusba helyezi, történeti háttérrel világosítja meg a több mint négyszáz éves művek keletkezését.

– Úgy voltam vele, hogy a kötet elején legyen a kérdéseknek felvetése, utána jöjjenek a szövegek és a jegyzetek, amelyek kapcsolják a kortárs versekhez és drámákhoz a szöveget, illetve Shakespeare saját drámáihoz is. A második lépés volt a tanulságok levonása, ami nem volt könnyű feladat – mondta el Fazekas Sándor.

Prof. Dr. Szőnyi György Endre

Az SZTE Klebelsberg Könyvtárban tartott bemutatón Fazekas Sándor elmondta, hogy ezek a Shakespeare szonettek a világirodalom egyik legismertebb szerelmes versei. A fordító szerint meg kell említeni Shakespeare kortársait is, akik kevesebb figyelmet kaptak, viszont Shakespeare rengeteget vett át tőlük. A kötetben a kortárs költőkkel való párhuzamról is sokat olvashatunk.

– Felmerülhet a kérdés, hogy Szabó Lőrinc után miért kell lefordítani a szonetteket. A 75. szonett merem állítani, hogy az egyik legszebb magyar nyelvű szerelmesvers. Erre röviden szoktam kitérni, hogy Szabó Lőrinc egyszerűen átírja ezt a verset, az angol nyelvű antológiáknak nem is nagyon szokott ez a vers a része lenni, viszont magyarul van egy nagyon erős kultusza. A fordításra azért is volt szükség, mert bár voltak olyan versek, amelyek pontosabban voltak fordítva, de a metaforika, a középkori utalások, a különböző vallásos képek eltűntek a szövegekből, helyette kaptunk rengeteg modernséget – tette hozzá Fazekas Sándor.

Prof. Dr. Szőnyi György Endre szerint kétféleképpen közelíthetünk Shakespeare-hez. Az egyik, hogy ma mit mond nekünk, ez teljesen triviális. Ilyen témák például a szerelem vagy a féltékenység. A másik kérdés, hogy a maga korában, a reneszánsz kontextusában mit csinált Shakespeare. Az SZTE BTK Angol Tanszék oktatója szerint a tanítási tapasztalatai is ezt mutatták, hogy ez is egy érdekes megközelítés.

Mátó Gábor

Borítókép: Fazekas Sándor fordító és Prof. Dr. Szőnyi György Endre, az SZTE BTK Angol Tanszék oktatója a könyvheti beszélgetésen. Fotó: Valkó Vivien