Bezár

Hírarchívum

Dr. Osvay Károly, az SZTE-n működő Lézeres Transzmutációs Nemzeti Laboratórium vezetője.

Rangos folyóirat közölte az SZTE és az ELI ALPS lézeres neutronkeltési eredményeit és kutatási programját

Rangos folyóirat közölte az SZTE és az ELI ALPS lézeres neutronkeltési eredményeit és kutatási programját

2024. július 26.
2 perc

Az European Physical Journal Plus nyílt hozzáférésű folyóiratban Osvay Károly és munkatársai szakcikkben számolnak be a Szegedi Tudományegyetemen és az ELI ALPS-ban végzett, másodpercenkénti 1010 neutronszámot célzó lézeres neutronelőllítási kísérleteikről. A publikáció szerzői között van Gérard Mourou, az SZTE Nobel-díjas kutatóprofesszora, valamint Szabó Gábor, az egyetem fizikaprofesszora, az ELI ALPS ügyvezetője is.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A lézeres neutronkeltés célkitűzését Osvay Károly, az SZTE-n működő Lézeres Transzmutációs Nemzeti Laboratórium vezetője, valamint Szabó Gábor, azt SZTE professzora, az ELI ALPS vezetője a Magyar Tudomány 2020. decemberi számában publikálták. Osvay Károly 2022-ben igazolta, hogy kis energiájú lézerrel is lehetséges neutronsugárzás előállítása; 2023 májusában végzett kísérleteiben 6 órán át folyamatosan működéssel keltett neutronsugárzást, 2024-es kísérleti kampányában pedig Osvay Károly kutatócsoportja egy jóval nagyobb ismétlési frekvenciájú lézerrel rövid időre olyan a neutronhozamot tudott elérni, amely már orvosi, pre-klinikai alkalmazásokat ígért.

A kutatási programnak szerepe van abban is, hogy 2024 áprilisában Gérard Mourou kutatóprofesszorként csatlakozott a Szegedi Tudományegyetemhez (bár az április elején leadott publikáció még a franciaországi École Polytechnique kutatójaként jegyzi). A szerzők között található Toshiki Tajima elméleti fizika professzor is, aki Gérard Mourou-val együtt vetette fel először, hogy lézeres úton előállított neutronforrást lehetne használni transzmutációs célra.

Osvay Károly kutatócsoportja 2024 őszén az ELI ALPS-ban újabb kísérleti kampányt folytat majd annak érdekében, hogy a jelenleg elért 108 n/s hozamot stabilizálják. A Lézeres Transzmutációs Nemzeti Laboratórium következő kutatási ciklusának az lesz a célkitűzése, hogy 5 éven belül 1010 fölé emeljék a neutronhozamot.

Az European Physical Journal Plus-ban közölt szakcikk szerzői között van Hideghéty Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Onkoterápiás Klinikájának egyetemi tanára, az ELI ALPS orvosbiológiai alkalmazások kutatócsoport vezetője is, aki 2023-ban azt vizsgálta, hogyan lehet vákuumban a sugárbiológiai méréseket beállítani. A lézeres neutronkeltés első alkalmazásai ugyanis olyan kísérletek lesznek, amelyek a rákgyógyításhoz használható ionizáló sugárzás előállítását célozzák majd.

Az Osvay Károly vezetésével megjelent publikáció szerzői között a Lézeres Transzmutációs Nemzeti Laboratórium és az ELI ALPS kutatói, valamint Gérard Mourou és Toshiki Tajima mellett a debreceni ATOMKI munkatársai is szerepelnek.

A jelenleg az Egyesült Államokban konferencián tartózkodó Osvay Károly kérdésünkre elmondta, a publikációt a Lézeres Transzmutációs Nemzeti Laboratórium fontos mérföldkövének tartja. A lézeres neutronelőállítás technikai kérdéseinek tisztázása mellett a cikk tulajdonképpen a Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium következő néhány évre szóló programja, amely az eddigi eredményeken alapul.

Az, hogy ez a kutatási program egy nemzetközileg is jegyzett, referált folyóiratban jelenhetett meg, egyúttal a tudományban elfogadott jele annak, hogy a Lézeres Transzmutációs Nemzeti Laboratóriumot nemzetközileg is jegyzik, és programját megalapozottnak tudják be.

Panek Sándor

A borítóképen: Dr. Osvay Károly, az SZTE-n működő Lézeres Transzmutációs Nemzeti Laboratórium vezetője. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

    Kapcsolódó hírek