Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
„Az épület az ott végzett munka tükre is” – hangzott el a Szegedi Akadémiai Bizottság székház alagsora renoválását bemutató projektzárón. Mi is szétnéztünk a több mint 150 éves épület újjászületéseit hírül adó újságcikkek között és a pincében. A mára funkcióját vesztett „szénledobó” mellett a ház dolgozóit, vendégeit és a SZAB Tudósklub Egyesület tagságát szolgáló termeket láttunk. A SZAB-székház méltó módon járul hozzá a Palánkból lett szegedi városrész Hild János-díjjal elismert újjászületéséhez.
Kávéház, szálloda, iskola és lakóház is volt már, túlélt minden árvizet és háborút a szegedi Somogyi és Oskola utca sarkán álló épület. Megírtuk: a klasszicista stílusú épület első száz évének idővonalát 1967 zárta, amikor a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) székházaként lett a tudomány otthona.
A SZAB-székház „őstörténetét” Krisztin Tibor (balról) akadémikus, a SZAB elnöke, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének matematika professzora is összefoglalta, amikor 2024. december 18-án köszöntötte az alagsor renoválását lezáró ünnepségre összegyűlt vendégeket. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A SZAB-székház története idővonalára kívánkozik a városi napilap, a Délmagyarország 1961. május 19-i információja: „Az országban Szegeden alakult először vidéki akadémiai bizottság. (…) Hogy ez megalakulhatott az elmúlt napokban, abban része van a Szegeden dolgozó tizenkét akadémikusnak, egyetemeink tudományosan minősített professzori és oktatói karának, de a városnak is, amely mindig kitüntető, gondos figyelemmel fordult az egyetemi, tudományos élet felé” – idézte a tudósító az akkori rektort.
A fejleményekről egy év múltán, 1962. május 3-án számolt be részletesen a „Délmagyar”. Az „Oskola utca végén lévő (…) két nagy házat, köztük a sarki, emeletes, volt Hungária Szálló épületét teljesen felújítják. Ebből az épületből már költöznek is a lakók, hogy helyet biztosítsanak a kőműveseknek. Szó van arról, hogy e két házat árkádosítják, hogy az úttest kiszélesüljön és a forgalom – főleg a szabadtéri játékok idején – gyorsuljon itt. (…)” Ez „a szép építkezési program a következő hónapokban kezdődik és 1964 végére fejeződik be. (…) az Oskola utca és a Tisza-part között lényegében egy új városrész alakul, bontakozik ki” – ígérte a „Megfiatalodik egy történelmi városrész” című cikk.
A hatvanas években – például a Délmagyarország 1962. június 9-i számában – a mai SZAB-székház épületét úgy is emlegették, hogy „a Beloannisz tér sarkán álló híres” Hungária-ház.
A Somogyi és Oskola utca sarkán álló épületek az 1960-as évek végén. Forrás: Fortepan
„Akadémiai székház lesz a régi Hungáriából” – döntött Szeged megyei jogú városi tanácsa, tudatta a Délmagyarország 1963. május 29-én. „A városi tanács saját anyagi erejéből még nem tudott sort keríteni ennek az öreg és lakás céljára már alkalmatlan háznak a felújítására, s közelebbi kilátásai sem igen voltak arra, hogy ezen a forgalmas helyen sürgősen rendbe tudná hozatni a városképet rontó épületet. (…) A végrehajtó bizottság azzal a felhívással mondott le a régi Hungáriáról az Akadémia javára, hogy a városkép szempontjából fontos épületet mielőbb újítsa fel és vegye birtokába.”
A házban „működik majd a József Attila Tudományegyetem több kutatóintézete, s itt kap helyet a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Bizottsága is” – közölték a döntéshozók a Délmagyarország 1965. július 31-i lapszámában.
Akadémikusok a SZAB-székház előtt az 1960-as évek végén. Forrás: Fortepan
– Itt kezdtem a matematikusi pályámat én is 1981-ben – mutatott körbe a Somogyi utca 7. szám alatti ikonikus épületnek a Tudósklub helyiségében Krisztin Tibor akadémikus. A Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke az épület alagsora felújítását bemutató projektzáró rendezvényen a visszaemlékezésében fölidézte, hogy a földszint munkaszobái egyikében dolgozott. De korábban, egyetemistaként az épület első szintjének egyik kistermében Szőkefalvi-Nagy Béla akadémikus szemináriumát látogatta, és vizsgázott is itt.
A szegedi egyetem matematikai tanszékei később elköltöztek az SZTE Bolyai Intézetét befogadó épületbe, az Aradi vértanúk terére. Mai belső elrendezését az 1992-es felújításkor nyerte el a Somogyi utcai épület. 2020-ban a homlokzat rekonstrukciójával indult renoválás 2024-ben a pince szigetelésével új állomásához érkezett.
– A tudomány egyre fontosabb a nemzet életében. Kétszáz éve Széchenyi István is realizálta ezt – emlékeztetett Krisztin Tibor. A gróf 1825. november 3-án egy Magyar Tudós Társaság megalapítására felajánlotta birtokai egyévi jövedelmét. A „nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára” létrehozott társaság megalapítását más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták.
Imponáló gyorsasággal, a felajánlás után 18 nappal benyújtották annak az épületnek az alaprajzát, amely a Magyar Tudományos Akadémia otthona lett a Duna pesti oldalán. Az Akadémia szervezeti rendjének kidolgozásával se késlekedtek. A vállalkozás kivételességét érzékelteti a szegedi egyetem díszdoktora, Móra Ferenc: Hogyan készült az Akadémia? és Az első akadémikusok című írása.
Az akadémikusokról 1998. szeptemberében a Szegedi Akadémiai Bizottság székháza tanácskozó termében készült a csoportkép. Forrás: Fortepan
– A döntések előtt a szakértők véleménye egyre fontosabb. Így lehet felelni a kor olyan nagy kihívásaira, mint a környezeti problémák vagy egy világjárvány. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos kételyek a mindennapi embert is érintik. Feladatunknak tekintjük, hogy eljuttassuk a tudomány válaszait a mindennapi élet nagy kérdéseire is – fogalmazta meg Krisztin Tibor a SZAB és az MTA célját.
A SZAB-székház alagsora bemutatását a földszinti klubteremben a múlt felidézésével és a jelen eredményei összegzésével kezdte Krisztin Tibor akadémikus, a SZAB elnöke (középen) Bogdán Csilla titkárságvezető társaságában. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Véletlen egybeesés, mégis jelképes párhuzam, hogy az MTA bicentenáriumára készülődve az Akadémia székháza újjászületik Budapesten és a társaság első területi szervezete, a SZAB szegedi épülete alapjait is renoválták.
– A Magyar Tudományos Akadémia öt területi bizottsága közül az 1961-ben alakult szegedi az első. A további három bizottság műemlék jellegű házban talált otthonra: Pécsett a Vasváry-villában, Miskolcon az Erzsébet téri, Veszprémben a várbeli épületben kapott helyet a tudomány. A hazai tudományos központokban kialakított öt területi bizottság közül egyedül az 1976-ban alakult debreceni egy kifejezetten erre a célra létrehozott panelépületben fogadja az akadémikusokat és vendégeiket. A Szegedi Akadémiai Bizottság patinás épületéhez hasonlóan mindenhol fenntartunk szálláslehetőséget a vendégek, előadótermeket a rendezvények résztvevői számára – érzékeltette az öt regionális tudományközpont specialitásait König Marianna, az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkárságának igazgatója.
„A SZAB-székház egyik jellemzője, hogy itt rendkívül sok programot szerveznek” – hangsúlyozta König Marianna, az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkárságának igazgatója. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A tudomány dél-alföldi régió-beli központjában, a SZAB-székházban, de más helyszíneken is szerveznek programot, ismeretterjesztő előadásokat a kutatók főszereplésével három – Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád – vármegyében.
„Az épület az ott végzett munka tükre is” – vélekedett Sipos György építész. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A „jó gazda gondosságával” foglalkozik a Magyar Tudományos Akadémia a dél-alföldi kutatók fölé ernyőt tartó szervezet, a SZAB székházával.
– Belesodródtunk, de úgy is mondhatnám, hogy megörököltük a Somogyi és az Oskola utca sarkán álló épület felújítását, ugyanis a „Déltervnél”, ahol 1975-ben a pályámat kezdtem, láthattam Tarnai István építész elképzelései megvalósulását. Neki köszönhető ugyanis az épület árkádosítása és az is, hogy a pincét az akkori legkorszerűbb módszerrel szigetelték. Az alapzathoz szivárgó rendszert raktak, ami még a legnagyobb árvíz idején is óvta az épületet – mutatott az alagsori sétán a falakra a kiváló konstruktőr, a SZAB-székház alagsori rekonstrukciója tervezésének a művezetője, a mostani szigetelést végző cég örökös konzulense, Sipos György. A műemlék épületek felújításában kivételes tapasztalatokkal rendelkező szakember a SZAB-székház alagsora renoválásának a megtervezésében Vesmás Péter Ybl-díjas építésszel együtt dolgozott.
Vesmás Péter Ybl-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Szegedi Regionális Munkacsoport elnöke. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Építészeti albizottság is működik a SZAB Művészeti Szakbizottságában, amelynek elnökeként már több mint tíz éve kapcsolatban áll a regionális tudományos élettel Vesmás Péter. Az Ybl-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Szegedi Regionális Munkacsoport elnökeként részben a saját „otthona” felújítását tervezte meg, hiszen az MMA 2023 februárjában megalakult szegedi munkacsoportja munkaszobát és rendezvényhelyszínt kapott a SZAB-székházban.
– Először a homlokzat felújításával foglalkoztam. Ám Bogdán Csilla, a SZAB titkárságvezetője – mint a ház nagyszerű „gazdasszonya” – fölhívta a figyelmemet az alagsor vizes falaira. Mire a forráskereső fázison és a kivitelezés összegének karcsúsítása problematikáján túljutottunk, eltelt három év – fogalmazott Vesmás Péter. – A fantasztikusan jól dolgozó kivitelező team érdeme, hogy hat hónap alatt elkészült az alagsori renoválási tervnek – az MTA ellenőrei szerint is – kiváló minőségű megvalósítása.
– Ne vizesedjen! Ez volt a legfontosabb cél – mutatta az alagsor megújított falait és a renoválást megelőző állapotról készült fotókat Bogdán Csilla, a SZAB titkárságvezetője. – A felszívódó nedvesség hatalmas foltokat és vakolat leválásokat eredményezett. Felfelé kúszott volna, tönkre téve a falakat, a korábban felújított felületeket.
„A sószennyezett régi vakolatot el kellett távolítani. Ez nagyon nagy porral és zajjal járt” – mondta Király Endre építésvezető. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
– A szegedi nagy árvíz előtti ház eredeti építői milyen munkát végeztek? – kérdeztük a kivitelezőtől. – A fal bontásakor előkerült a régi jelzés, ami „tökéletes vízszint”. A régi és új tervek összevetése igazolta, azoknak a boltíveknek a funkcióját, amelyeket az alagsor falában találtunk. A födémeket 1964-ben alakították át. A régi renoválás idején elhelyezett szivárgórendszert megtartottuk, mert elvezeti a magas talajvizet – összegzett Király Endre építésvezető, az Aktív Kft. munkatársa.
– Az alagsori folyosókon és termekben egyszerre 15-20 munkás dolgozott. Legalább 45 tonna törmeléket vittek a tűzlépcsőn át, a házon keresztül. Injektált szigetelést végeztünk. Felújító, lélegző vakolat és páraáteresztő festék került a belső falakra. Az épület üzemeltetése közepette a szellőzésről gondoskodni kell – hangsúlyozta a kivitelező másik képviselője. – Nem maradt egyetlen elektromos vezeték sem a falban. Kívülre kerültek, így nem zavarják a későbbi felújítást. Az épületen bevonat szigetelés és vakolat rehabilitáció történt.
Bogdán Csilla (balról) titkárságvezető mutatta be a SZAB-székház alagsorában kialakított, új funkciójú helyiségeket. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
– Minden hónapban megkérdeztem, hol tart a munka – ismerte el a szomszéd Oskola utcai ház lakója, a projektzáró rendezvényére meghívott Tóth Brigitta Györgyi, aki a parkolóhelyét is átadta a felújításon dolgozóknak. – Toleráns voltam, mert jó célt szolgált ez az óriási munka.
– 179 naptári napon át tartott, határidőre elkészült az alagsori renoválás. A felújítás teljes költsége 180-200 millió forint. A kivitelezést az Aktív Kft., a gépészeti munkát a Rezidens Kft., az elektromos szerelést a BGL Net Kft. végezte. Kőművesek és burkolók dolgoztak itt, ablakokat kellett cserélni – sorolta a SZAB elnöke. – A műszaki ellenőrzés az MTA Létesítménygazdálkodási Központ (LGK) részéről Báthory Gábor, Beke Borbála, Batka Gábor feladata volt. Az elektromos és gépészeti ellenőrzés is megtörtént. Örülünk, hogy befejeződött a munka, különös tekintettel a szomszédban lakókra is, hiszen az alagsorban kitermelt törmelék elszállítása porral és zajjal járt. Köszönjük a türelmüket és megértésüket.
„A projekt sikerének titka a kivitelező, a tisztelettudó, becsületes, korrekt partnerként megismert Aktív Kft. A cégek közbeszerzésen nyerték el a munkát”– fogalmazott az előkészítést, a közbeszerzési eljárást elindító, a megvalósítást ellenőrző MTA LGK projektvezetője, Batka Gábor.
– Itt jól „lakható” helyiségek jöttek létre. A faráccsal elzárt terület, az egykori „szénledobó” mára a funkcióját vesztette, de itt és az ezzel szemben lévő kisebb térben „borospincét” alakítunk ki – utalt a SZAB „Tudósok borai – borok tudósai” rendezvénysorozatra Bogdán Csilla.
– Az épület földszintje alatt kap helyet az irattár. Itt őrizzük majd a pályamunkákat a Szegedi Akadémiai Bizottság megalakulásától kezdve. Az irattár tételes feldolgozásának nagy feladata vár ránk. Miután Minker Emil professzor megírta a SZAB történetét összefoglaló, 2003-ban megjelent művét, a gazdasági iratok egy részét selejteztük. Ilyen típusú, azóta keletkezett iratokkal lehet majd csökkenteni a megőrzendő dokumentumok számát. Az elmúlt hat évtizedben született dokumentumok, dossziékba rendezve, legalább húszméternyi polcot igényelnek – mutatta a még berendezésre váró irattár helyét a titkárságvezető.
Az alagsori séta a raktár, a dolgozóknak kialakított szociális helyiségek, a fürdő és öltöző, továbbá az épületen belüli kisebb javítások elvégzéséhez szükséges műhely, a mosókonyha és szárító helyiség megmutatásával folytatódott.
Az asztaliteniszezés mozgásformáját kedvelő kutatók számára sportolási és találkozási lehetőséget nyújt az SZBEK-székházbeli ping-pong terem. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
– A SZAB Tudósklub Egyesület szabadidőszervező tevékenysége bővülhet egy új lehetőséggel, ugyanis ping-pong termet alakítottunk ki a mélyített, jól szigetelt és szellőztethető alagsori teremben – mutatta Bogdán Csilla az összeállításra kész asztalitenisz asztalt Nagy Sándor alpolgármesternek. A szegedi önkormányzati vezető jelenléte arra is utalt, hogy a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság párosa az egykori Palánk helyén kialakult városrész fejlesztéséért sokat tett, amiért el is nyerte a Magyar Urbanisztikai Társaság 1968-ban alapított Hild-érem elismerését.
Gyönyörű ékessége Szeged Palánkból lett új városrészének a SZAB-székház, amely 2020-ban küllemében is megújult
A Hild János építőmesterről elnevezett díjat Szeged először a „nagyárvíz” 100. évfordulóján, a város „nagyarányú fejlődéséért” kapta. A második, a 2022-es Hild-érem a Belvárosi hídfő körüli projekt, az Oskola utca egészét érintő rekonstrukció megvalósítóinak, a Fontos Rómeó építész által vezetett, a Vesmás-Sipos építészpáros munkáját folytató Fontos Mérnök Stúdió érdeme.
Az Oskola és Somogyi utca sarkán álló SZAB-székház újjászületéseinek története kifejezi, hogy egyetlen épület, az ott élők és dolgozók generációi meghatározó szerepet játszanak a város életében és sokféle módon járulnak hozzá Szeged fejlődéséhez.
Újszászi Ilona
Fotók: Kovács-Jerney Ádám
A nyitó fotón: a Szegedi Akadémiai Bizottság székház alagsora felújítása projektzáró rendezvényén a nagyszabású munka részleteiről a közvéleményt a sajtó munkatársai segítségével tájékoztatták a döntéshozók, a tervezők, a kivitelezők, a megrendelők és az épületben dolgozók. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Korábban írtuk:
Miről mesélnek a kövek? – Az első száz év az Akadémia szegedi otthonában
Impozáns külsőt kapott az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székháza
A „Mother Hungary” freskó alatt találta meg dédszülei lakóházát Debbie – a Szegedi Akadémiai Bizottság székházának titkai
