Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar idén is megrendezte a Radnóti-esteket. Az idei eseménysorozaton a Covid-19 hatásait és utóhatásait tárgyalták különböző szempontokból. Beszélgettek róla szociológiai aspektusból, vizsgálták az irodalmi és filmes hatásait, az utolsó alkalmon pedig pszichológiai nézőpontból közelítették meg a kérdést.
A Radnóti-estek záróeseményén Prof. Dr. Szilágyi Zsófia kérdezte az SZTE BTK Pszichológiai Intézet oktatóit, Dr. Szabó Évát, Dr. Jagodics Balázst és Prof. Dr. Martos Tamást. A pszichológusok elmondták, a Covidban számukra a vírussal kapcsolatos kutatás megküzdési stratégia volt, és úgy látták, kollegáiknak is, mert már 2020 márciusában megindult a levelek özöne a nemzetközi network-ön.
– Módszertanórán mindig elmondjuk, hogy szerencsés esetben a kutató objektíven, kívülről vizsgálja az eseményeket. A Covid esetében erre nem nagyon volt lehetőségünk, mert mindannyian nyakig benne voltunk – mondta Jagodics Balázs.
A beszélgetésen szóba került, hogy a vírushelyzet következtében kiéleződtek az emberek közötti ellentétek, a társadalom polarizálódott. Voltak, akik féltek, voltak, akik nem, voltak az oltottak, és voltak az oltatlanok, ezenkívül az igazságtalanság érzete is fokozta a feszültséget. A megküzdés sikeressége szempontjából sokat számított, kit milyen életkorban és élethelyzetben ért a karantén. Míg egyeseknek home office-ból is végezhető munkája volt, mások elveszítették az állásukat, és az sem volt mindegy, hogy valaki kertes házban kényszerült karanténba, vagy egy 32 négyzetméteres panelban. A gyerekek családbazártsága is fokozhatta az alapból feszült otthoni légköröket, egyes kutatók eredményei azt mutatták, megnövekedett az otthoni erőszaktevések száma. Martos Tamás úgy látja, hogy a járványhelyzet az ambivalenciák megerősödését idézte elő. 2020 tavaszán egy kérdőívet töltetett ki a témában: míg egyeseknek különböző okokból az otthon fokozottan veszélyt jelentő hellyé vált, másoknak éppen a biztonságot nyújtotta, ahova elmenekülhetnek a világ történései elől.
Szabó Éva az életkorral kapcsolatban osztotta meg kutatási eredményeit, megfigyeléseit. Elmondta, szerinte a középserdülők voltak ennek az időszaknak a legnagyobb érzelmi vesztesei. Az akkori tizenhat évesek már sosem lehetnek igazi tizenhat évesek, az első szerelmek, első együttjárások, első próbálkozások a szokásosnál is jobban áttolódtak az online térbe. A tanároknál azonban a kutatási eredmények azt mutatták, hogy nem számított a kor abból a szempontból, hogyan küzdöttek meg a helyzettel. Azok a tanárok érezték magukat hatékonyabbnak, függetlenül attól, hogy hány évesek voltak, akik korábban már próbáltak valamilyen digitális eszközt bevinni az órákra. Szabó Éva és Jagodics Balázs közös kutatásában a tanárok hatékonyságvesztés-érzését vizsgálták, a relatív énhatékonyság – azaz a jelenlegi helyzet élménye az élőben való tanításéhoz képest – drámaian alacsony értéket mutatott.
Martos Tamás pár- és családterapeuta arra az érdekes ambivalenciára is felhívta a figyelmet, ahogyan egyszerre „ránk szűkült a tér”, a digitális eszközökkel pedig hirtelen kitágult. A helyzet ráébresztette az embereket, hogy a kapcsolatainknak milyen fontos része a tér, amelyben élünk. – Kapcsolatainkban megéreztük, hogy milyen veszélyei vannak a közelségnek, és milyen terhei lehetnek, ha nem lehet néha távol lenni egymástól.
Jagodics Balázs tapasztalata szerint a Covid-járvány óta az emberek sokkal egyszerűbben mondják azt, hogy legyen egy megbeszélés online, mint korábban. Pozitív hozadéka volt a karanténnak, hogy kiderült, az online pszichológiai terápia ugyanolyan hatékony tud lenni, – ezt kutatások is kimutatták – mint a személyes, csak más módszerekkel kell dolgozni. – A pszichológiai ellátás nem egyenlően oszlik meg az országban, a megyeszékhelyek sokkal jobbak ebből a szempontból, könnyebb a szakemberek közül választani, főként akkor, ha valakinek valamilyen speciális problémája van, ami külön szakértelmet igényel. A karantén óta sok terapeuta megtartotta az online tanácsadási formát is, így közelebb került az ellátás mindenkihez – mondta Jagodics Balázs.
Szabó Éva szerint a Covid-járvány felértékelte a mentális segítségnyújtást, de egyben aprópénzre is váltódott a pszichológia. Mindenki pszichologizálni kezdett, és elindult egyfajta boldogságtúlértékelés is. Azonban a „Nézd a jó oldalát!” nem biztos, hogy jó tanács azokban a helyzetekben, amelyekben az a furcsa, ha jól érzi magát az ember. – A „rosszul érzem magam”-tól való szorongás sokkal erősebb, mint valaha. Nem merjük magunkat rosszul érezni – mondta Szabó Éva.
A beszélgetés során Martos Tamás is erősítette, hogy a „rosszul érzem magam” állapot természetes érzés. Elmondta, a karanténidőszakban sok embernél előjöttek vagy fokozódtak a mérhető szorongásos és depresszív tünetek. – Ez mutatja azt is, hogy amit mi mentális betegségnek szeretünk címkézni, gyakran normális reakció egy beteg helyzetre – mondta a terapeuta, és hozzátette, ez felhívja arra a figyelmet, hogy amikor látszólag minden rendben van, de valakin depresszív tüneteket látunk, gyanakodjunk, hogy szorongató szituációban van az illető, ami nem is feltétlenül az ő hibája.
Prof. Dr. Szilágyi Zsófia, Dr. Jagodics Balázs, Dr. Szabó Éva, Prof. Dr. Martos Tamás
Az összeesküvés-elméletek megszaporodásával kapcsolatban Jagodics Balázs említett egy kutatást, mely az összeesküvés-elméletek mögött azt a vonást véli felfedezni, hogy az emberek hatalmi pozíciókkal szemben bizalmatlanok. A kormányzó politikus és az orvos egy csapatba került azok számára, akik nem bíznak a politikusokban, ugyanis akik az állami szférában döntéseket hoztak a Covid alatt, az orvosok kutatásai alapján kezelték a kialakult helyzetet.
Martos Tamás elmondta, az emberek a biztonságot keresik a bizonytalanságban, és ha máshogy nem találják, a fejükre húzzák a takarót, mint egy kisgyermek: nem néznek oda, véleménybuborékokba menekülnek. A pszichológus szerint az a cél, hogy ne a másikról ráncigáljuk le a takarókat, hanem szóba álljunk egymással. Véleménye szerint a polarizáltság nem teljesen destruktív, inkább láthatóan teremtő energiákat szült, például a különböző véleményen lévők csoportkreativitását.
Szabó Éva a járvány pozitív hozadékaként említette a hétköznapi tevékenységek és a hobbik felértékelődését. Jagodics Balázs szerint ez az időszak segíthetett az embereknek megtalálni, mire van igazán belső motivációjuk, amit aztán beépíthettek a Covid utáni mindennapokba is.
– Egy Covid-járvány kellett ahhoz, hogy megismerjük Karikó Katalin nevét, élettörténetét, munkásságát, és hogy megkapja méltó elismerését annak a munkának, amit egyébként is letett az asztalra, csak Covid-járvány nélkül senki sem tudta, én sem, hogy létezik egy ilyen óriási teljesítményre képes honfitársunk – zárta a pozitív hatások felsorolását Jagodics Balázs.
Balog Helga
Fotó: Lengyel Nikolett
