Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem a legnagyobb geotermikus energiára épülő távhőt felhasználó közfogyasztó a városban. Ez a fajta energia ebben a térségben viszonylag könnyen elérhető, felhasználása pedig a legjelentősebb környezetvédelmi projekt. Cikkünkben Dr. Bozsó Gábor, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének szakértője öntött tiszta (termál)vizet a pohárba a geotermikus energia felhasználásával kapcsolatban.
A geotermikus célra kitermelt víz hőmérséklete alapján 3 nagy tartományt lehet megkülönböztetni: 30 és 60 °C között kis, 60 és 150 °C között közepes, 150 °C felett nagy hőmérsékletű tartományról beszélünk. Az első jellemzően a kertészeti és balneológiai, a második a hőtermelésre, a harmadik pedig az elektromos áram termelésére használható tartomány. A Szegedi Tudományegyetemen régóta foglalkoznak a földhő kutatásával és oktatásával. A Hidrogeológia és Geotermia Kutatócsoport feladatai közé tartozik például a terepi munkák tervezése, illetve végrehajtása, valamint geotermikus adatbázis létrehozása. A szakértők koordinálják a határokon átnyúló víztartó rétegekkel foglalkozó nemzeti és nemzetközi geotermikus projekteket, illetve szakértőként részt vesznek azokban. Fő kutatási területük a geotermikus energia fenntartható és hatékony kiaknázása, beleértve a visszasajtolást is. Az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet hallgatói kivételesen jó helyzetben vannak, ha a geotermiával szeretnének megismerkedni.
Kívülről és belülről az egyik szegedi geotermikus energiára épülő fűtőmű. Fotó:Kovács-Jerney Ádám
– Magyarország geotermikus adottságai köztudottan optimálisak. Ugyan az aktív vulkanikus területekhez képest lényegesen kisebb a hőáramlás, de az úgynevezett konduktív típusú termálenergia elérhetősége kiemelkedő az ország területén. Ez annak köszönhető, hogy főleg a Dél-Alföldön a kéreg lényegesen vékonyabb, így a melegebb belső részek felől a felszínre lényegesen könnyebben jut el a geotermikus energia. Ennek köszönhető az Európában is egyedülálló mennyiségű gyógyfürdők száma, de az üvegházi kertészetek is ezért ennyire elterjedtek az országban. Szeged még ebből a rendkívül kedvező helyzetből is a lehető legjobb adottságokkal bír, hiszen amellett, hogy a geotermikus energia könnyen elérhető, gyakorlatilag közvetlenül a forrás felett található egy közel 160 000 fős város, amiben egy 70-80 ezer főt ellátó városi távhőrendszer üzemel, valamint számos nagy közfogyasztóval rendelkezik, a legnagyobb éppen a Szegedi Tudományegyetem. Mindemellett a szomszédos algyői szénhidrogén-előfordulás miatt a környék geológiailag jól megkutatott, így a termálrendszerek legnagyobb rizikóját jelentő kútkiképzési problémák már megoldottak, azaz a termálkutak létesítése jórészt kockázatmentes. A városban 2011 óta két, zömében egyetemi épületeket ellátó, úgynevezett kaszkádrendszer üzemel. Emellett 2018 óta folyamatos megvalósítással 9, a távhőrendszerre csatlakozó geotermikus rendszer épült. A Szent Gellért fórumot, illetve a városhoz tartozó üvegházakat is külön termálrendszerek látják el – mondta el Dr. Bozsó Gábor, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet adjunktusa.
Dr. Bozsó Gábor arcára van írva, hogy szereti hívatását, örömmel állítja a tudományos tapasztalatokat az ipari hasznosulás szolgálatába. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A kilenc városi távhőhöz tartozó geotermikus hálózat az átadott hőmennyiségét tekintve az izlandi Reykjavík után a második legnagyobb távhőt ellátó rendszer. Minthogy az izlandi adottságok messze jobbak a magyarországinál, különösen büszkék lehetnek a szegediek erre a rendszerre. A távhőrendszer évi ~28 millió m3 földgáz fogyasztásából a teljes üzembe helyezés után a termálrendszerek megközelítőleg 17 millió m3 földgázt fognak kiváltani, és ezzel a legnagyobb légszennyezőnek számító városi fűtési rendszer évi 55 ezer tonna CO2 kibocsátását ~20 ezer tonnára fogják redukálni. Ez Szeged egyik, ha nem a legnagyobb hatású környezetvédelmi projektje is.
– Országosan még rengeteg kiaknázható geotermikus energia áll rendelkezésre, de a felhasználás feltételei ettől sokkal komplexebbek, azaz messze nem elég, hogy van a lábunk alatt elméletileg elérhető hőforrás. Szükséges, hogy a forrás közelében legyen egy elegendően nagy hőfogyasztó, hiszen a szállítási veszteségek miatt nem vihető tetszőlegesen messzire a termálvíz. A nagyobb hőfogyasztók gépészeti kialakítása is sokszor gátja a hatékony felhasználásnak. Az adott terület geológiai megkutatottsága is rendkívül fontos, hiszen elegendő mennyiségű geofizikai, geológiai és geokémiai információ hiányában a kutak vízadó képessége nagyon nagy kockázatot rejt – hangsúlyozta az SZTE FFI intézetvezető helyettese.
A szakértőtől megtudtuk, hogy a magyarországi tervek legfőbb iránya most az úgynevezett geotermikus koncessziókon alapuló termálrendszer kutatási-kiépítési projektek kidolgozása. Szegeden elméletileg még egy rendszer telepíthető, ennek előkészítése folyamatban van. Mind országosan, mind városi szinten inkább a jelenlegi rendszerek energetikai hatékonyságának javítása tudna sokat növelni a termálenergia részarányán.
További terv a termálvíz kísérőgázainak hasznosítása, a visszasajtolt termálvíz energiájának kinyerése ipari hőszivattyúkkal, de kísérleteznek egy speciális abszorpciós technológiával, ami a termál hulladékhőből hűtési energiát képes előállítani. Összességében még évtizedekre való munkát ad a geotermikus energia kihasználhatóságának növelése.
A fúrószár 1800 méter mélyen keresi a termálvizet. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Lévai Ferenc
Nyitókép: A szegedi fűtőmű gondosan kialakított berendezésének köszönhetően sok helyre eljut a meleg. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
