Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Hogyan készült? A kiadóigazgató, a műfordító, a tudományos lektor és a grafikusművész válaszolt a kérdésekre, árult el műhelytitkokat Karikó Katalin: Áttörések – Életem és a tudomány című könyvéről beszélgetve. A Nobel-díjas kutató memoárkötetének rendhagyó szegedi bemutatóján jártunk.
Könyvekben is szerepelt Karikó Katalin neve a Szegedi Tudományegyetem 27. Őszi Kulturális Fesztiválja 2023. november 7-i programján.
Karikó Katalin: Áttörések - Életem és a tudomány című könyve szegedi bemutatóján a szerző fotókon jelent meg, miközben a kötet sikeréért dolgozók arról beszélgettek: hogyan készült a könyv. Fotó: Sahin-Tóth István
2023 októberében magyar nyelven is megjelent a Nobel-díjas Karikó Katalin könyve. Sőt: az eredetileg angolul írt memoár „Áttörések – Életem és a tudomány” címmel Magyarországon korábban került az olvasókhoz, mint Amerikában a „Breking Through – My Life in Science”. Így lett világpremier a magyarországi „ősbemutató”: 2023. október 11-én, az MTA székházában Karikó Katalint, a szerzőt Horvát János tévériporter kérdezte. A jó hangulatú beszélgetés utólag is megtekinthető a legnagyobb videomegosztó portálon. Ez a gondosság is oka annak, hogy a szegedi bemutatón nem a szerzőre, hanem a könyv sikeréért dolgozók egy csoportjára irányítjuk a reflektorfényt – fogalmazott a program moderátora, Újszászi Ilona, a Szegedi Tudományegyetem senior kommunikációs szakértője.
A könyv magyarországi megjelenésének fontos fordulópontjait foglalta össze a Karikó Katalin: Áttörések – Életem és a tudomány. Interjúk és recenziók a sikerkönyv szegedi bemutatójához című cikk, amely elérhető az SZTE hírportálján.
A Helikon Kiadó 2023. október 11-re szervezett könyvbemutatót Karikó Katalinnak. Az Áttörések című memoárt több százan dedikáltatták a szerzővel az MTA székházbeli programon. Fotó: Sahin-Tóth István
A Karikó-kötet az október és a november havi sikerlistán is a 2-3. helyen áll.
Azért is sikeres ez a könyv, mert jó olvasni! – értékelte Karikó Katalin memoárját M. Nagy Miklós, a kötetet gondozó Helikon Kiadó vezetője. Biró Ildikó ex librissel járult hozzá a Karikó-könyv sikeréhez. Fotó: Sahin-Tóth István
– Minden bonyolultabb annál, mint gondoljuk. A siker magyarázatára is igaz ez. Azért adtam ki ezt a könyvet, mert bíztam a sikerben. Azért is sikeres ez a könyv, mert jó olvasni! Élvezetes a könyv. Karikó Katalinban egy sokoldalúan tehetséges nőt ismertem meg. Egy biokémikust, aki mesélni is jól tud – jelentette ki M. Nagy Miklós. A kötetet gondozó Helikon Kiadó vezetője. több mint harminc év kiadói múlttal a háta mögött sok híresség önéletrajzát olvasta már. Tapasztalta: sokan azt hiszik, minden érdekes, ami velük megesett. Karikó Katalin azonban érzi az arányokat: életének fordulatairól épp annyit mesél, mint amennyi érdekes a kívülállónak, az olvasónak is.
A könyv sikerének magyarázata az is, hogy mi, magyarok szeretünk büszkék lenni a hírességeinkre. Reméltem, hogy Karikó Katalin megkapja a Nobel-díjat. A szerző ismertsége és sikeressége hatott a könyv sikerességére is.
– Kiadóként volt bennem egy kis kétely is. Egyrészt azért, mert az emberek nem szívesen olvasnak a pandémiáról, mert szeretnék elfelejteni ezt a járványt. Másrészt a rendszeresen könyvet vásárló és olvasó emberek egy része oltás- és ezért „Karikó-ellenes” – osztotta meg tapasztalatát hallgatóságával M. Nagy Miklós. – Mindez megerősített az elhatározásomban, mert ezt a leegyszerűsítést és a nem összetartozó dolgok összemosását idegesítőnek találom.
Karikó Katalin említette egy interjúban, hogy egy amerikai művészeti ügynökség segítette a könyv megírásában, szerkesztésében, kiadásában, terjesztésében. Elterjedt gyakorlat ez Amerikában. A Karikó Katalint segítő csapat sok kiváló szerzővel dolgozik.
– Az írókon keresztül már korábban kapcsolatba került a Helikon az ügynökséggel. Például legutóbb a Musk-könyvet jegyző Walter Isaacson kapcsán, vagy Bret Easton Ellis könyve miatt. Komoly szerzők, akik révén ismerték a Helikont – magyarázta M. Nagy Miklós. – Amikor Karikó Katalin könyve szinopszisából és a könyve egy részletéből álló ajánlatot közzétették, 20 percen belül kértem az összes háttéranyagot. Másnap elküldtem a jelentős előleget, majd nagyon gyorsan elindítottam a fordítást. Köszönöm Újszászi Ilonának, hogy segített fordítót találni. Köszönöm Fenyvesi Annának, hogy gyorsan lefordította a szöveget. Köszönöm Szabados Lászlónak, hogy lektorálta a biokémiai részleteket. E gyorsaság egyik következményeként két héten át koncentráltan dolgoztunk a szövegen Karikó Katalinnal. Ennek az is oka, hogy az első, angol változat szövegét ghostwriter, azaz szellemíró alkotta meg, akinek Karikó Katalin elmesélte a történeteit. Magyarul azon kellett dolgozni, hogy azok a kifejezések és nevek visszakerüljenek a szövegbe, amelyek nem lényegesek egy amerikai vagy kanadai olvasó szempontjából. De a fordítónak, a lektornak, s leginkább Karikó Katalinnak köszönhetően a magyar szöveg jobb, ízesebb és árnyaltabb, mint az amerikai!
Biró Ildikó grafikusművész, M. Nagy Miklós kiadóigazgató, a moderátori szerepet vállaló Újszászi Ilona újságíró, Szabados László, a tudományos részek lektora és Fenyvesi Anna műfordító beszélgetett Karikó Katalin: Áttörések - Életem és a tudomány című művéről. Fotó: Sahin-Tóth István
Az önéletrajzi és tudományos részek váltakoznak az Áttörésekben. Jó a struktúra, sose ül le a történet.
– Leírja Karikó Katalin, hogy a lányát bölcsödébe adta néhány hetes korában, hogy folytathassa a kutatómunkát. Arról is beszámol, hogy Amerikában volt olyan időszak, amikor csak a hét végén tudott a családdal lenni, mert a munkája távolabbai városba szólította. Jól bemutatja, hogy a családon belüli munkamegosztásnak ez a formája is működik. Tehát nemcsak a nő segítheti háttérből a férfi munkáját, hanem fordítva is lehetséges. Példa erre Karikó Katalin férje, aki egy lakópark működését fenntartó ezermester menedzser – mondott véleményt a szövegről a fordítója, Fenyvesi Anna egyetemi docens. Az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Angol-Amerikai Intézet vezetője a szakszövegek angolról magyarra és magyarról angolra átültetése alapján szerzett tapasztalatát most először tette próbára műfordítóként.
Szabados László lektorként és Fenyvesi Anna műfordítóként segítette az Áttörések gyors magyarországi megjelenését. Fotó: Sahin-Tóth István
Szabados László, Karikó Katalin biológia szakos csoporttársa vállalta a tudományos lektori feladatokat
Fontos, hogy Karikó Katalin művét olyan személy fordította angolról magyarra, aki a szegedi helyszíneket jól ismeri.
– Milyen előnyökkel járt a helyismeret? – kérdezett vissza Fenyvesi Anna. – Például mikor arról írt Katalin, hogy a kollégiumból átmentek a Ligeten, akkor én ezt az elnevezést használtam, holott angolul a park szó szerepelt. De jól tudom, hogy a Belvárosi híd újszegedi lábánál kezdődő zöld területet Szegeden senki sem nevezi parknak. Vagy: amikor a férjével való megismerkedésről mesélt, akkor kapásból tudtam, hogy Béla a Déri Miksa szakközépiskola diákja volt és először a közeli Textilgyár klubjában találkoztak.
Bölcsészként és nyelvészként a migráns kétnyelvűséggel, nyelvvesztéssel foglalkozó kutató a szöveg olvasásakor rájött, hogy ghostwriter írta a szöveget.
– „Csodás süteményeket süt” – meséli anyukája süteményeiről, majd három melléknévvel jellemzi a finomságokat: „moist, delicious, and immaculately”. De ezek közül a „moist”, annyit tesz, hogy „nedves”. Ahogy a sütit ez a kifejezés jellemzi, annak nincs megfelelő magyar megfelelője – magyarázta Fenyvesi Anna. – A „moist” szó szerinti jelentése a „száraz” ellentettje, de erre azt mi nem mondjuk, hogy „nedves”. Ebből tudtam, hogy a szövegnek ezt a részét nem egy emigráns írta, aki második nyelvként beszéli az angolt. Ezért lett a „moist” melléknévből itt „könnyű”. Aztán a sporttal kapcsolatos metaforák miatt is arra gondoltam, hogy a szerzőnek valaki más is segített a szöveg megalkotásában.
Az amerikai angol és a magyar nyelvű könyv eltéréseiről Karikó Katalin is beszélt a budapesti könyvbemutatón. Elmondta, hogy például a magyar szövegbe visszaemelte a neveket, amelyeket az amerikaiaknak nem jelentenek semmit. Az Áttöréseket már több nyelvre, például japánra, kínaira, franciára, spanyolra és brit angolra is elkezdték fordítani.
– A különböző kiadóknak azt ajánlom, keressenek olyan, egykor Magyarországon járt diákokat, akik ismerik ezt a kulturális hátteret, a hétköznapok közegét – fogalmazott Fenyvesi Anna. A műfordító szerint ezek az emberek segíthetnek megérteni az Áttöréseket.
Karikó Katalin könyvében biokémiából mindig annyit kapunk, amennyit a laikus szívesen elolvas.
– A biokémiáról szóló rész láttán azonnal eszembe jutott Szabados László, akit az 1970-es évekből a JATE Klubból ismerek: az akkori táncházból, aztán a fotóklubokból. Megkértem, segítsen, hogy minden tudományos kifejezés a helyén legyen úgy, ahogyan a szakma használja – magyarázta el a szaklektor szerepét a műfordító.
– Nyersfordítást kaptam. Tudtam, miről van szó, de kérdés volt számomra, miként lehet úgy megfogalmazni a tudományban történteket, hogy világos legyen azok számára is, akik nem biokémikusok – tette hozzá Szabados László. Az SZBK Növénybiológiai Intézet tudományos tanácsadója a Szegedi Tudományegyetem – az egykori JATE – biológia szakján Karikó Katalin csoporttársa volt. Elárulta: a könyv számára legszebb része, ahogy Karikó Katalin leírja, miként jött rá biológiai folyamatokra, másokkal együtt. – Találkozgattunk a csoport összejövetelein, de nem voltam olyan közeli barátja, hogy „cseteltünk” vagy telefonon hosszan beszélgettük volna a munkáról. Ezért aztán számomra is sok újdonsággal szolgált a kötet. Azt pedig megerősíthetem: sok „éccakázással” jár kutatónak lenni. Vannak periódusok, amikor a munka a kutató életének a központi gondolata. Más kérdés, kinek meddig tart ez az időszak. Kati esetében szinte az egész életét érinti. Most megírja a családtörténetet, de azt is, hogy milyen sok időt töltött a munkával.
Egy átlag amerikainak, de egy mai fiatalnak is érdekes lehet, hogy a múlt század 60-as és 70-es éveiben milyen viszonyok uralkodtak Magyarországon, hogy mindezt miként élte meg Karikó Katalin.
– Nagyon nehéz volt bekerülni az egyetemre a mi időnkben – emlékeztett Szabados László. – A 20-25 fős csoport tagjai öt éven át szoros kapcsolatba kerültek. „A 70-es évek kommunista Magyarországán milyen volt az egyetemi élet?” – kérdezte tőlem a könyv születésének az időszakában egy amerikai újságíró is. Hosszan beszélgettünk arról, mi a jelentősége ennek a kapcsolathálónak, az egymás családjait meglátogató kirándulásoknak. Elmondtam neki is, hogy egy kisvárosból, Hódmezővásárhelyről érkeztem, Kati egy másikból, Kisújszállásról. Számunkra nagy lehetőségeket adott a szegedi József Attila Tudományegyetem, a JATE. Kinyitotta a világot. Megvoltak a keretek, amin belül jól éreztük magunkat.
– Több tudományt szerettem volna olvasni Karikó Katalintól – kontrázott a kiadóigazgató. – A könyv pici hiányosságának érzem, hogy az mRNS-t nem magyarázta el még jobban. Úgy, hogy én is megértsem. Ugyanakkor irodalmi értékű az a részlet, amelyben leírja, hogyan szurkolt a kosármeccseken a lányának, aki ezt kínosnak, sőt: szégyenletesnek tartotta.
Hogyan készült Karikó Katalin: Áttörések - ÉLetem és a tudomány című műve? Erről beszélgetett a szegedi könyvbemutatón (balról jobbra) Biró Ildikó grafikusművész, M. Nagy Miklós kiadóigazgató, Újszászi Ilona újságíró, Szabados László biológus-lektor, Fenyvesi Anna műfordító. A programot Sahin-Tóth István fotói színesítették
Karikó Katalin könyvének minden nagyobb egysége valamiféle morális tanulsággal zárul. Útravalót ad az olvasónak. Mintha a szerző azt üzenné: „Ezt jegyezd meg, ezt vidd magaddal az én életem történetéből!”
– A könyv előtt sok-sok interjút megnéztem Karikó Katalinnal, az ex libris elkészítésre vonatkozó szegedi egyetemi felkéréstől függetlenül. Aztán láttam az amerikai és a magyarországi Karikó-könyv borítóját. Ezek stílusában nagyon hasonlóak – állapította meg Biró Ildikó grafikusművész. – Ehhez a modern, eredeti magyar borítóhoz igyekeztem igazodni az ex librissel is – mondta az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Rajz és Művészettörténet Tanszék tanársegédje. – Ezek a hatások sokat segítettek, hogy elkészüljön a Karikó Katalin-ex libris. A kisgrafikai műfaj sajátossága, hogy a könyvhöz tartozó személy portréján kívül a személyiségének jellemzőit is adja.
Az ex libris mint műfaj keletkezés története, hogy egy magánszemély vagy egy kolostor, intézmény könyvtárához tartozást jeleníti meg. A könyvvel egyidős ex librisen később a tulajdonos vagy megrendelő egyéni kéréseit is teljesítettek a művészek. A szecessziótól kezdve fedezték fel, élte reneszánszát a mára kissé elfeledett kisgrafikai műfajt. Manapság így állítanak emléket állítanak egy személynek vagy eseménynek.
– Kisgrafikaként önállóan is megállja a helyét, önálló kiállításokon is bemutatkozik az ex libris – érvelt Biro Ildikó, aki részt vett például a X. Nemzetközi Ex libris kiállításon, amelyet „Tadeusz Kosciuszko 2014” címmel a lengyelországi Wroclawban rendeztek. Az Emil Kusturicáról Újvidéken bemutatott Ex Libris Képzőművészeti Kiállításra ugyancsak elküldte alkotását. A tárlat itt megtekinthető összefoglalója is igazolja, hogy ez az önálló grafika emeli a könyv értékét.
A dedikáció is emeli a könyv eszmei értékét. A szegedi könyvbemutatón a beszélgetés háttérében sorjázó fotók bemutatták: a kötet ősbemutatóján és A Nobel-díjas kutatónő SZBK-beli programján is szinte minden résztvevő kérte Karikó Katalintól, hogy szerzőként dedikálja a könyvét.
A dedikáció, a szerző személyre szóló bejegyzése nagy érték. A dedikálás lehetőséget ad az olvasónak, hogy ha néhány percre is, de kapcsolatba kerüljön az íróval – emlékeztetett M. Nagy Miklós. – Ilyenkor a dedikáló írók egy része, néhány kedves szóval kapcsolatot épít ki az olvasóval. Amikor viszont nagyon sok olvasó szeretne dedikáltatni, akkor ilyen csevegésre nincs lehetőség.
– Szeretem ezt a borítót, de ezért is meg kellett küzdeni Katalinnal. Féltem tőle, mint a tűztől – mondta nyakát behúzva M. Nagy Miklós. – Karikó Katalin mindent kézben kívánt tartani a könyvvel kapcsolatban is. Újból és újból átnézte a szöveget. Elképesztően tud dolgozni és koncentrálni. Kemény nő. Először gyanakvó volt: tudni akarta, jó kiadóhoz került-e. Amikor látta, hajlandó vagyok három óra alvás után újból nekilátni a szövegolvasásnak, megenyhült – emlékezett a szerző és a szerkesztő közös munkájára M. Nagy Miklós.
A szegedi könyvbemutatón a Karikó-kötetet megvásárolhatták az érdeklődők, köszönhetően az egyik könyváruháznak. Fotó: Sahin-Tóth István
A borítóra a DNS is rákerült. Az ex librisre a hírvivő RNS-t rajzolta a grafikusművész, kollegái figyelmeztetésére.
– Az ilyen híresség önéletrajzára a portréját kellett volna ráraknunk. De Katalin azt szerette volna, hogy a borítón rajta legyen a családja, a lánya, a férje. Nem volt mese, így akarta. Nekünk meg ezt kellett tennünk – hangsúlyozta M. Nagy Miklós. – Amikor személyesen is találkoztunk, akkorra már kedves volt. „Hencegőn-panaszkodva” mesélte, milyen sok díjátadón kell megjelennie… Négy évtized kemény munkája után jött meg számára a siker.
– Igen. Kati mindennek utána jár, az utolsó részletekig. Nagyon elismeri, ha valaki rendesen dolgozik, ha hajnali háromkor visszaküldi az e-mailt… – reagált az elhangzottakra Szabados László.
– Igen. Ő is hasonlóan jár el: időnként röviden válaszol. Hihetetlenül őszinte ember – folytatta a szerkesztő a szerző jellemzését. – Ha valamiről nincs mondanivalója, vagy olyan, amit nem akar megosztani, akkor röviden beszél. Erre nem minden szerző képes. Karikó Katalin hihetetlenül céltudatos.
– Kik olvassák el Karikó Katalin Áttörések című könyvét? – kérdezett vissza Fenyvesi Anna. – A mai fiataloknak, egyetemistáknak, a tudóspalántáknak ajánlom ezt a memoárt – vette át a szót Fenyvesi Anna. – Akik ezt elolvassák, jó rátekintést kapnak arról, hogy mi vár arra, aki tudományos pályára indul. A kitartásra és a céltudatosságra számos példát találnak itt.
A könyvbemutató után is folytatódott a beszélgetés
– Budapestről utaztam hazafelé a vonaton. Én is rácsodálkoztam, hogy diáklány, aki a kupéban ült, elmélyülten olvasott. Az Áttöréseket. Megkérdeztem: áradozott a könyvről – osztotta meg tapasztalatát Szabados László.
– Az idősebbeknek is jó szívvel ajánlható a Karikó-kötet, mert nosztalgiázhatnak. A kutatói lét ilyen – fogalmazott Biro Ildikó.
– Nem szeretem, ha egy könyvről azt kérdezik: ki a célközönség. Mindenkinek ajánlom Karikó Katalin könyvét! Minden igényes olvasónak kellemes élmény lehet. A magyar történelem, a pszichológia, a sport iránt érdeklődő is talál benne szép történetet. Annyi minden van ebben a könyvben, hogy szinte mindenkinek ajánlom. Például minden gyereket nevelő szülő tanulhat abból a szépirodalmi igényű, egyszerre humoros és megható történetből, amelyben leírja Karikó Katalin, hogy miként szurkolt a kosarazó lányának a meccs közben. Megtanítja, hogy Zsuzsit, a kétszeres olimpiai és ötszörös világbajnok evezős lányát is leginkább a példájával tanította.
SZTEinfo
Fotók: Sahin-Tóth István
