Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Hagyományt teremtett az SZTE első Banga Ilona emlékkonferenciája. A „magyar izommaffiának” is nevezett kutatói hálózat mai magyarországi tagjai jelentek meg a Szegedi Tudományegyetem Banga Ilona Egészségtudományi Képzési Központjában. A tudománytörténeti érdekességekkel tűzdelt program hozzákapcsolható a „Nobel-hetek a Szegedi Tudományegyetemen” ismeretterjesztő kampányhoz.
Az aktin és vázizomkutatások magyarországi keresztmetszetét adta az SZTE Banga Ilona emlékkonferenciája. A Szent-Györgyi Albert és Banga Ilona kutatópáros szegedi egyetemi együttműködését megörökítő ikonikus, archív fotó alatt Pécs, Debrecen és Budapest tudományos műhelyei is bemutatkoztak.
Prof. Dr. Banga Ilona fia, Dr. Baló J. Mátyás professzor és az SZTE SZAOK „Aktin- és vázizomkutatások Magyarországon – Banga Ilona emlékkonferencia” szervezője, Dr. Keller-Pintér Anikó az SZTE Banga Ilona Egészségtudományi Képzési Központ átriumában. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Az első szegedi professzornőről, Banga Ilonáról nevezte el az SZTE az Egészségtudományi Képzési Központ épületét. Mintegy a névadó ünnepség folytatásaként 2023. november 23-án rendezték meg az épületen belüli első, ráadásul hagyományteremtő célú Banga Ilona emlékkonferenciát.
Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora köszöntőjében elmondta: ikonikus pillanat művészeti értékű megfogalmazása az 1937 táján készült archív fotó. Szerinte a Szent-Györgyi – Banga kutatópáros közös munkájának bemutatása kifejezi, ahogy két szellem találkozik egymással, megmutatja, miként alkotnak a tudósok
– Egyenrangú tudós volt Banga Ilona Szent-Györgyi Albert mellett. Eredményei alapján Banga Ilona méltó lett volna akár a Nobel-díjra is. A tudományos világ legismertebb kitüntetését – feltehetően – azért nem kapta meg, mert a Nobel-díjat nem osztották ki a II. világháborús évek közül 1940-ben, 1941-ben és 1942-ben sem – emlékeztetett Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora.
Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora köszöntötte az „Aktin- és vázizomkutatások Magyarországon – Banga Ilona emlékkonferencia” résztvevőit
Banga Ilona és Szent-Györgyi Albert közös kutatási témái, a C-vitaminnal és az izom működésével kapcsolatos eredményei jelentőségét húzta alá az orvosprofesszor-rektor azzal is, hogy elmondta: 1943-ban egy vitamin, mégpedig a K-vitamin felfedezéséért adták oda a Nobel-díjat; 1944-ben pedig egy struktúra, az egyes idegrostok élesen különböző funkcióinak felfedezését jutalmazta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj.
Példaszerű, ahogy Banga Ilona – Szent-Györgyi Albert csoportjában – az izomműködés folyamatát kutatta. Előbb megvizsgálta, hogy az ATP (azaz az andenozin-5’-trifoszfát, ez a többfunkciós nukleotid, a sejten belüli energiaátvitel legkisebb molekuláris egysége) hogyan keletkezik. Aztán megvizsgálta, hogy ez „a szervezet benzinjének” nevezhető ATP hogyan hajtja a „motort”, az izmot.
Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora (középen) megköszönte a Banga Ilona emlékkonferencia megszervezését Prof. Dr. Dux Lászlónak és Dr. Keller-Pintér Anikónak
– Ikonikus pillanat művészeti értékű megfogalmazása a fotó. A Szent-Györgyi – Banga kutatópáros közös munkájának bemutatása kifejezi, ahogy két szellem találkozik egymással, megmutatja, miként alkotnak a tudósok – utalt az emlékkonferenciát kísérő archív fényképre az SZTE rektora. Prof. Dr. Rovó László elárulta: az ő kérésére a Banga Ilona emlékkonferenciával kezdődik az a tudományos program, ami meghatározója lesz az SZTE kutatócsoportjának. Szerinte ez az emlékkonferencia jellemzője lesz annak az egyetemi épületnek, a Banga Ilona Egészségtudományi Képzési Központnak is, amelyben hasonló jelentőségű rendezvények találnak majd otthonra.
Az SZTE rektora megköszönte a szervezőknek – Prof. Dr. Dux Lászlónak és Dr. Keller-Pintér Anikónak – a mérföldkőnek számító szakmai program életre hívását.
Megtisztelte jelenlétével az első Banga Ilona emlékkonferenciát a neves és egyre elismertebb kutatónő fia, Dr. Baló J. Mátyás professzor is
Figyelemmel kísérte a programot – többek között – Prof. Dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese; Prof. Dr. Lázár György, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar dékánja; az SZTE SZAOK több professzora; továbbá a vázizomkutatással foglalkozó kutatások budapesti, debreceni, pécsi és szegedi képviselői.
Az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvosi Kar dékánja, Prof. Dr. Lázár György is figyelemmel kísérte a vázizomkutatásokkal foglalkozó magyarországi tudományos műhelyek bemutatkozására alkalmat kínáló Banga Ilona emlékkonferenciát
A „magyar izommaffia” – a Szent-Györgyi izomkutatásainak első és második generációs kisugárzását foglalta össze Prof. Dr. Dux László előadása. Az SZTE Biokémiai Intézet nyugalmazott vezetője hangsúlyozta: még a ’90-es években és külföldön is ezt a kifejezést használták.
– Ernst Jenő a pécsi biofizika felé vitte a Szent-Györgyi örökséget – emlékeztett Dux professzor.
Prof. Dr. Dux László mutatta be a „magyar izommaffia” tagjait. A szegedi egyetemhez kötődő kutatói hálóról szóló történeteket érdeklődéssel hallgatták az előadóterem első sorában helyet foglaló professzorok - (balról jobbra) Dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese; Dr. Tóth Gábor; valamint Dr. Rovó László rektor - is. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Banga Ilona Budapestre távozásával Straub F. Bruno a Szegedi Biológiai Központ megalapításával járult hozzá a folyamathoz. Munkatársa, Guba Ferenc vezette a szegedi egyetemen a Biokémiai Intézetet, amelynek munkájába 51 évvel ezelőtt kapcsolódott be az akkor elsőéves medikus Dux László.
– A Guba-Straub oldat még a ’90-es években is fölfedezhető volt a miozin-kutató laborokban – anekdotázott Dux professzor, utalt a kutatói együttműködés kézzel fogható eredményére.
Gergely János Budapesten csatlakozott Szent-Györgyi Alberthez, majd 1947-ben vele együtt távozott Amerikába, ahol jelentős karriert futott be. A Szent-Györgyi-tanítvány a bostoni Biomedical Research Institute vezető izomkutatója lett, a troponin komplex azonosítása és-működés egyik felfedezője, amit az 1975-ös úgynevezett Potter és Gergely képlet ír le. Érdekes tudománytörténeti epizód, hogy Gergely János révén került az Amerikai Egyesült Államokba az 1956-ban Szegedről emigráló Martonosi Antal gyermekgyógyász, aki Bostonban a szarkoplazmatikus retikulum kutatója lett. Vele dolgozott együtt vendég-kutatóként Dux László 1983-as amerikai tanulmányútján. Martonosi professzor intézete kiépítette debreceni és budapesti kapcsolatait is.
– A budapesti izomkutatás Banga Ilona Szegedről való távozását követően, illetve Bíró Endre professzornak köszönhetően fejlődött ki többgenerációs kutatási területté – vetítette előre az emlékkonferencia programjában szereplő előadások jelentőségét Dux László.
Az izomkutatás hungarikumnak számított Amerikában is. A „magyar izommaffia” amerikai leágazásához tartozik Szent-Györgyi András.
– „Keresztapaként” járult hozzá a „magyar izommaffia” kialakulásához a debreceni egyetemen dolgozó Verzár Frigyes professzor. A friss diplomával a debreceni intézetébe Banga Ilonát Szent-Györgyi Albert figyelmébe ajánlotta – emlékeztetett egy fontos tudománytörténeti fordulatra, emelte ki a gerontológiával foglalkozó professzornak az izombiokémiához való hozzájárulását Dux László.
Az SZTE első Banga Ilona emlékkonferenciáján bemutatott ábra, a „magyar izommaffia” tagjait néhány mondattal jellemző előadás végén megállapíthattuk: az izomkutatóknak ez a hálózata a magyar nemzeti kulturális örökség értékes szegmensének nevezhető. A vázizomkutatás legújabb generációja kapott bemutatkozási lehetőséget az SZTE SZAOK hagyományteremtő programján.
Banga Ilona és Szent-Györgyi Albert közös szegedi laboratóriumi munkájának pillanatképére szinte minden előadás kitért a Szegedi Tudományegyetem 2023. november 23-i programján. Az 1930-as évek második felében készült fotó jelképi erővel fejezi ki, hogy Banga Ilona kiemelkedő szerepet vállalt Szent-Györgyi Albert minden magyarországi kutatásában. A közös kutatási témák közül kiemelkedik az izomkutatás, mert az az aktin felfedezéséhez vezetett.
Az izomhoz, ennek az összehúzódásra képes, a mozgásra, mozgatásra specializálódott sejtnek, illetve szövetnek a titkai még ma is felvetnek kutatásra érdemes kérdéseket. A legújabban felvetődő témákat öt magyarországi kutatóhely képviselői fejtették ki.
Aktin, izom, citoszkeleton: egy magyar történet címmel Dr. Nyitrai Miklós professzor, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja tartott előadást.
Van új a sarcolemma alatt – állította Prof. Dr. Csernoch László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet vezetője, a DE tudományos rektorhelyettese, aki a Septineknek az izomregenerációban játszott szerepét mutatta be.
A miozin mint gyógyszercélpont című prezentációjával Prof. Dr. Málnási-Csizmadia András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem TTIK Biokémia Tanszék egyetemi tanára azt is érzékeltette, hogy az életút egy-egy döntésének milyen messzire nyúló hatása lehet.
Az ecetmuslica-vizsgálatok eredményeként a szarkomerikus aktin összeszerelődéssel kapcsolatos fejleményeit Dr. Mihály József, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézet tudományos tanácsadója mutatta be.
Aktinváz az izomsejtekben – új jelátviteli utak az izomregenerációban és metabolizmusban címmel Dr. Keller-Pintér Anikó egyetemi docens (SZTE SZAOK Biokémiai Intézet) zárta az előadás-sorozatot.
Az SZTE Banga Ilona emlékkonferencia résztvevőinek egy csoportja (balról jobbra): Prof. Dr. Dux László, Prof. Dr. Csernoch László, Prof. Dr. Baló J. Mátyás (Prof. Dr. Banga Ilona fia), Dr. Keller-Pintér Anikó, Prof. Dr. Kovács Mihály, Prof. Málnási-Csizmadia András, Prof. Dr. Nyitrai Miklós, Dr. Mihály József, Prof. Dr. Rovó László. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Tehát egy-egy magyarországi intézményből egy-egy előadó mutatta be a „magyar izommaffiához” való kapcsolódását, illetve a legújabb eredményeket. Az izomkutatás legifjabb nemzedéke posztereken prezentálta sikereit. Az SZTE Banga Ilona emlékkonferenciájának résztvevői mozgásba hozták a „magyar izommaffiát”: magukkal húzzák az izomkutatással foglalkozó tudósokat, hagyományt teremtve.
Újszászi Ilona
Fotók: Kovács-Jerney Ádám
A tudósítást nyitó fényképen az SZTE SZAOK „Aktin- és vázizomkutatások Magyarországon – Banga Ilona emlékkonferencia” előadói (balról jobbra): Prof. Dr. Dux László, Prof. Dr. Csernoch László, Prof. Dr. Baló J. Mátyás (Prof. Dr. Banga Ilona fia), Dr. Keller-Pintér Anikó, Prof. Dr. Kovács Mihály, Prof. Dr. Málnási-Csizmadia András, Dr. Mihály József. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
