Kell-e klímakatasztrófára számítanunk a közeljövőben? – interjú a téma szakértőjével, az SZTE kitüntetett professor emeritusával

Magyar Érdemrend Középkeresztet az kaphat, aki már kapott alacsonyabb kitüntetést, Dr. Mezősi Gábort pedig 2007-ben Tisztikereszttel tüntették ki, így 2023. március 15-én. a Középkereszt fokozatot kapta meg. Ezt országosan is jelentős tevékenységek okán kaphatják a díjazottak; a professzor esetében a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karon az alap- és mesterképzés 2004-2009 közötti kialakításáért, a felsőoktatás nemzetközi tekintélyének növeléséért. Ezen felül Mezősi Gábor sokat tett az intézeti nemzetközi kapcsolatok fejlesztése érdekében is, nagyszámú és forrású projektet generált, valamint a kutatási infrastruktúra fejlesztése érdekében, új kutatási irányok kialakításáért, elfogadtatásáért is dolgozott.

–Több díja, elismerése is van, például a Lóczy Lajos Emlékérem, Pro Universitate-díj, ezek között milyen helyet foglal el a Magyar Érdemrend Középkeresztje?

– Nehezen összemérhetők ezek a kitüntetések, mert ezeket nagyon eltérő irányú, összetételű, eltérő számú döntéshozók ítélték oda. Közös bennük, hogy mind nagy elismerést fejez ki. A Lóczy Emlékérem a földrajzos szakma kutatási eredményeit, a Pro Universitate az SZTE egyetemi oktatási-kutatási-intézményvezetői tevékenységet, a Középkereszt az ország fejlődésének segítését ismerte el. Ezek a kitüntetések mindegyike az érintett területen magas rangú, de ez a korral is jár.

Mezősi professzor Novák Katalin köztársasági elnöktől, Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől és Orbán Viktor miniszterelnöktől vette át a kitüntetést, 2023. 03.05-én. Fotó: Mezősi Gábor

–Miért éppen a földrajzzal, földtudományokkal foglalkozik?

–Fiatal korom óta az ezzel kapcsolatos kérdések keltették fel az érdeklődésemet. Erős motivációt jelentettek a gyerek-ifjúkori nyári egyhónapos éghajlati mérések, az ilyen irányú családban folyó kutatómunka. A középiskolai tanulmányok alatt elég jól tudtam megítélni, hogy az adott környezetemben, ismerve - azon a szinten - lehetőségeimet is, milyen irányban érdemes mennem.

–Miért ajánlaná ezt a tudományterületet a mostani középiskolásoknak, miért jelentkezzenek az SZTE-re földrajzra?

–Az SZTE geográfiában megjelenő képzési kínálata illeszkedni próbál a rendkívül szerteágazó munkaerőpiaci igényekhez, amit a potenciális munkaadók megfogalmaznak. Így megfelelő ismeret szerezhető például a vízrajzzal, éghajlattal, talajjal, várossal, demográfiával kapcsolatos kérdésekben, amelyek mind a szakmához illeszkedő lehetséges munkaköröket jelentenek. Különösen fontos lehet, hogy olyan integratív kérdések elemzésére is felkészít, mint a környezeti veszélyek, vagy a klímaváltozás hatásai. Az ilyen megközelítések országosan ritkák és emiatt az SZTE eminens helyet foglal el ennek a szaknak a képzésében.

–Az Ön könyve volt az alapja a Természeti katasztrófák és az éghajlatváltozás című nemzetközi konferenciának. Hogyan látja a Föld közeljövőjét?

–A kérdés az, mekkora időtávra kísérlünk meg előre tekinteni. Ma 4-5 éghajlati, környezeti pályát jelölnek ki 2100-ig, hogy melyik mentén haladunk, azt az emberek hozzáállása dönti el. Ez okozhat akár 4-6 fokos melegedést is az századfordulóra, ami már súlyos környezeti következményekkel jár. Jelenleg a népességszám jelentős növekedésével főként Afrikában kell számolni, a természeti oldalról pedig az extrém értékek növekedése, éghajlati, vízrajzi vonatkozásban a hőhullámok, villámárvizek száma jelenti a legközelebbi idők kihívásait; ezeket az ember által generált klímaváltozás serkenti. A növekvő népességszám az emberek sérülékenységének növekedésével is együtt jár, és ez egyben konfliktusforrás is.