Bezár

Hírarchívum

6074825WhatsAppImage20230606at204702

Az SZTE tudósai összeszedték, mit érdemes tudni a Szegeden is érzékelt földrengésről

Az SZTE tudósai összeszedték, mit érdemes tudni a Szegeden is érzékelt földrengésről

2023. június 07.
3 perc

Az elmúlt napokban Magyarország déli területein is érzékelhető volt az Arad közeli epicentrumú földrengés. A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetében ugyan nem dolgozik kifejezetten a földrengésekkel foglalkozó szakember, de hiteles információforrásokra alapozva megválaszolták a mindenkit foglalkoztató kérdéseket, például, hogy kell-e tartani Szegeden a földrengésektől.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Hol volt az epicentruma a kedd esti földrengésnek?

– A kérdésre részletes választ kaphatunk a budapesti Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium honlapján, ahol a közelmúlt földrengéseit összefoglaló térkép és táblázat is található. Jól használható a Román Geofizikai Intézet honlapja is. A két intézet szerint a fő rengés epicentruma Aradtól kelet-délkeletre körülbelül 16-20 km-re volt. A fél órával későbbi kettő és a szerdán helyi idő szerint 3.57-kor, 8.58-kor és 9.28-kor kipattant újabb három, gyengébb utórengés epicentrumai néhány kilométeres sugarú körön belül voltak a fő rengéshez képest – tudtuk meg Dr. Raucsik Bélától, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézetének adjunktusától.

6082865WhatsAppImage20230606at212144

Fotó: aradon.ro

Mennyire voltak erősek ezek a rengések?

– A fő rengés kb. 5, az utórengések 2‒3 erősségűek voltak a Richter-skálán. Ez azt jelenti, hogy a fő rengés már jelentős volt, világviszonylatban közepes erősségűnek értékelhető. Szemléletesebb az okozott kár, ami főleg a régi, kevésbé jó konstrukciójú épületek tetőzetében, kéményeiben, falaiban, mennyezeteiben keletkezett repedésekben nyilvánul meg. Teljesen megsemmisült épületekről, személyi sérülésekről nem érkezett jelentés. Az utórengések gyengék voltak, amelyeket a legtöbb ember közvetlenül nem is érzékel. Ilyenekből naponta akár ezer is kipattan a világon. A Richter-skála jelentéséről rövid, közérthető információk meríthetők a wikipediából – hangsúlyozta a Szegedi Tudományegyetem geológusa.

 – Mi a földtudományi magyarázata ezeknek a földrengéseknek?

- A budapesti Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium Facebook oldalán hozzáférhető leírás szerint (szó szerinti átvétel): "Az eddigi kiértékelések alapján a rengés kb. 6 km mélységben keletkezett egy oldalelmozdulásos zóna mentén, amelynek csapása vagy KÉK-NyDNY vagy erre nagyjából merőlegesen ÉNy-DK irányú. A területen eddig ismert és földrengésekkel összefüggésbe hozható földtani szerkezetek közül leginkább a Calacea és a Lugoj-Zarand vetők jöhetnek szóba, mint amelyek a rengés kialakulásáért felelősek ….A mostani rengés, a közelmúlt és a történeti rengések elhelyezkedése is inkább a KÉK-NyDNy irányű oldalelmozdulásos, Calacea vető aktivitását sejtetik. A földrengések kipattanásának helye szintén közel esik a főbb szerkezeti egységeket elválasztó Maros-menti ofiolit-övhöz is, amely földtani természetéből fakadóan mobilabb szerkezeti zónának tekinthető…. Ez az övezet a nagyobb tektonikai egységeket elválasztó, feltehetően óceáni medence maradványaként értelmezhető. Az ilyen szerkezetek („ütközők”) lehetnek alkalmasak leginkább a nagyobb és ridegebb szerkezeti blokkok tektonikai mozgása során felhalmozódó feszültségek kioldására. Illetve az is figyelemre méltó, hogy a terület éppen a Pannon-medence és az Erdélyi-szigethegység átmeneti zónájában található, amelyet jelentősebb kéreg és litoszféra vastagság változás is jellemez." – áll a Szeizmológiai Obszervatórium Facebook profilján.

 – Számíthatunk-e hasonlóra? Veszélyben vannak a szegediek?

– A dolog természetéből fakadóan elkerülhetetlen, hogy legyenek hasonló földrengések. A szegediek azonban a földrengések szempontjából nincsenek nagyobb veszélyben, mint eddig bármikor a város története során. Kisebb, nem, vagy alig észlelhető rengések viszonylag gyakran előfordulhatnak. Anyagi károkat okozó rengések kipattanására Szegeden sokkal kisebb az esély akár több évszázados időtávlatban, mint Arad környékén, de soha nem zárhatók ki teljesen. A katasztrofális rengések esélye még kisebb, közelít a nullához. A természeti jelenségek közül sokkal inkább a drasztikus időjárási események (pl. orkánerejű viharok) és az árvizek jelentenek veszélyt, amint azt az elmúlt évtizedekben közvetlenül is megtapasztalhattuk – foglalta össze Dr. Raucsik Béla.

Az SZTE képzési kínálatában nem szerepel ugyan geofizika szak, azonban a földtudomány alap- és mesterszakok tantervében helyet kaptak geofizika kurzusok. Ezek keretein belül a hallgatók naprakész információkat nyerhetnek a földrengések okairól és következményeiről.

Lévai Ferenc

Fotó: aradon.ro

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek