Országos Felsőoktatási Tanévnyitó Ünnepség a Szegedi Tudományegyetemen

Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora történelmi távlatba helyezte az intézmény jelentőségét kiemelve, hogy a magyar identitás megőrzésében és fejlesztésében kulcsszerepet játszott már jogelődje, a kolozsvári magyar egyetem az alapításakor, majd Szegedre költözésekor is.

Képgaléria a tanévnyitóról

A rektor hangsúlyozta, hogy az elmúlt száz év eredményei a korábbi egyetemi polgárok munkájának köszönhetők. Gárdonyi Géza szavait idézve mutatott rá, hogy a vár valódi ereje nem az erődítmény falaiban, hanem a védők kezében és erejében van. Vagyis a Szegedi Tudományegyetem igazi különlegessége, az elmúlt évszázadok alatt az egyetem fejlődése, eredményei érdekében munkálkodó kiművelt emberfők, köztük a hazai és nemzetközi területen kialakult, korszakokon átívelő kapcsolatrendszer.

Az egyetem jogállásában történt változással kapcsolatban elmondta, hogy ma már mindenki elismeri annak szükségességét és előnyeit, amelyek lehetővé teszik, hogy a Szegedi Tudományegyetem megfeleljen a jelen kor kihívásainak. Ehhez a munkához kérte az ország és az Európai Unió vezetőinek támogatását, a működéshez szükséges források biztosítását. A Magyar Kormány ehhez nyújtott korábbi, jelenlegi és jövőbeli támogatását is megköszönte, majd felsorolt néhány fejlesztést, mint a Biobank vagy az Állam-és Jogtudományi Kar épületének felújítása.

A modellváltás hatalmas lehetőségeket rejt az oktatás, a kutatás és a gyógyítás területén is, amelyet tovább fokoz a nemzetközi kapcsolatok bővítése és erősítése. A rektor kiemelte azokat az objektíven is mérhető eredményeket, amelyek nemzetközi rangsorokban való helye alapján az ország legkiválóbb egyetemei közül is az elsők közé helyezi a Szegedi Tudományegyetemet. Ezt a minden évben emelkedő hallgatói létszám és a több, mint nyolcezer új hallgató és a több, mint 27 ezer diák szintén alátámasztja. A rendezvényen megjelent elsőéves hallgatókat egy részlettel köszöntötte Madách Imre, Az ember tragédiája című drámájából, mely után reményét fejezte ki, hogy az SZTE legújabb polgárai lesznek azok az „önállóan, szabadon, de következetesen gondolkodó szellemek, akik látják és használni tudják a materiális, a szellemi, a többség által láthatatlan szálakat, mert a világnak erre van talán most a legnagyobb szüksége.” Zárásként kijelentette, hogy biztos benne, büszkék lehetünk az új elsőéveseinkre és mindenkire, aki részt vesz a Szegedi Tudományegyetem most kezdődő szegedi, második száz évének sikereiben.

Csák János, kultúráért és innovációért felelős miniszter örömét fejezte ki abban, hogy miniszterként első felsőoktatási tanévnyitóján a centenáriumát ünneplő, nagy hagyományokkal bíró Szegedi Tudományegyetemen vehet részt.

Hamvas Bélától idézve rámutatott arra, hogy a hagyomány és az örökség felelősség is. Hangsúlyozta: a kultúra és a tudás átörökítésének intézményei az iskolák, az egyetemek, az egyházak. Nélkülük a kultúránk szétesne.

– Mi, mai magyarok csodálatos örökséget kaptunk az őseinktől. Szent István iskolákat alapított kolostorokban. Nagy Lajos királyunk Pécsett megalapította az első magyar egyetemet. Oktatási rendszerünket olyan nagy személyiségek, államférfiak alakították, mint például Klebelsberg Kuno, aki nagy szerepet játszott a szegedi egyetem létrejöttében is – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta: e nagy államférfiak szeme előtt a magyarság jövőképe lebegett. Nemcsak a saját koruk megőrzésén dolgoztak, hanem a jövőért is. Azt várnák tőlünk, hogy megőrizzük, fejlesszük tudásunkat, hogy az utódaink 100 év múlva, 2122-ben is magyarul élhessenek és alkothassanak.

Kiemelte: a magyar kormány a GDP 2 százalékát fordítja a felsőoktatásra idén. A magyar történelemben ez egyedülálló teljesítmény. A kormány 2022 júniusában megújította az egyetemi felvételi eljárást. Ennek célja az egyetemi autonómia fejlesztése és a hallgatók felelősségvállalásának erősítése.

„Ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség is!” – fogalmazott a miniszter. Elmondta: a kormány finanszírozással, ingatlanfejlesztéssel sokat tehet, de az eredmény az egyetemek kezében van. A tanárok, kutatók, mesterek hozzáértésén, tudásán, a hallgatók szorgalmán múlik az eredmény. Az egyetem oktatói és hallgatói jelentik az ország jövőjét, a magyar hagyományok, kultúra megőrzését. „Tanuljanak, tanítsanak, kutassanak, alkossanak! Ezzel teszik a legjobb szolgálatot önmaguknak, családjuknak és nemzetüknek” – hallottuk Csák Jánostól.

Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke a száz évvel ezelőtti Egyetemi Tanács ülésének jegyzőkönyvéből idézett. „A rektor bejelenti, hogy az egyetem professzorai közül többen olyirányban keresték meg, tegye lehetővé, hogy az egyetem tanárainak és alkalmazottainak téli fűtőanyag-szükségletét a gondnoki hivatal az egyetem fűtőanyagával együtt szerezze be. Több hozzászólás után határozat: az egyetem tanácsa felhatalmazza a rektort, hogy a gondnoki hivatal útján intézkedjék.”

– Ha tavaly olvastam volna fel ezeket a sorokat, őszintébb lett volna a mosolyunk. Valószínűleg lesznek problémáink, de ki oldja meg azokat, ha nem mi? Ezt is meg kell tanulnunk az elődeinktől. A problémákat meg tudjuk, meg fogjuk oldani – szögezte le Prof. Dr. Szabó Gábor.

A fejlesztésekről szólva megjegyezte, nagyon fontos, hogy új épületek épülnek. Ugyanakkor, ha valaki végigmegy a Dóm téri Pantheonban, Klebelsberg Kuno emléktáblájánál olvashatja: „Rólad a kövek beszélnek.” Paradox gondolat ez Klebelsberg esetében, hiszen bár gondoskodott róla, hogy „kövek” is legyenek Szegeden, de tudta, hogy az egyetem nem a kövekből áll. Egy fiatal kutatót hívott Angliából Szegedre. Ő volt Szent-Györgyi Albert. „Az egyetem a szellemi öröksége miatt az, ami.” – hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Szabó Gábor.

Az újdonsült egyetemi polgárokhoz professzorként szólt. Két fontos dologra világított rá: az egyik, hogy az egyetem már nem középiskola, itt nem „tanítják” a hallgatókat, de a fiatalok együtt dolgozhatnak azon az oktatóikkal, hogy megtanuljanak dolgokat. A másik tanács pedig a kapcsolati háló fontossága, amelyre a tavalyi tanévnyitón Karikó Katalin, az SZTE alumnája és a Szegedi Tudományegyetem professzora is felhívta a fiatalok figyelmét.

A Szegedi Tudományegyetem minden évben többféle módon ösztönzi az oktató, kutató, gyógyító, tudományos és publikációs tevékenységeket, és az utánpótlás nevelésében nyújtott kiemelkedő teljesítményt. Ennek elismeréseként díjakat adtak át a tanévnyitó ünnepségen.

A Kanyó Zoltán Irodalomelméleti Alapítvány Kuratóriuma 2022-ben Dr. Csönge Tamást részesítette a „Kanyó Zoltán Irodalomelméleti Díjban”.

A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa az Év Oktatója Elismerő Oklevelet adományozott Prof. Dr. Bíró Istvánnak, a Mérnöki Kar dékánjának, a Gépészeti Intézet intézetvezető egyetemi tanárának, Dr. Tobak Orsolyának, az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Preventív Egészségügyi Gondozás Tanszék tanszékvezető főiskolai docensének, Dr. Pintér Klárának, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tanítóképző Tanszék főiskolai docensének.

A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa az Év Fiatal Oktatója Elismerő Oklevelet adományozott Dr. Schuszter Gábornak, a Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék adjunktusának, Dr. Fráter Márk Tibornak, a Fogorvostudományi Kar Konzerváló és Esztétikai Fogászati Tanszék adjunktusának, Dr. Gellérfi Gergőnek, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszék adjunktusának.

Az Egyetemi Tudományos Tanács az Év Élettudományi Publikációja Díjat adományozta Dr. Szabó Kittinek, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Biokémiai Intézet egyetemi tanársegédjének.

Az Egyetemi Tudományos Tanács az Év Élettelen Természettudományi és Matematikai Publikációja Díjat adományozta Dr. Czakó Gábornak, a Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék egyetemi docensének.

Az Egyetemi Tudományos Tanács az Év Humán- és Társadalomtudományi Publikációja Díjat adományozta Prof. Dr. Sándor Klárának, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék egyetemi tanárának.

A tanévnyitó ünnepségek hagyományainak megfelelően az elsőéves hallgatók a Szenátus és a professzori kar előtt esküt tettek. A hallgatói eskü szövegét Bakai Dominika és Tatár Botond, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar elsőéves hallgatói mondták. A gólyákat Ábrahám Tamás, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke üdvözölte.

Dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja a tanévnyitó kapcsán elmondta: „Az elmúlt évben azon elődeink előtt tisztelegtünk, akik számunkra felfoghatatlan hősiességgel hozták tovább Kolozsvárról való elűzetésük után az egyetem hagyományait. Éppen 100 éve kezdte meg Klebelsberg Kuno országépítő munkáját kultuszminiszterként, ő volt az, akinek fejében megszületett Nagyszeged terve. Az elmúlt kettő és fél év egyáltalán nem volt könnyű, hiszen a COVID19 elleni védekezésben minden egyetemi polgár, az oktatás, az egészségügy, és a támogató területek mindegyike részt kellett, hogy vegyen és részt is vett. Magas színvonalon működött az oktatás, a gyógyítás, emellett megőriztük a gazdasági egyensúlyunkat, és végig vittünk egy pár éven belül teljes működési paradigmaváltással járó modellváltást is. A paradigmaváltás együtt jár feladataink szélesedésével, vagyis azzal, hogy az oktatás, gyógyítás, kutatás hármas egységének kiválósága az innovatív együttműködésekkel közvetlenül is hasznosulhat az iparban, ezúton is hozzájárulva az ország GDP-jének növekedéséhez. A Szegedi Tudományegyetem minden területen a legkiválóbb magyar egyetemek között van számon tartva, vagy éppen a legkiválóbb lett 2022-re. A folytatáshoz mindenkinek sok sikert kívánok.”

Csák János, kultúráért és innovációért felelős miniszter, Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja közös főhajtással tisztelegtek Klebelsberg Kuno sírjánál.

SZTEinfo

Fotó: Sahn-Tóth István