Bezár

Hírarchívum

Prof. Dr. Zakar Péter, a SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese megnyitja a konferenciát

Konferencia az ifjúságügy kihívásairól – bemutatkozott az SZTE IKIKK Harmadik Missziós Fejlesztések Klaszter

Konferencia az ifjúságügy kihívásairól – bemutatkozott az SZTE IKIKK Harmadik Missziós Fejlesztések Klaszter

2022. november 15.

Az ifjúságszociológia számos területét és határterületét járták be hétfőn a Szegedi Tudományegyetem IKIKK Harmadik Missziós Fejlesztések Klaszter Társadalmi Felelősségvállalás Kompetencia Központ (TFK) első, bemutatkozó konferenciáján. Az eseményt Kovács Péter, a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke, Prof. Dr. Zakar Péter, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese és Dr. Habil. Jancsák Csaba (MTA SZTB Szociológiai Munkabizottság), szociológus, az SZTE JGYPK Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék tanszékvezető egyetemi docense nyitotta meg.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az "Ifjúság, ifjúságügy, új kihívások és válaszok X." című konferencia előadásai az ifjúság világában megjelent új sebezhetőségekről, a korosztály 21. századi életvilágának tényszerű kutatásáról, a kihívások felméréséről és az azokra adott szakmai válaszok mélyebb mintázatairól szóltak.

Megújító fiatalság

Prof. Dr. Zakar Péter, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese megnyitójában arról beszélt, hogy a generációk közötti nézetkülönbségek mindig is léteztek, ezért a társadalomban fontos, hogy legyen kommunikáció a fiatal és idős nemzedékek között. A történész professzor a magyar reformkor fiatalságát hozta példaként, amely máig hatóan megújította a régi, hierarchikusan felépült értékrendet. De emiatt Görgei Artúrt például feljelentették, mert egy vármegyéhez írt levelében a megyét tiszteletlenül kisbetűvel írta, Petőfi pedig majdnem minden hadügyminiszterrel összeveszett - kivéve Görgeivel.

A fiatalok tabula rasát teremtettek: a korábbi világ helyett, amely nem a teljesítményre vagy a tudásra, sőt, nem is az erkölcsre helyezte a hangsúlyt, nekik az számított, hogy ki mennyit tud, ki milyen becsületes, vagy tehetséges. Ez az erő elsöpörte a régi világot, és emiatt máig új kezdetet jelöl ez a csoport – húzta alá az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese.

Prof. Dr. Zakar Péter üdvözölte a konferencián az egyetem külső partnereit, jelezve, hogy a Szegedi Tudományegyetemnek szüksége van arra, hogy gyakorlatorientált, vagy a tudományos élet más területéről érkező partnerekkel valósítson meg projekteket.
A család társadalmi szerepéről szólva Prof. Dr. Zakar Péter rámutatott, hogy ahol gyerekek vannak, mérhetetlenül magas szintű lesz az innováció. A rektorhelyettes szerint a családok a különböző generációk kapcsolatában és végső soron a társadalom megújulásában is döntő szerepet játszanak.

Prof. Dr. Zakar Péter, a SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese megnyitja a konferenciát

Prof. Dr. Zakar Péter, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese. Fotó: Ocskó Ferenc

A valódi beszélgetés

Kérdésünkre Kovács Péter, a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke közölte, hogy az elmúlt 20 év ifjúságkutatási vizsgálatai a lakhatási, a családalapítással kapcsolatos, és a mentális egészséghez, közösségben tevékenykedéshez kapcsolódó kérdéseket mutatták ki legerősebben. Az ifjúsági ernyőszervezet elnöke szerint mindhárom kérdés megoldásának kezdete az, hogy egyáltalán megpróbálunk beszélni róla.

– Azt tapasztalom, hogy a fiatalok egymás között sem mernek ilyesmiről beszélni, főleg, hogy a covid alatt ezek a beszélgetőplatformok kezdtek eltűnni – mondta Kovács Péter. – A covid alatt markáns társadalmi problémákat süllyesztettünk el, hogy más nagyobb egészségügyi, gazdasági problémákról beszéljünk. A bezárkózás felerősítette azt az elmagányosodási tendenciát, ami az elmúlt 20 évben amúgy is jellemző volt a fiatalokra. A járvány egyik legnagyobb hátrányát az ifjúsági csoport szenvedte el, mivel szocializációjának abban a szakaszában érte, amikor a kortárs közösségeknek ki kellene alakulniuk, és életre szóló kapcsolatoknak kellene szövődniük. Egy fizikai együttlét a sörözőben egészen más, mint Zoomon keresztül – vélte az ifjúsági vezető.

Kovács Péter az ifjúsági lakhatás problémájára két fontos megoldási utat nevezett meg: – Egyrészt támogatjuk a kormányzati kollégiumfejlesztési stratégiát, amit már egyszer kimondtak, de a járvány miatt egyelőre háttérbe került. Másfelől hasznosnak tartjuk az úgynevezett fecskeházak tervét, amelyek önkormányzati vagy állami kezelésben, kedvezményes, akár csak rezsiáron elérhető lakhatást nyújtanak a fiataloknak. Ehhez egy bizonyos pénzösszeget el kell különíteniük az ott töltött 3-5 év alatt, amit később csak lakhatási célra fordíthatnak. Ilyen helyi önkormányzati projektek Pécsett és Debrecenben is vannak az egyetemekkel közreműködve.

A Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke elmondta még, hogy jelenleg Navracsics Tibor területfejlesztési miniszternél azon lobbiznak, hogy az európai uniós források minél nagyobb szegmense kerüljön az ifjúságvédelem területére, amelyen a lakhatással kapcsolatos kérdések kiemelten jelennének meg.

Kovács Péter, a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke

Kovács Péter, a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke. Fotó: Ocskó Ferenc

A gyermekvédelem kihívásai

Kothencz János, a Gál Ferenc Egyetem címzetes egyetemi tanára, a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója a magyarországi gyermekvédelem kihívásairól beszélt. Bár a gyermekvédelem szervezete változott, a társadalom közönye a régi, vélte Kothencz János, a társadalom sztereotípiákban, és nem valódi törődéssel foglalkozik a családot nélkülözni kénytelen gyermekek helyzetével, akiknek száma eléri a 25 ezret ma Magyarországon. Kothencz János szerint folyamatos társadalmi attitűdformálásra van szükség ahhoz, hogy az emberek törődéssel tekintsenek e fiatalokra, és a mélyére is nézzenek, hogy milyen az intézeti gyerekek életének valósága.

A gyermekvédelem kihívásai közül Kothencz János kiemelte azt a jelenséget, hogy a fiatalok közül egyre többen késői korban, 16-17 évesen kerülnek be a szakellátásba, és ez más módszertant igényel problémáik kezelésére. Kothencz János nagyra értékelte a terület új szemléletét, amely az addigi intézménycentrikusság helyett családközpontúan tekint a gyerekek elhelyezésére, vagyis abból indul ki, hogy a lehető legtöbb gyereknek családban van a helye. E terület problémája azonban, hogy felmérések szerint fogynak és elidősödnek a nevelőszülők.

Hegedűs Józsi varázsalata

Mészáros Ferenc, a Szegedi Keresztény-Roma Szakkollégium igazgatója azt jelezte, hogy az említett közöny a roma fiatalok kérdését is jellemzi, annak ellenére, hogy az ország jövője szempontjából megkerülhetetlen kérdés: mi lesz a hazai cigánysággal? Mészáros Ferenc előadásának címében a SZOKERESZ10 szó szerepelt, ami egyszerre jelenti, hogy a szakkollégium tíz éve működik, és azt, hogy a cigány szokeresz kifejezés a szervezetük védjegye lett; azt jelenti: mit csinálsz? A szakkollégium éppen erre a kérdésre keresi kollégistáival a választ. Arra a dilemmára, hogy vajon a szakkollégiumból kikerülve kötelező lesz-e a roma fiataloknak a cigányság nehéz helyzetén hivatásszerűen segíteni. Mészáros Ferenc úgy felelt, hogy nem, a szakkollégista hallgatóknak mindenekelőtt az a dolguk, hogy értelmiségivé válva saját útjukat találják meg a társadalomban és példájukkal mutassanak másoknak is utat.

A Szegedi Keresztény-Roma Szakkollégium ilyen értelemben képzési és nem szociális projekt. Mészáros Ferenc szerint a hallgatók útkeresése is többféle lehet. A szakkollégiumból 10 év alatt kikerülő 130 hallgató közül volt, aki otthagyta a tanulást és elszegődött hajóra pincérnek, majd Franciaországban telepedett le; ma két nyelvet beszél, és megtalálta otthonát. Az egykori szakkollégista Mezei Timea mára az SZTE neveléstudományi oktatója lett, Jáki Tamás orvoshallgató belépett a Betegápoló Irgalmasrendbe, s orvosként és szerzetesként él tovább. Hegedűs József pedig diplomás tanító lett, és lenyűgöző érzelmi-művészi kisugárzását a konferencia közönsége is megismerhette, amikor Mészáros Ferenc levetítette Hegedűs Józsi saját szerzeményű gitáros-hegedűs-kannás énekelőadását.

Dr. Habil. Jancsák Csaba (MTA SZTB Szociológiai Munkabizottság), szociológus a konferencia szervezője

Dr. Habil. Jancsák Csaba (MTA SZTB Szociológiai Munkabizottság), szociológus, a konferencia szervezője.
Fotó: Ocskó Ferenc

180 ezer üdültetett gyerek

Hornyák Tibor, az „Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért” Alapítvány elnöke Magyarország legnagyobb táboroztatási programjáról beszélt. A zánkai és fonyódligeti táborai mellett a hargitai Ivó településen is intézményt üzemeltető katolikus egyházi alapítvány Erzsébet Táboraiban idén 180 ezer gyermek üdültetését biztosították magas színvonalú egészségügyi szolgálat és gyermekbiztonsági megoldások mellett. Hornyák János elmondta, az alapítvány partnerei révén állapítja meg a gyermekek rászorultságát, ilyen partnere a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató is. Táboraikba mostanra már kétszeres a túljelentkezés és nagy a visszatérési kedv. A táborok bővítéséről is szó van, a csillebérci és a Galyatetőn lévő egykori BM-üdülő (egyelőre feltételes) kialakításával az alapítvány évente akár 200 ezer gyermeket is üdültethet majd.

Mindent felborít az alfa generáció?

Az ifjúságszakmai konferencián Dr. habil. Nagy Gábor Dániel, az SZTE IKIKK Harmadik Missziós Fejlesztések Klaszter Társadalmi Felelősségvállalás Kompetenciaközpont „Roma és hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi felzárkózását koordináló kiválósági központ” szakmai vezetője az alfa-generációról, vagyis a 2010 és 2025 közötti fiatalok munkaerőpiaci megjelenéséről osztotta meg feltételezéseit. Az előadó szerint ez lehet az első teljes mértékben digitális bennszülöttként induló generáció, amely 10 év múlva megjelenik majd a munkaerőpiacon.

Nagy Gábor Dániel szerint erre a hagyományos munkavállalóknak is lesz mit készülniük, hiszen ezzel a generációval minden nap újra és újra kell majd tárgyalniuk a feltételeket, mivel ezek a fiatalok élményekre, beágyazottságra és kihívásokra vágynak majd. Az előadó jóslata, hogy az alfa generációnak lehetnek olyan igényeik is, amelyek felborítják a hagyományos 8-10 órányi munkaidőt. Nagy Gábor Dániel úgy látja, hogy az alfa generáció akár legitim új szakmákat is behozhat a munkaerőpiacra, ahogyan a Z-generációban például megjelent a netes influencerkedés.

A netre költözött tenni akarás

Dr. Balogh Péter adjunktus (SZTE BTK Szociológia Tanszék), az SZTE IKIKK HMFK Társadalmi Felelősségvállalás Kompetencia Központ ICSK kutatója a Magyar Fiatalok 2020-as kutatás és más felmérések adataiból kereste a választ arra, hogyan alakul a fiatalok aktivizmusa és az általuk tanúsított személyes, valamint az intézményi bizalom. Az aktivizmus (támogató nyilatkozatok, civil tevékenység, aláírásgyűjtések stb.) a fiatalok 72%-ára egyáltalán nem jellemző, önkéntességi tevékenységet pedig 88% nem végez egyáltalán.

Érdekes megállapítása a kutatásnak, hogy a külföldre távozási terveken gondolkodó fiatalokban alacsonyabb az intézményi bizalom, viszont ők a legaktívabbak a társadalmi kérdésekben. Balogh Péter azt feltételezi, hogy a fiatalok aktivizmusának alacsony szintje azzal lehet összefüggésben, hogy az elmúlt időszakban egyre inkább „a virtualitásba költözik a tenni akarás”, vagyis a tervek a digitális térben szövődnek.

Segít-e az info-kommunikációs technológia a tanuláson?

Dr. Vincze Anikó tanársegéd (SZTE BTK Szociológia Tanszék), az SZTE IKIKK HMFK Társadalmi Felelősségvállalás Kompetencia Központ Interdiszciplináris Családtudományi Kutató- és Fejlesztő Központ, ICSK kutatója előadásában azt vizsgálta, hogy a tanulásra és az iskolai eredményességre milyen hatással volt az info-kommunikációs eszközök használata a középiskolások körében. A kutató megállapította, hogy a kedvezőbb társadalmi háttérrel magasabb digitális tőke (vagyis a digitális technológiák és kompetenciák felgyűjtése), és így az oktatásban kedvezőbb eredmény jár.

Ugyanakkor a kvalitatív kutatás azt mutatta, hogy e technológiáknak csak akkor van pozitív eredménye, ha jó képességű tanulók és csak időben korlátozva, vagyis mértékkel használják. Sajátos módon az iskolai célra történő nagyon gyakori felhasználásnak inkább negatív eredménye volt, ami elsősorban azt mutatta, hogy gyengébb képességű tanulók próbálták az internetről kiegészíteni iskolai tájékozódásukat. Vincze Anikó másik meglátása, hogy ilyen esetben a tanárok nagyobb hangsúlyt fektethettek az internetes tájékozódás formaságaira, mint tartalmára. A kutatás előre jelzi azt is, hogy a digitális eszközök tananyagba helyezésekor nem mindegy, ki, milyen háttérrel használja majd.

Dr. Kapus Krisztián, az SZTE JGYPK Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék oktatója az ifjúsági internetfüggőség és kiégés középiskolai oktatási problémáit vette szemügyre. E korosztályban a Pécsi Tudományegyetemen készült 2019-2020 között kutatás a kényszeres internethasználatról, ahol mintegy 2500 válaszadó közül 486-an (232 férfi és 254 nő) helyezte magát ezek közé; legtöbben a 17 éves korosztályból. Ez azt jelenti, hogy a tanulók egyötöde internetfüggő. Ugyanez a kutatás elkészült a pedagógusok körében is, akiknél 2500 válaszadóból, 5,2%, vagyis minden 20-ik tanár érintett.

Újra növelni a hallgatók számát

Kádár-Csoboth Péter tanácsadó (IFUA Horváth & Partners), felsőoktatás-kutató, az SZTE óraadója azzal a felütéssel kezdett, hogy az elmúlt másfél évtizedben csökkent a magyar fiatalok felsőoktatáshoz való hozzáférési esélye. Ennek okai az államilag támogatott helyek csökkenése, a képzési költségek növelése, a szigorodott bemeneti követelmények, valamint a munkaerőigény és a megélhetési költségek növekedése volt. Kádár-Csoboth Péter aláhúzta, hogy a 20-24 éves korosztály 27%-a vesz részt a magyar felsőoktatásban, miközben az európai uniós átlag 35%. Ez a csökkenés magyar viszonylatban megyénként is mérhető volt: míg a tehetősebb Pest megyében 11% növekedést, a többi megyében egyértelmű csökkenést mutatott (Csongrád megyében mínusz 13%, Nógrád megyében mínusz 29%). E folyamaton belül romlott a hátrányos helyzetű csoportok hozzáférése a felsőoktatáshoz.

Kádár-Csoboth Péter ugyanakkor jelezte, hogy a kormányzati szándék megváltozott, az új célkitűzés szerint a következő években a V4-ek átlagára, 30%-ra kell felvinni a felsőoktatásban résztvevők létszámát. Ezt szolgálják a felvételivel kapcsolatos könnyítések is, mint a ponthatár vagy az emelt szintű értettségik elengedése, amely elsősorban a kevésbé népszerű pedagógusképzési, bölcsészettudományi és műszaki szakokat jellemzi. E változásokra Kádár-Csoboth Péter szerint az egyetemeknek egyes támogató szolgáltatásokkal, módszertani fejlesztésekkel is fel kell majd készülniük, és még így is kérdés lesz: hogyan hat majd a létszámnövekedés a felsőoktatás minőségére.

***

A konferencián a továbbiakban a következő előadások hangzottak el: Dr. Szőcs Andor kutató (Hozzáadott Érték Szakmai Műhely, Debrecen): Munkavállalási lehetőségek és motivációk a Covid-19 megjelenése után a fiatalok körében; Hamvas László elnök (HAHA Egyesület, Debrecen) Ifjúságsegítés új utakon; Balatoni Monika oktató (Nemzeti Közszolgálati egyetem): A nemzeti szimbólumok szerepe a hazai 14-29 éves fiatalok gondolkodásában; Kiss Mária Rita docens (SZTE JGYPK Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék), kutató (SZTE IKIKK HMFK Társadalmi Felelősségvállalás Kompetencia Központ) Innovatív módszertani megoldások a fiatalok társadalmi szerepekre való felkészítésében; Janó Evelin tanársegéd (SZTE ATIKI), kutató (SZTE IKIKK HMFK Társadalmi Felelősségvállalás Kompetencia Központ RKK), doktorjelölt (ELTE –TáTK): „A tükör egyik és másik oldalán…” Diákok és pedagógusok az osztályközösségben; Mezei Tímea doktorjelölt (SZTE NDI), kutató (SZTE IKIKK HMFK Társadalmi Felelősségvállalás Kompetencia Központ RKK): Motivációk a közösségi szolgálatra és a sporteseményeken való önkéntes sportolásra; Dr. Fekete Mariann adjunktus (SZTE Szociológia Tanszék) – Böcskei Balázs (TK PTI) – Nagy Ádám (Óbudai Egyetem) – Szabó Andrea (TK PTI): Az ifjúsági sebezhetőség régi és új formái; Gesztes Olympia alprogramvezető (SZTE IKIKK HMFK TFK ICSK): A Három Királyfi Három Királylány mozgalom és a Családbarát Egyetem.

SZTEinfo - Panek Sándor

Borítókép: Prof. Dr. Zakar Péter, a SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese megnyitja a konferenciát. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek