Bezár

Hírarchívum

Ott_anna_1

„Fontos hogy csak olyat csináljunk, amiben mélységesen hiszünk” - Ott Annával beszélgettünk

„Fontos hogy csak olyat csináljunk, amiben mélységesen hiszünk” - Ott Annával beszélgettünk

2021. október 15.
5 perc

A személyes és céges brandépítés témaköreit járja körbe a következő Alumni Uni – Tudásműhely előadás, amelyre október 18-án a Campusban kerül sor, délután 17 órától. Az est egyik meghívott előadójával, Ott Annával beszélgettünk, saját tapasztalatairól a személyes márkaépítés területén.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
Ott Anna a Margó Irodalmi Fesztivál egyik szervezője, a Hadik Kávéház művészeti vezetője, valamint egy 23 ezres követőtáborral rendelkező Instagram-profil szerkesztője, ahol az olvasást, a könyvek szeretetét népszerűsíti.


- A tevékenységei igencsak sokfélék: művészeti vezető a Hadikban, beszélgetések szervezésével és olvasásnépszerűsítéssel is foglalkozik. Van-e valamilyen zászlós hajó ezek közül, amit maga elé tűzve leginkább sajátjának érez?


- Úgy gondolom, hogy szerencsés vagyok, hogy ezek a különböző irányok kiegészítik egymást. Vannak „rendes” munkahelyeim, ahol alkalmazottként dolgozom, emellé jön az Instagram oldalam, ami pedig folyamatosan bővül, de ez a pandémia elejéig inkább csak hobbi volt számomra. Aztán, amikor a járvány kezdetekor szinte az összes munkám el kellett engednem, hiszen leginkább programok szervezéséről szóltak, nagyon örültem neki, hogy itt van ez az online „játszótér”, az Instagram, ahol mégiscsak lehet beszélni az irodalomról. A zászlós hajóm egyértelműen az, hogy azt az irodalmi hagyományt, amit az 1900-as évek elején Karinthy, Kosztolányi és a Nyugatos generáció hagyott ránk, fordítani és tolmácsolni tudjuk egy ma is érthető és élhető közösséggé. A Margó Irodalmi Fesztiválon és az összes többi munkámban a legfontosabb számomra az, hogy az olvasók kicsit közvetlenebbül találkozhassanak az irodalommal – szeretném, ha leporolnánk azt a felállást, hogy az írók ülnek a színpadon és az olvasók figyelik őket. A párbeszéd és a közösségi élmény kialakulására törekszem. Az Instagram oldalam zászlós hajója pedig egyértelműen az, hogy ha valaki bemegy egy könyvesboltba, mert hétvégén el szeretne olvasni egy könyvet, könnyebben tudjon választani.


- Az irodalom iránti érdeklődése a tanulmányaiban is megmutatkozott: a MOMÉ-n írt szakdolgozata az irodalommenedzsmenttel foglalkozott. El tudná mondani röviden, mit takar ez a kifejezés?


- Amikor a MOMÉ-ra jelentkeztem design és művészetmenedzsment szakra, már bőven a HADIK-ban dolgoztam és az addigi szakmai utam alapján úgy gondoltam, hogy nagyon izgalmas lenne, ha nem csak a képzőművészetekkel foglalkoznánk, szerettem volna az irodalmat is vizsgálni menedzseri szempontból. A képzőművészek mögött ugyanis általában van egy galerista, a zenészek mögött meg egy menedzser, ám az irodalomban ma Magyarországon hiányzik ez a szereplő, itt van a kiadó, az író és az olvasó, ennyi… Úgy gondolom, hogy egy szerzőnek nem feltétlenül lenne feladata önmagát promótálni, szerződést kötni és honoráriumról tárgyalni. Én Simon Mártonnal dolgoztam így együtt, és bár a szakdolgozatom nem készült el, az azért megmutatkozott, hogy itthon még nem nagyon működőképes ez, furcsán néztek az emberek, amikor Marci nevében mentem el tárgyalni például. Nálunk még az a kultúra van jelen, hogy Facebook cseten beszéljük meg, hogy ráér-e az adott személy és mennyiért vállalja a munkát… szóval szerintem itt még nem tartunk.


- Az Instagram oldaladról azt nyilatkozta egy korábbi interjúban, hogy nem állt mögötte nagy tudatosság. Mit gondol, mi lehet mégis a népszerűségének a titka?


Most is kevés a tudatosság benne, de azért van valamennyi: például, ha van mellettem öt könyv, amiket elolvastam és szeretnék kitenni az Instára, akkor odafigyelek arra, hogy a megfelelő idő elteltével osszam meg ezeket, nem szeretném „túlterhelni” a követőimet. Fontos az is, hogy magamról is osszak meg néha infókat, ne csak a könyvek legyenek a fókuszban, hiszen a személyesség mindig nagyon előrelendíti egy adott téma népszerűségét.


- Ez a személyesség mennyire fontos ön szerint általánosságban véve, a saját márkaépítés szempontjából?


- Bár én nem foglalkoztam ennek a szakmai hátterével, de a tapasztalataim alapján azt mondanám, hogy nagyon fontos, hogy megjelenjen az ember a szöveg mögött. Más a helyzet egy pódiumbeszélgetésen, ott nem lényeges, hogy én ki vagyok, a fontos, hogy az író gondolatait közvetítsem – de egy Instagram oldalon elengedhetetlen a közvetlenség. Természetesen érdemes meghúzni egy határt, hogy mi az a téma, amibe beleállunk, hogy mennyit kapjanak a követők belőlem, mint személyből – szerintem ez mindenkinél egyéni, egyszerűen érezni kell, hogy mi fér bele.


- Van-e valamilyen saját maga felé felállított szabály, amit követ, hogy mit oszt meg magából a követőivel?


- Inkább valamiféle arányérzék van bennem, nem mérem patikamérlegen a személyes tartalmakat. Szerintem ez amúgy is egy olyan terület, amit nem nagyon lehet szakkönyvekből elsajátítani.


- Mit tekint sikernek személyes márkaépítés szempontjából?


- Anyagiakban nem igazán tudom ezt mérni, mivel nem szoktam vállalni szponzorációkat. Nekem a siker egyértelműen az, hogy az online jelenlét a hétköznapi munkáimat erősíti, illetve az, hogy ha valahol elkezdtem dolgozni, akkor oda általában visszavártak. Számomra ez azt jelzi, hogy valamit jól csináltam.


- Mit tanácsolna azoknak a fiataloknak, akik fontolgatják a saját vállalkozás elindítását, személyes márkaépítést?


- Azt, hogy csak olyat csináljanak, amiben mélységesen hisznek és bármennyi munkát hajlandóak belefektetni. Nagyon fontos, hogy valaki lelkesen csinálja, amit csinál. A másik, hogy nagyon könnyen kilóg a lóláb, ha valaki nem őszinte vagy következetes, ezért a személyes hangunk megtalálása is nagyon fontos.


A következő Alumni Uni – Tudásműhely előadásról:


Hogyan jelenik meg az ember személyisége az általa képviselt és épített brandben? Milyen különbségek és hasonlóságok lehetnek a személyes-és céges brand építésének folyamatában? Mi a sikeres startupok marketingjének titka?


Az Alumni Uni – Tudásműhely következő alkalmán Ott Anna és Kecsmár Zsuzsa, az Antavo egyik alapítója és marketing vezetője, többek közt ezekre a kérdésekre keresik a választ, különös hangsúlyt fektetve a személyes-és céges brandépítés különböző aspektusaira. Moderátor: Szabó Dominika, a Storyndipity alapítója, egyetemi oktató, kommunikációs szakember, storytelling coach.


Az Alumni Uni – Tudásműhely az SZTE Alma Mater rendhagyó rendezvénysorozata. Az eseményekre két előadót hívnak, akik egy azonos témát más-más szemszögből közelítenek meg, majd a rövid - kb. 20-30 perces - előadások után a rendezvény második felében a két előadó beszélget az adott témáról egy moderátor segítségével.


A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Regisztrálni a www.uniszegedalumni.com oldalon történő regisztráció után, az alábbi linken a "Regisztráció" gombra kattintva lehetséges: https://uniszegedalumni.com/events/111


SZTEinfo - Kósa Boglárka

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek