Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
November 11. a Szegedi Tudományegyetem Napja. 2021. november 11-én három napon át tartó rendezvény-sorozat kezdődött az alapítása 440. és Szegedre kerülése 100. évfordulójára emlékező Szegedi Tudományegyetemen. A 2021/2022. centenáriumi tanév Egyetem Napja ünnepe hálaadó szentmisével kezdődött a Szegedi Dómban. Az SZTE jubileumai alkalmából koszorúkat helyeztek el az egyetem alapításában szerepet játszó jeles személyiségek emlékhelyein. Az ünneplők emléksétán járták végig Klebelsberg Kuno kultuszminiszterhez kötődő jeles helyszíneket. Az SZTE Dugonics téri épülete előtt interakítv tér és számos program várja az egyetem polgárait.
A november 11-i Szegedi Tudományegyetem Napját 2002 óta minden évben megünnepli az SZTE. Ez a dátum többszörösen jeles nap az SZTE történetében. 1872. november 11-én kezdődött meg a tanítás az intézmény jogelődjének tekintett kolozsvári egyetemen. 1940. november 11-e a Szegeden újonnan alapított Horthy Miklós Tudományegyetem tanévnyitójának napja.
Összegyetemi kórus a jeles napon
A 2021. évi Egyetem Napján, a hálaadó szentmise kezdete előtt a 187 éneklő diák összegyetemi kórusként adta elő Daróczi Bárdos Tamás: Ünnepi kánon című művét.
A különleges összetételű kórus ebben a felállásban, csak a centenáriumi ünnep nyitányán lépett föl. Száz Krisztina vezényletével az SZTE Gyakorló Gimnázium és az SZTE Általános Iskola Kórusa, az SZTE Vántus István Zeneművészeti Szakgimnázium Kórusa, a Szegedi Egyetemi Énekkar emelkedett hangulatot teremtett. Az összegyetemi kórus bemutatkozásán Kuzma Levente orgonaművész valamint az SZTE BBMK hallgatói közreműködtek, a négy karnagy – Molnár-Palusek Emese, Fehér Márta, Valkai Dávid és Kohlmann Péter – segítségével.
Ünnepi szentmise a szegedi Dómban
A 81 évvel ezelőtti „országraszóló fényes ünnepség” reggelén „ünnepi misére szólaltak meg a harangok a fogadalmi székesegyházban” – tudósított a korabeli helyi napilap a Horthy Miklós Tudományegyetem tanévnyitójáról. „Glattfelden Gyula dr. megyéspásztor” cerebrálta a misét, amelyen a miniszterelnök, több miniszter és számos jeles személy is megjelent.
– Glattfelder Gyula csanádi püspök és az universitas együttműködése már századok óta elengedhetetlen a tudomány és az egyház között, ennek egyik helyi szimbóluma a Dóm – hangzott el az idei Egyetem Napja ünnepség-sorozatot megnyitó szentmisén, amelyet Serfőző Levente oktatási püspöki helynök celebrált.
Az egyház, az egyetem és a város egybeforrt közössége kiemelkedő személyiségei közül méltatta Bálint Sándort, „a legszögedibb szegedit”, a néprajztudóst, akinek boldoggá avatása zajlik. Őt kettős tisztelet övezi, mert a tudományos élet részéről és hitvalló emberként is jelentős szolgálatot tett. A példaképek közé sorolódott Dávid Lajos, a mélyen hívő és tíz gyermekes édesapa, a szegedi gyógyszerésztudományi képzés jeles alakja.
– A centenáriumát ünneplő egyetem leghíresebb rektora, a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert és a világszerte ismert alumnája, Karikó Katalin is olyan ember, akire büszkék lehetünk, és hálát kell adjunk értük – mondta Serfőző Levente.
A Szegedi Tudományegyetem egy nemzetközileg elismert szellemi műhely, ahol gazdag a tudományos élet, a szellemi életben megélt hit – maga a megtestesült evangélium.
– Isten iránti örömmel és hálával vagyok jelen ezen a történelmi értékekben és hitben gazdag centenáriumi ünnepi szentmisén. Biztos vagyok abban, hogy az elkövetkező 100 évben is lesznek olyan tudósok, fölszentelt emberek, olyan kezdeményezések, amelyek összekötik a tudást és az egyházat – fogalmazott Serfőző Levente az SZTE centenáriumi Egyetem Napja ünnepségsorozat nyitányaként.
Koszorúk az altemplombeli síremlékénél
Az elődök iránti tisztelet kifejezéseként koszorúzási ünnepségekkel folytatódott az SZTE centenáriumi Egyetem Napja program.
Az emlékezés virágait Klebelsberg Kuno kultuszminiszter síremlékénél, az Egyetemalapító Báthory István mellszobránál és az Egyetemépítők domborművénél helyezték el a tisztelgők. Mindhárom helyszínen koszorúzottt a Szegedi Tudományegyetem nevében Prof. Dr. Rovó László rektor, Dr. Fendler Judit kancellár, Prof. Dr. Széll Márta stratégiai rektorhelyettes és Prof. Dr. Zakar Péter nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes. Koszorút elhelyezve tisztelgett dr. Kovács Tamás szegedi alpolgármester; Hári László alezredes a Magyar Honvédség szegedi egységei képviseletében. A Szegedi Nemzeti Színház képviseletében Barnák László főigazgató a koszorúját az egykori kultuszminiszter síremlékénél helyezte el.
Klebelsberg Kuno kultuszminiszter a vesztes világháború és a trianoni tragédia után katasztrofális helyzetben lévő ország számára kiutat talált és mutatott, felismerte a kibontakozás módját, a kulturális építkezést – hangzott el a szegedi Dóm altemplomában. Klebelsberg Kuno nyugvóvárosa Szeged. Síremléke fölidézi, hogy a szegedi egyetem a kultuszminisztersége alatt, vagyis 1922 és 1931 között kiemelkedő fejlesztésekhez jutott. Támogatásával épültek föl 1926 és 1929 között a Tisza-parti klinikák, valamint a tudományok, a katolikus egyház és a város kapcsolatát építészetileg is kifejező Dóm téren a különböző kutató intézetek, a Bölcsészkaron pedig az Auditorium Maximum. Klebelsberg „hívta haza” Szent-Györgyi Albertet, aki jórészt a szegedi egyetemen végezte a később Nobel-díjjal is elismert kutatásait.
Az Egyetemalapító és a szegedi universitas építői
Az egyház és az állam számára megfelelő szakembereket képezzen. Ez volt a célja az Egyetemalapító Báthory Istvánnak. Lengyelország királya, Litvánia nagyhercege és Erdély fejedelme a kolozsvári jezsuita akadémia, az első újkori, magyar és kétkarú katolikus egyetemi intézmény alapítólevelét 1581. május 12-én Vilniusban írta alá.
A hányatott sorsú intézmény, az 1872-től négykarú Magyar Királyi Kolozsvári Tudományegyetem, majd 1881-től Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem meghatározó szerepet töltött be Erdély és a szomszédos régiók tudományos fejlődésében, a magyarság kulturális, gazdasági és közéleti önszerveződésében.
Az I. világháború viharaiban Kolozsvárról száműzött magyar tudományegyetemet 1921-ben fogadta be Szeged. 1930-ban határozott úgy a szegedi Ferencz József Tudományegyetem egyetemi tanácsa, hogy az egyetemalapítás 1931-ben esedékes 350-ik évfordulóját megünneplik. Ebből az alkalomból 1931-ben – 90 éve – helyezték el a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban Huszár Adolf szobrászművész alkotását, Báthory István mellszobrát, melynek fölirata hirdeti: ő az „Egyetemalapító”.
Szegedi Dóm tér Nemzeti Emlékcsarnokától az egyetemi épületek Aradi vértanúk terére néző oldalára sétáltak az ünneplők.
A kolozsvári egyetem Szegedre telepítésének és az ennek nyomán meginduló építkezéseknek, a város áldozatos szerepvállalásának az emlékét őrzi az a dombormű, amely az egyetem, az egyház, az állam és építészet képviselőit ábrázolja. Ők a szegedi egyetem szellemi és valós építői. 1931-ben öntötték bronzba a „szegedi Egyetemalapítók” domborművet. A 9 férfialak – balról jobbra –: Korb Flóris építész; Gaál Endre közművelődési tanácsnok; Várhelyi József prelátus, a Fogadalmi templom első plébánosa; Glattfelder Gyula csanádi püspök, aki egy asztal előtt tekinti meg az terveket; továbbá Somogyi Szilveszter polgármester; Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, az építkezések szorgalmazója; Aigner Károly főispán; Tóth Károly, az egyetem prorektora; Rerrich Béla építész. A domborművet 1945 után eltávolították. A szegedi Városszépítő Egyesület kezdeményezésére rehabilitálták: 1989. március 16-án került vissza ma látható helyére.
Klebelsberg emléksétától a gömbsátorig
„A tér, ahol „a kövek is róla beszélnek” címmel Klebelsberg Emlékséta indult 2021. november 11-én a szegedi Dóm téren a Dömötör-toronytól, Marton Árpád vezetésével. Az egyedülálló szellemi központ, a Dóm tér jelentőségének megismerése mellett a nyilvánosság elől elzárt terekbe is bebocsátást nyerhettek az érdeklődők. A kulturális időutazás résztvevői bekukkanthattak a Dóm téri zenélő óra házába, megnézhették közelről a szegedi egyetemet jelképező szerkezetet, majd beléphettek Szent-Györgyi Albert előadótermébe.
Klebelsberg Kuno (1875 – 1932) küldetéses ember volt. A vesztes világháború és a trianoni tragédia után katasztrofális helyzetben lévő ország számára kiutat talált és mutatott, felismerte a kibontakozás módját, a kulturális építkezés útját: „Mert lehet egy nemzetet szegénnyé, koldussá tenni, de ha a nemzetben lakozó szellemi és erkölcsi erőket megtartani és gyarapítani képesek vagyunk, akkor a nemzet nincs elveszve, és mindent vissza lehet szerezni” vélekedett Klebelsberg Kuno.
A gróf, a valóságos belső titkos tanácsos, a nyugalmazott magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter alakját és Szegedhez kötődő tetteit megismerhetik a 2021. november 13-án, szombaton 15 órakor a Dóm téri Dömötör toronytól induló Szent-Györgyi Emlékséta résztvevői is.
54 szegedi helyszín kapcsolódik Klebelsberghez. A több mint fél száz kapcsolódási pont többsége a centenáriumát ünneplő egyetemhez is köthető.
Klebelsberg Kuno Dóm téri emlékhelyeket végigjáró séta a Dugonics téri egyetemi épület előtt, a gömbsátornál ért véget.
Az SZTE 2021. évi Egyetem Napja ünnepség-sorozata, számos értékes és interakítv programot kínálva, 2021. november 13-án zárul.
SZTEinfo – Újszászi Ilona, Kovács-Jerney Ádám
Fotók: Bobkó Anna, Sahin-Tóth István
Korábban írtuk:
