Ismeretterjesztő programok a dél-alföldi régióban a Magyar Tudomány Ünnepén

„Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz” a mottója az ismeretterjesztést célul tűző, 2021 novemberére kiterjedő rendezvény-sorozatnak. A Magyar Tudomány Ünnepe dél-alföldi nyitányán, 2021. november 4-én az Akadémia, a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Szegedi Akadémiai Bizottság partnereit köszöntötte Krisztin Tibor, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke.

„ÜZENETEK AZ ARANYBUBORÉKBÓL”

– November 3-a 1997 óta a Magyar Tudomány Ünnepe. 1825-ben ezen a napon ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Társaság megalapítására. Az MTA tegnapi központi nyitóünnepét követve a Szegedi Akadémiai Bizottság – amely idén 60 éves – a tudomány ünneplését a mai üléssel indítja – emlékeztett Krisztin Tibor.

A tudománynépszerűsítő dél-alföldi rendezvények nyitányát megtisztelte jelenlétével – többek között – Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora és Fendler Judit, az SZTE kancellárja; Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke; valamint Nagy Sándor, Szeged Megyei Jogú Város alpolgármestere.

Egy perces némasággal, felállva emlékeztek meg a jelenlévők az idén elhunyt Fülöp Ferenc akadémikusról, a SZAB korábbi elnökéről, továbbá Alföldi Lajos akadémikusról, az SZBK egykori főigazgatójáról.

– Külön érdeklődésre tarthat számot a Dante évfordulóhoz kapcsolódó, „Tudomány és művészet Dante műveiben” című négy napos konferencia, amelynek két napját Szegeden, másik két napját Budapesten fogadja be az Akadémia. Szinte minden szakbizottságunk szervez a szakterületén konferenciát, tudományos és tudományt népszerűsítő előadásokat. A helyszín többnyire a SZAB, de lesz program Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen és Csongrádon is. Lesz jelenléti, online és hibrid rendezvény. Ezek közül sok megnézhető utólag a SZAB YouTube csatornáján – sorolta a lehetőségeket a SZAB-elnök.

– A tudósoknak egyszerre kell szólniuk azokhoz, akik bíznak az Akadémia 18 ezer személyt magába foglaló köztestületében és azokhoz is, akik fenntartásokkal fogadják a kutatók eredményeit – fejtette ki álláspontját Freund Tamás. Az MTA elnöke szerint a COVID-19 pandémia időszaka igazolja: kulcsfontosságú a tudósok egymás közti, illetve a kutatók és a laikusok párbeszéde.

– A tudomány a jövő felé tartó úton mindannyiunk iránytűje – fogalmazott. Elismeréssel szólt az Akadémia elnöke az MTÜ szegedi rendezvényeinek változatosságáról. Például arról, hogy az MTÜ-nyitány napjától november 21-ig tekinthető meg Pacsika Lia textilművész „Üzenetek az aranybuborékból” című tárlata a SZAB-székházban.

SIKERTÖRTÉNETEK AZ EGYETEMRŐL

– Az elmúlt két év után mindannyiunk számára nyilvánvaló, hogy mennyire sérülékeny a globalizálódott világ. A vírus-alapú járványok és a klímaváltozás a két legnagyobb probléma, amivel ma szembesülünk, és ezek a problémák még évtizedekre velünk maradnak. Tudós közösségünk számára nyilvánvaló, hogy a problémák megoldásának kulcsa a tudomány és a tudomány eredményein alapuló technológiák alkalmazása. Az egyéni teljesítmények mellett a széles körű együttműködéseknek kiemelt szerep jut – fogalmazott Krisztin Tibor.

Sikertörténetként említette, hogy kivételes gyorsasággal sikerült vakcinákat kifejleszteni a COVID-19 vírus ellen.

– Büszkék vagyunk arra, hogy az egyik legsikeresebb vakcina technológiájának kidolgozója, Karikó Katalin Szegedről indult, az egyetemen tanult, az SZBK-ban kezdett kutatásai vezettek nagy jelentőségű felfedezéséhez – hangsúlyozta. – A Szegedi Tudományegyetem fizikusa, Gergely Árpád László tagja volt annak a tudományos együttműködésnek, amelynek 2015-ben sikerült kísérleti bizonyítékokat fölmutatnia a gravitációs hullámok létezésére. Egy további példa a széles körű együttműködés sikerére matematikus kollégám, volt tanítványom, Röst Gergely csoportjának a működése. A COVID-19 járvány elleni védekezést folyamatosan segítették, illetve segítik matematikai modellek alkalmazásával. A járvány elleni küzdelemben természetesen elsődleges köszönet az orvosoknak, ápolóknak jár emberfeletti munkájukért.

– Különleges esztendő az idei a Szegedi Tudományegyetem életében. 100 éve került Szegedre egyetemünk, amelyet 440 éve alapítottak Kolozsvárott – emlékeztetett köszöntőjében Rovó László. Az SZTE rektora kiemelte a tudományos életben elengedhetetlen jó együttműködések jelentőségét. – Szent-Györgyi Albert ikonikus alakja meghatározó számunkra – fogalmazott, amikor idézte Nobel-díjas elődjének az egyetem feladatával kapcsolatos gondolatait.

A szakemberek utánpótlásában, a tudósképzésben és a régió gazdaságában vezető szerepet játszik az SZTE. A biológus diplomáját itt szerző Karikó Katalin példája az itteni egyetemi képzés kiválóságára irányítja a továbbtanulók figyelmét. Az idei orvosi Nobel-díjjal elismert témakörrel foglalkozó Jancsó-féle csoport teljesítménye az itteni kutatómunka világszínvonalát bizonyítja.

– A modellváltással új alapokra helyezhető az SZTE, amely új pályára állíthatja Szegedet is – hangsúlyozta a rektor. – Az elnyerhető források alapján kimondható: óriási léptékű fejlődés előtt áll az SZTE és ezzel Szeged.

Egyetértett az SZTE rektorával az intézményt működtető Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Szabó Gábor úgy tette plasztikussá a jövőképet, hogy kijelentette: ha az SZTE tud élni a megnyíló lehetőségekkel, akkor itt öt év múlva egy másik egyetem lesz. Ha a felsőoktatási intézmény nem lenne képes a lehetőségek kiaknázására, akkor is lesz Szegeden egyetem, de olyan, amelyik történelmi lehetőséget szalasztott el a fejlődésre. A kuratóriumi elnök kifejezte reményét, hogy az SZTE tud élni a lehetőségekkel.

– A tudomány nélkül nincs megoldás a jelen problémáira – jelentette ki Szabó Gábor. Az akadémikus példával is igazolta, hogy a „Vissza a természethez!”-modell nem megoldás. Ezzel szemben például a fenntarthatóság kérdésére a tudomány komplett válaszokat kínál. Szerinte ellensúlyozni kell azok álláspontját, akik „a tudományt rosszra használják”. E téren is jelentős a szerepe Szegednek, ahol – az egyetemnek és az SZBK-nak köszönhetően – „a legnagyobb az egyetlen négyzetméterre jutó tudósok száma”. – E felelősség tudatában dolgozunk továbbra is – mondta.

A befogadó város képét vázolta köszöntőjében Nagy Sándor. Szeged alpolgármestere szerint már gyerekkortól azzal kell szembesíteni a diákokat, hogy a tudomány őket szolgálja. A város – hagyományosan – a tudomány és az egyetem számára is vonzó közeget kíván nyújtani.

A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI

„Az alapkutatástól az alkalmazott kutatásig” alcímmel egészítette ki Rakonczai János „A klímaváltozás hatása a hazai tájainkra és néhány gyakorlati következménye” című előadását. Arról is szólt, hogy mi a véletlen szerepe a tudományban.

– A tudomány perifériájára került tudomány képviseletében tartok előadást – jellemezte témaköre helyzetét.

Az üvegházhatás tényei közül kiemelte, hogy nélküle a Föld átlaghőmérséklete 33 fokkal lenne hidegebb…

– Az okok közül például a vízgőz, a széndioxid, a metán ellen hadakoznak a természetvédők. Ám látni kell: klímaváltozások sorozata a Földtörténet az utóbbi néhány száz millió évben. Ugyanakkor az emberi tevékenységnek jelentős a szerepe – hangsúlyozta a kutató.

Hogyan érinti ez Magyarországot? Kérdésére válaszolva elmesélte: a véletlennek is szerepe volt abban, ahogy rájött arra, nem a csapadékmennyiség, hanem a talajvízszint változása mutatja meg a trendet, ami alapján összehasonlítók az elmúlt évek adatai.

– A változásokban a csapadék – talajvíz – talaj – vegetáció kapcsolatrendszer a fő mozgató – hangsúlyozta. Az új szemléletű megközelítést a számítógépek és a térinformatika fejlődése tette lehetővé. E téren az SZTE évekkel a hazai egyetemek előtt jár.

A szárazabb években a vegetáció számára az öntözés jelenti-e a jó megoldást? A vitakérdésre válaszolva bizonyította: a felszín alatt is van vízmozgás. Rakonczai János kifejtette: a mélyszántás nélküli mezőgazdaság a megoldás.

– A talaj a legnagyobb természetes víztározó – összegzett a professzor, aki szerint a gazdákhoz könnyebb eljuttatni a tudást, mint a vizet...

A DÉL-ALFÖLDI INNOVÁCIÓS DÍJ GAZDÁRA TALÁLT

A Dél-alföldi Innovációs Díj Kuratóriumának elnöke, a Szegedi Akadémiai Bizottság alelnöke, Kemény Lajos akadémikus ismertette, a pályázók közül kik nyerték el a XII. Dél-alföldi Innovációs Díjat, azaz Bánvölgyi László szobrászművész úgynevezett „Möbius-szalag” térplasztikai alkotását.

Gazdasági társaság kategóriában a SolvElectric Technologies Kft.: „SolveAir UNI fotokatalitikus levegő-fertőtlenítő készülék” című pályázata nyerte el a XII. Dél-alföldi Innovációs Díjat. A családi vállalkozás képviseletében Kaszás Anikó ügyvezető igazgató elmondta: a fotokatalízis elvén működik a levegő fertőtlenítésre és szagtalanításra szolgáló berendezésük. Ez fotoreaktorként működve bontja le a mikroorganizmusokat és hatékonyan távolítja el az allergéneket és a penész spórákat is a levegőből. Előnye, hogy csöndes és alkalmazása nem terheli a környezetet, filterek és ózon alkalmazása nélkül is képes fertőtlenítő hatást kifejteni.

A vállalkozás a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve alkotta meg a készüléket, amely a forgalmazás megkezdése óta több szegedi intézményben látja el hatékonyan feladatát.

Természetes személy kategóriában a XII. Dél-alföldi Innovációs Díjban részesült Szabó Tamás „BorderWatcher project” című pályázata. Ez a mobiltelefonos alkalmazás hasznos információkkal látja el felhasználóit a határátkelőhelyek forgalmáról, leterheltségéről és egyéb specifikus paraméterekről. Az applikáción keresztül a határrendészetekről érkező hivatalos adatok mellett, a felhasználók által feltöltött információk alapján valós idejű jelentéshez lehet jutni.

Az applikáció nagyon sikeres, jelenleg több mint 50 ezer felhasználó telefonján található meg, napi átlag 3-6 ezer használóval.

Zárszavában az akadémikus Krisztin Tibor, a SZAB elnöke meghívta a tudomány eredményei iránt érdeklődőket az MTÜ személyes jelenléti programjaira, hozzátéve, hogy ezen előadások nagy része utólag megtekinthető lesz a SZAB YouTube csatornáján.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna, S-T. I.