Bezár

Hírarchívum

Berko_Regina_nyito

A rajz az egyetlen, ami számomra örök – logótervezési pályázaton nyert az SZTE hallgatója

A rajz az egyetlen, ami számomra örök – logótervezési pályázaton nyert az SZTE hallgatója

2021. június 19.

A „100 éves az SZTE TTIK!” nevű, logótervezési pályázatot a Szegedi Tudományegyetem tanárszakos hallgatója nyerte. Berkó Reginával arról is beszélgettünk, hogy tanulmányiban miként kapcsolta össze a biológiát és a rajzot.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Mi ihlette a művet, amivel a „100 éves az SZTE TTIK” logótervezéséi pályázaton indultál?


– Több ötletem is volt arra, hogyan nézzen ki a logó, amivel a pályázaton indulok, hiszen az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar, a TTIK minden szempontból sokrétű egyetemi egység. Azt szerettem volna, ha az adott rajz teljes egészében képviseli ezt a kart. Így született meg egy új betűlogó, amit a már meglévővel kombináltam.


– Milyen módszerrel készült el mindez?


– A terveket először digitálisan rajzoltam meg, majd egy vektorgrafikus programban készítettem el a végleges verziójukat, amelyekből többféle változatot is le kellett adni a pályázathoz. A vektorgrafikus módszert, többek között, azért is szeretem, mert bármekkorára lehet benne nagyítani és/vagy kicsinyíteni az adott képet. Ennek a legnagyobb előnye, hogy minőségromlás nélkül lehet módosítani a képet. Ezért szokták a logókat általában ezzel a módszerrel elkészíteni. A legtöbb időt azonban a tervezés veszi igénybe. Főleg akkor, ha az ihlet nem jön olyan könnyen.


– Hol használja majd az SZTE TTIK az általad készített centenáriumi logót?


– Az SZTE TTIK weboldalán a 2021/2022-es tanévben a meglévő logó mellett helyet kap az én évfordulós logóm is. Emellett levélpapírokon, hivatalos nyomtatványokon és meghívókon is egész évben vissza-vissza köszön majd a centenáriumi logó.


Berko_Regina


– A szabadidődet is a rajzolás tölti ki?


– Igen, nagyon szeretem például az ismétlődő mintákat. Az ilyen mintákat általában a textiliparban szokták használni, én azonban előszeretettel gyakorlom ezt a technikát odahaza a szabadidőmben is. Ezen felül persze bármikor, bármi szóba jöhet. A színeknek, a formáknak és az anyagoknak, amelyekkel dolgozom, általában a kreativitásom szab csak határt. Emlékszem, kiskoromban, amikor unatkoztam szinte csak lovakat rajzoltam és ez ma sincs másként.


– Digitálisan vagy hagyományos módon szeretsz inkább rajzolni?


– Mind a kettőt nagyon szeretem. A digitálisnak azonban az az előnye, hogy akármikor megnyithatom a programot és bármilyen stílusban, illetve eszközzel kreálhatok. A hagyományos teljesen más. Egyrészt nincsenek mindig kéznél az adott eszközök, amelyekkel alkotni lehet, másrészt ezek beszerezése elég drága mulattság. Tény azonban, hogy a hagyományosnál megvan az a bizonyos textúra, amit a digitális képzőművészet soha nem tud sem pótolni, sem utánozni. Általában az alapján döntök, hogy a tervhez, amit megszeretnék valósítani, melyik módszer áll közelebb.


– A rajz mellett a másik szakpárod a biológia.


– Igen, ezt is vissza lehet vezetni a gyermekkorhoz és a lovakhoz. Tartottunk állatokat odahaza, ezért az irántuk érzett szeretet már viszonylag korán és gyorsan kialakult, idővel lovagolni is elkezdtem. Ez volt mindennek az alapja, illetve a középiskolában a biológia volt az a tantárgy, ami a rajz mellett közel állt hozzám. Tanulmányaimat éppen ezért az ELTE biológia alapszakon kezdtem meg, viszont ott nem volt olyan területet, ami igazán tetszett volna, így mellette elvégeztem inkább egy grafikus képzést. Közben rájöttem, hogy a biológiát és a rajzot mindenképp össze szeretném kötni. Így esett a választásom arra, hogy az SZTE-n tanulok tovább, ahol éppen akkor indult ez a szakpárosítás. Ma már kijelenthetem, hogy akkor nagyon jó döntést hoztam.


Berko_Regina_1


– Tanárszakos hallgatóként, hogyan élted meg az online oktatást?


– Sem hallgatóként, sem pedig oktatóként nem volt egyszerű. Nemcsak a tanárok, hanem mi, hallgatók is igyekeztünk olyan feladatokat kitalálni a gyakorlati időben, amikkel motiválni tudtuk a gyerekeket. Szerettük volna megmozgatni a fantáziájukat. Így esett meg, hogy a gyerekek mémeket készítettek, amiknek a megvalósításához elég volt akár egy telefon is.


– Mik a terveid a diploma megszerzése után?


– Szeretnék iskolában elhelyezkedni és ott tanítani, mert elsősorban tapasztalatot kell szereznem. Több olyan projekt is van, amelyet az oktatási intézmény falai között, gyerekekkel karöltve szeretnék megvalósítani. Ám, mindezek előtt, lehet, hogy bekapcsolódom a doktori képzésbe. Szeretem Szegedet, kifejezetten barátságos városnak tartom, sőt ez az a hely, ahol akár el is tudnám képzelni a jövőmet.


SZTEinfo - Mátó Gábor

Fotó: Sahin-Tóth István

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek