Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara a járványügyi helyzetre felkészülve várja hallgatóit. A megelőzés, valamint a környezettudatosság és a fenntarthatóság jegyében vezettek be intézkedéseket: hőkamerával mérő beléptető rendszert alakítottak ki, a használt maszkokat, gumikesztyűket szelektíven gyűjtik. Csikós Sándort, a Mérnöki Kar oktatóját kérdeztük az új rendszerről.
A beléptető rendszert Szegeden, a Moszkvai körút 9. alatt található Mérnöki Kari D épület portája előtt üzemelték be. Belépéskor követni kell a padlóra felragasztott jelzéseket a kézfertőtlenítőhöz. A kamera a mennyezetről vizsgálja a kézfertőtlenítő környékén lévő személy hőmérsékletét. Amint valaki belép a látókörébe, a kézfertőtlenítő felett lévő TV-n láthatja hőmérsékletét. Ha van olyan zóna rajta, ami meghaladja a beállított 37,5 °C-ot, akkor a rendszer sípolással jelez. Mivel elképzelhető, hogy a vizsgált személy a napon felmelegedett, így első lépésben lehűlhet a kimenő sávban egy elkülönített részben, ezzel nem akadályozva a kimenő forgalmat, majd újra próbálkozhat. Ha a második megerősítő mérésnél is sípol a rendszer, valószínűsíthető a láz, ilyenkor a portás nem engedheti be. A mérés azonnali, nem kell egy helyben állni, ha valaki csak elszalad a rendszer előtt lázasan, már jelez.
– Intézetünk állományában van egy Flir gyártmányú hőkamera, amit oktatásban használtak fel gépek diagnosztizálására. A működési elve, hogy a kamera képes feldolgozni a testek által kibocsátott infravörös fényt. Minél nagyobb egy test hőmérséklete annál nagyobb intenzitású infravörös fényt bocsát ki. Néhány kollégámmal; Bálint Ádámmal, Mészáros Attilával, Csík Dominikkal beszéltünk arról, hogy belépéskor kézi hőmérőket terveznek majd használni és felmerült, hogy ezt a folyamatot felgyorsíthatjuk automatizálással – részletezte Csikós Sándor.
Lehetséges, hogy a Mérnöki Kar másik épületében is beüzemelnek egy hasonló rendszert. –Rendelkezésünkre áll egy másik hőkamera is az oktatásban. Mivel más gyártmányú ez a kamera, így meg kell néznünk, hogy képes-e hangjelzés kiadására és így alkalmazható-e egy hasonló rendszer kiépítésére a Mars tér 7. szám alatti épületünkben – tudtuk meg a Mérnöki Kar oktatójától.
– Egyéb ötleteink is vannak, amiket tesztelünk. Egy RFID alapú beléptető rendszer, amivel be- és kilépéskor egy adatbázisba kerül, ki mikor tartózkodott az épületben vagy adott teremben, így ha egy csoportban valakinek pozitív tesztje van, megkereshető, hogy az adott teremben kik voltak és melyik terembe vitték tovább a vírust. Ezeket a személyeket értesítheti a rendszer emailben, hogy kövessék az ilyenkor elvárt protokollt. Jelenlegi becslés szerint egy ilyen rendszer nagyobb beruházást igényelne, a hallgatók diákigazolványát el kell látni egy felragasztható RFID matricával, valamint a matricák memóriájába egy egyedi azonosítóval regisztrálnánk a hallgatót – mesélt fejlesztési ötleteikről Csikós Sándor.
A hőkamerás beléptető rendszer kifejlesztése mellett a járványhelyzetben használandó eszközök újrahasznosítására is odafigyelnek. A Kar a környezettudatosság és a fenntarthatóság jegyében eddig is szelektíven gyűjtötte a hulladékokat. Így a használt maszkokat, gumikesztyűket is szelektíven gyűjtik a Mérnöki Kar épületeiben. Természetesen kihelyezett kézfertőtlenítő berendezések is rendelkezésre állnak az oktatóhelyek számos pontján a megelőzés érdekében.
SZTEinfo - Újvári Gréta
