SZTE Info

Nyito_N-kiallitas_j

Örökké a tudomány szolgálatában – Nobel-díjasaink „arcképcsarnoka”

„A közvélemény nemzetközi szinten is úgy tartja, hogy a magyar nép tehetséges, s ha valamit felfedeznek szerte a világban, akkor rövid időn belül kiderülhet, hogy magyar tudós áll mögötte…” – olvasható a Somogyi-könyvtár Nobel-díjasokról szóló kiállítása információi között. A 2020. november 25-ig megtekinthető tárlat a bibliotéka gyűjteményeire támaszkodik, hangsúlyt kap az SZTE Nobel-díjas kutatója, Szent-Györgyi Albert munkássága.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A világon ismertté vált a neve, de Szegedet is híressé tette. Ki ő? Szent-Györgyi Albert az első magyar Nobel-díjas tudós, aki a C-vitaminnal kapcsolatban a szegedi egyetemen végzett kutatásaiért kapta az elismerést.


kiallitas_2

 

A Somogyi-könyvtárban nyílt kiállításon a tudós eredeti művei mellett az az emlékérme is látható, amelyet Szent-Györgyi Nobel-díjának 75. évfordulójára, 2012-ben bocsátottak ki. Az érmén a kutatók számára jelmondattá vált Szent-Györgyi-gondolat olvasható: „Látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit még senki nem gondolt.” Munkásságát Corvin- koszorúval és Kossuth-díjjal ismerték el Magyarországon. A kiállításon eredeti fénykép is látható Szent-Györgyi Albertről, amint éppen dolgozik.


Kiallitas_1

 

Az Örökké a tudomány szolgálatában – Nobel-díjasaink „arcképcsarnoka” című tárlaton Szent-Györgyi Albert mellett más magyar Nobel-díjasok munkáiba és életrajzába is betekinthetnek az érdeklődők. Így például megismerhetjük a fizikus Wigner Jenőt, akit a világ első reaktormérnökének tekintenek, vagy a holográfiát feltaláló fizikus és gépészmérnök Gábor Dénest, akiről Szegeden szakgimnáziumot neveztek el. Kirajzolódik a Nobel-emlékdíjas Milton Friedman, az 1980-as amerikai elnökválasztási kampányban Ronald Reagan nem hivatalos tanácsadójának portréja. A kiállításon láthatóak még a biofizikus Békésy György és a fizikus Lénárd Fülöp művei is.


kiallitas_3

 

A Nobel-díj megalapítójának, Nobel Alfrédnak az élettörténetébe beleolvashatnak az érdeklődők. Nobel végrendeletének egy része is olvasható. E dokumentumban úgy rendelkezik, hogy a vagyonát öt részre osztja, melynek éves jövedelmét a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, irodalom és a béke eléréséért folytatott munka legkiemelkedőbb alakjai kapják meg.


Kiallitas_n

 

A kiállítás 2020. november 25-ig a Somogyi-könyvtár 3. emeletének olvasótermében tekinthető meg.

 

SZTEinfo – Szöveg és kép: Móczár Dóra


További információk: SZTE Szent-Györgyi Albert Emlékoldalon.


Korábban írtuk:

Szent-Györgyi Albert Emlékkiállítás nyílt az SZTE Rektori Épületben

Új kiállítás Szent-Györgyi Albertről

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.