SZTE Info

weboldal_nyito_igaziherkules_kutatok

Melyik arc volt a legszimpatikusabb? – Herkulesről a Kutatók Éjszakáján Csapó Fanni tolmácsolásában

Idén is megrendezték a Kutatók Éjszakáját. Az előző évektől eltérően, az aktuális pandémás helyzet miatt online követhették nyomon az előadásokat az érdeklődők november 27-28-ig. Az érdeklődők a Herkules arcai – Ki is az igazi Herkules című előadást a SZETE – Szegedi Történészhallgatók Egyesülete Facebook-oldalán nézhették meg Csapó Fanni, az SZTE Irodalomtudományi Doktori Iskola Neolatin programjának hallgatója előadását.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Kutatók Éjszakája idén kénytelen volt az online térbe költözni. A Herkules arcai – Ki is az igazi Herkules is ily módon vált elérhetővé. A prezentáció segítségével bemutatott előadás témája Herkules, a mitológiai félisten volt. A legendás karakter többször megjelent már az évek során a képernyőn, különböző történetekbe és történeti korokba belehelyezve, ezzel sokszor teljesen háttérbe szorítva az eredeti mitologikus figurát. Csapó Fanni az 1995 és 1999 között futott, 6 évadot megélt Hercules: The Legendary Journeys című sorozatot, az 1997-es Herkules Disney-rajzfilmet, és a 2014-es, Dwayne Johnson főszereplésével készült Herkules mozifilmet hasonlította össze egymással. Miután az előadó röviden bemutatta Herkulest a görög mitológia kontextusában illetve az elemezni kívánt alkotásokat, rátért a filmek jellemzésére.


Tér és idő


A mitológia szerint Herkules időszámításunk előtt a 13. században élt. Az 1997-es rajzfilmben nincs konkrét időmeghatározás. Helyszínben a tipikus antik Hellász képét adja vissza. - Mivel nincs időmegjelölés, így Herkules életének az idejében is bőven játszódhat - vonta le a következtetést Csapó Fanni.


A filmsorozatról az előadó szerint a néző sokkal inkább gondolhatja azt, hogy egy középkori fantasy világot lát, nem pedig az ókori Hellászt. Ez lehet a néző érzete is, miközben nézi az epizódokat. Pozitívumként emelte ki azonban, hogy több mitológiai helyszínt is bemutat, például Atlantiszt. A sorozat utolsó évadaiban, miután a főhős legyőzte nemezisét, Hérát, az alkotók már Mezopotámiába és a kelták földjére is áthelyezték a történetet.


Herkules1


A 2014-es film a Disney-rajzfilmhez hasonlóan vissza tudta adni az antik görög látványvilágot, azonban a tér és idő meghatározása teljesen pontatlan. A sztorit a Kr.e. 4. századba, Trákiába helyezi. Ekkor Herkules már régen nem élt a mitológia szerint, Trákia pedig sosem volt a Hellász része.


Mit takar a Herkules “arcai”?


Herkulesnek végtelen sok arca van. Ahány alkotás, annyi Herkules-arc létezik. A sorozatban Kevin Sorbo alakításában láthattuk a félistent. Sok mindent megtartottak a mitológiából, például hogy Héra Herkules legfőbb ellenfele, vagy hogy Herkules családját lemészárolták. Előszeretettel változtattak viszont a karakterek habitusán. Jó példa erre Iloausz karaktere, aki ebben a változatban, a mitológiától eltérően Herkules unokaöccse helyett a legjobb barátja lett. Komoly változtatás történt Herkules feleségeinek számában is. A mitológia szerint két felesége is volt. A filmsorozatban a két személyt, Megarát és Déianeirát összegyúrták. Ennek következménye az lett, hogy kaptunk egy Megara karaktert Déianeira néven. Hádész a sorozatban nem feltétlenül egy gonosz figura. Sokkal inkább kihangsúlyozták a hadisten voltát. - Nagyon tetszik Hádész alakja, hogy őt tényleg ez az igazi hadistenként jelenítik meg, hogy nem azért szövetkezik Hérával, mert baja lenne Herkulessel, hanem szimplán csak azért, mert őt a harc élteti, és lát egy lehetőséget, amikor ezt a vérszomjat csillapíthatja - dicsérte a karakter megvalósítását Csapó Fanni.


Herkules2


Csapó Fanni bevallotta, a három alkotás közül a Disney Herkulest kedveli leginkább. A rajzfilm a sorozattal ellentétben lazán kezeli a mitológiát. Érdemes kiemelni, hogy ebben Héra nem Herkules főellensége, hanem egyenesen az édesanyja. A cél ezzel a sztori családbarátabbá tétele volt, így nyilván a családmészárlást is ki kellett venni a történetből. A főgonosz Hádész, akinek célja Herkulest halandóvá tenni. Az előadó pozitívumként könyveli el a főhős nevelőszüleinek személyét, akik megegyeznek a mitológiából ismert karakterekkel. A különbség annyi csupán, hogy Alkméné eredetileg az édesanyja, és nem a nevelőanyja volt. Hű társa Iolausz helyett Pegazus volt, akinek valójában a mitológiai történetek szerint, semmi köze nem volt hozzá. Herkules szerelme Megara, akivel története a házaságukkal véget ér. A rajzfilm jól visszahozta a 12 próbatételt is, ugyanis egy-két jelenet erejéig lehet látni, amikor küzd a hydrával, vagy az oroszlánnal. Az előadás prezentációban az elmondottak alapját képező kulcsjelenetek láthatók a filmből.


A 2014-es film nem nyerte el Csapó Fanni tetszését. A mozifilm alapja a Hercules: The Thracian Wars című képregény. Herkules karakterábrázolását ellenben dicsérte. - Nekem, hogyha azt mondják, hogy Herkules, akkor kvázi olyan Herkules alakot képzelek magam elé, ami a filmben is megjelenik – méltatta Herkules filmbeli megjelenését. A mozifilm alapja a Hercules: The Thracian Wars című képregény, amely a film egyfajta előzményeként is szolgál. A mitológiától viszonylag elrugaszkodott alkotásról van szó. A korábbi változatok társai, Iolausz és Pegazus után, itt egy komplett testőrség verbuválódik Herkules mellé segítőknek. A 12 próba közül ebben is megjelenik pár. A film főgonosza itt is Héra, de nem alakító tényezője a történetnek. A valódi főgonosz inkább Eurüsztheusz. Héra helyett ő a felelős Herkules családjának haláláért is. A mitológia szerint Eurüsztheusz mükénéi király, aki Herkules vérbűnének megtisztítója, míg itt egyenesen annak okozója.


Herkules3


Csapó Fanni az előadás végén elmondta, hogy melyik alkotást milyen nézőközönségnek ajánlja leginkább.


Az előadás még mindig elérhető a SZETE – Szegedi Történészhallgatók Egyesülete Facebook-oldalán az alábbi linken.

SZTEinfo - Hegedűs Ádám Alex
Grafika - Gór-Nagy Gábor
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. április 19.

Nyito_NE_Janaky

A Nature Energy című rangos tudományos folyóiratban publikált az SZTE hat kutatója. A csoportot vezető Janáky Csaba, az SZTE Kémiai Intézete Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense 2021-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést. A kutatót a kétféle elismerés előzményéről és hatásáról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.