Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Idén is megrendezték a Kutatók Éjszakáját. Az előző évektől eltérően, az aktuális pandémás helyzet miatt online követhették nyomon az előadásokat az érdeklődők november 27-28-ig. Az érdeklődők a Herkules arcai – Ki is az igazi Herkules című előadást a SZETE – Szegedi Történészhallgatók Egyesülete Facebook-oldalán nézhették meg Csapó Fanni, az SZTE Irodalomtudományi Doktori Iskola Neolatin programjának hallgatója előadását.
A Kutatók Éjszakája idén kénytelen volt az online térbe költözni. A Herkules arcai – Ki is az igazi Herkules is ily módon vált elérhetővé. A prezentáció segítségével bemutatott előadás témája Herkules, a mitológiai félisten volt. A legendás karakter többször megjelent már az évek során a képernyőn, különböző történetekbe és történeti korokba belehelyezve, ezzel sokszor teljesen háttérbe szorítva az eredeti mitologikus figurát. Csapó Fanni az 1995 és 1999 között futott, 6 évadot megélt Hercules: The Legendary Journeys című sorozatot, az 1997-es Herkules Disney-rajzfilmet, és a 2014-es, Dwayne Johnson főszereplésével készült Herkules mozifilmet hasonlította össze egymással. Miután az előadó röviden bemutatta Herkulest a görög mitológia kontextusában illetve az elemezni kívánt alkotásokat, rátért a filmek jellemzésére.
Tér és idő
A mitológia szerint Herkules időszámításunk előtt a 13. században élt. Az 1997-es rajzfilmben nincs konkrét időmeghatározás. Helyszínben a tipikus antik Hellász képét adja vissza. - Mivel nincs időmegjelölés, így Herkules életének az idejében is bőven játszódhat - vonta le a következtetést Csapó Fanni.
A filmsorozatról az előadó szerint a néző sokkal inkább gondolhatja azt, hogy egy középkori fantasy világot lát, nem pedig az ókori Hellászt. Ez lehet a néző érzete is, miközben nézi az epizódokat. Pozitívumként emelte ki azonban, hogy több mitológiai helyszínt is bemutat, például Atlantiszt. A sorozat utolsó évadaiban, miután a főhős legyőzte nemezisét, Hérát, az alkotók már Mezopotámiába és a kelták földjére is áthelyezték a történetet.
A 2014-es film a Disney-rajzfilmhez hasonlóan vissza tudta adni az antik görög látványvilágot, azonban a tér és idő meghatározása teljesen pontatlan. A sztorit a Kr.e. 4. századba, Trákiába helyezi. Ekkor Herkules már régen nem élt a mitológia szerint, Trákia pedig sosem volt a Hellász része.
Mit takar a Herkules “arcai”?
Herkulesnek végtelen sok arca van. Ahány alkotás, annyi Herkules-arc létezik. A sorozatban Kevin Sorbo alakításában láthattuk a félistent. Sok mindent megtartottak a mitológiából, például hogy Héra Herkules legfőbb ellenfele, vagy hogy Herkules családját lemészárolták. Előszeretettel változtattak viszont a karakterek habitusán. Jó példa erre Iloausz karaktere, aki ebben a változatban, a mitológiától eltérően Herkules unokaöccse helyett a legjobb barátja lett. Komoly változtatás történt Herkules feleségeinek számában is. A mitológia szerint két felesége is volt. A filmsorozatban a két személyt, Megarát és Déianeirát összegyúrták. Ennek következménye az lett, hogy kaptunk egy Megara karaktert Déianeira néven. Hádész a sorozatban nem feltétlenül egy gonosz figura. Sokkal inkább kihangsúlyozták a hadisten voltát. - Nagyon tetszik Hádész alakja, hogy őt tényleg ez az igazi hadistenként jelenítik meg, hogy nem azért szövetkezik Hérával, mert baja lenne Herkulessel, hanem szimplán csak azért, mert őt a harc élteti, és lát egy lehetőséget, amikor ezt a vérszomjat csillapíthatja - dicsérte a karakter megvalósítását Csapó Fanni.
Csapó Fanni bevallotta, a három alkotás közül a Disney Herkulest kedveli leginkább. A rajzfilm a sorozattal ellentétben lazán kezeli a mitológiát. Érdemes kiemelni, hogy ebben Héra nem Herkules főellensége, hanem egyenesen az édesanyja. A cél ezzel a sztori családbarátabbá tétele volt, így nyilván a családmészárlást is ki kellett venni a történetből. A főgonosz Hádész, akinek célja Herkulest halandóvá tenni. Az előadó pozitívumként könyveli el a főhős nevelőszüleinek személyét, akik megegyeznek a mitológiából ismert karakterekkel. A különbség annyi csupán, hogy Alkméné eredetileg az édesanyja, és nem a nevelőanyja volt. Hű társa Iolausz helyett Pegazus volt, akinek valójában a mitológiai történetek szerint, semmi köze nem volt hozzá. Herkules szerelme Megara, akivel története a házaságukkal véget ér. A rajzfilm jól visszahozta a 12 próbatételt is, ugyanis egy-két jelenet erejéig lehet látni, amikor küzd a hydrával, vagy az oroszlánnal. Az előadás prezentációban az elmondottak alapját képező kulcsjelenetek láthatók a filmből.
A 2014-es film nem nyerte el Csapó Fanni tetszését. A mozifilm alapja a Hercules: The Thracian Wars című képregény. Herkules karakterábrázolását ellenben dicsérte. - Nekem, hogyha azt mondják, hogy Herkules, akkor kvázi olyan Herkules alakot képzelek magam elé, ami a filmben is megjelenik – méltatta Herkules filmbeli megjelenését. A mozifilm alapja a Hercules: The Thracian Wars című képregény, amely a film egyfajta előzményeként is szolgál. A mitológiától viszonylag elrugaszkodott alkotásról van szó. A korábbi változatok társai, Iolausz és Pegazus után, itt egy komplett testőrség verbuválódik Herkules mellé segítőknek. A 12 próba közül ebben is megjelenik pár. A film főgonosza itt is Héra, de nem alakító tényezője a történetnek. A valódi főgonosz inkább Eurüsztheusz. Héra helyett ő a felelős Herkules családjának haláláért is. A mitológia szerint Eurüsztheusz mükénéi király, aki Herkules vérbűnének megtisztítója, míg itt egyenesen annak okozója.
Csapó Fanni az előadás végén elmondta, hogy melyik alkotást milyen nézőközönségnek ajánlja leginkább.
