SZTE Info

Boldogkoi_kiemelt_MG_1430-001

A koronavírus mutációja nem feltétlenül rossz dolog – állítja az SZTE virológus-genetikus professzora

Tévhitek fertőzik a világhálót az új típusú koronavírusról. A tények és feltételezések, a hiteles információk és az álhírek kommunikációs hálójában vergődőknek megszólalásaival irányt mutató dr. Boldogkői Zsolt molekuláris biológust, virológust, az SZTE Orvosi Biológiai Intézetét vezető egyetemi tanárt kérdeztük a COVID-19 járványról.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A „COVID-19-pandémiától” hangosak a hírek, az „új típusú koronavírus” elnevezést néhány hét alatt megtanulta a világ. Az a wikipediából is tudható, hogy a vírusnak nevezett „szubmikroszkópikus biológiai organizmus nem sejtes szerveződésű, parazitaként az élőlények sejtjeiben képes szaporodni”. Mi az „új” a COVID-19 világjárványt okozó organizmusban a virológus számára?

– Önálló víruscsaláddal állunk szemben. A humán patogén koronavírusok hét faja közül négy már évszázadok óta közöttünk él: náthaszerű tüneteket okoz, kevésbé virulens, többnyire a hideg évszakban jelentkezik, majd tavasztól elcsendesedik. A három újabb humán koronavírus az ezredforduló után került át állatról emberre. Például a SARS-CoV-1 eredeti gazdája egy cibetmacska faj volt, s riadalmat keltett, hiszen – súlyos, akut légzőszervi problémát okozva – közel 10 százalék volt a mortalitása. Ezt a járványt aránylag rövid időn belül sikerült megállítani. Valószínűleg a tevéről került emberre 2012-ben egy viszonylag távolabbi rokon, a MERS-CoV, amelyről tudni kell, hogy a fertőzött paciensek közül minden harmadik meghalt. Ez a vírus már kétszer visszatért, de a járvány a Közel-Keletre korlátozódik. A jelenlegi COVID-19 pandémiát a SARS-CoV-2 koronavírus okozza. Ez rokona a SARS-CoV-1 vírusnak. Mindkét SARS vírust jellemzi, hogy a köpenyükben található tüskefehérje (S-protein) receptorkötő doménjével kapcsolódik az emberi sejtek felszínén elhelyezkedő ACE2 receptorhoz, s így kerül be a vírus a sejtbe. Ennek a jelenlegi, úgynevezett új koronavírusnak a mortalitása nem oly nagy, mint SARS-rokonáé, ám terjedésének gyorsasága miatt veszélyes.


Boldogkoi_dedikal

 

Egyesek azt állítják, hogy „a szezonális influenzajárványt okozó vírushoz képest nem kell jobban félni az új típusú koronavírustól”. Mit szól ehhez a virológus?

– Sajnos a szakmán belül még ma is sokan bagatellizálják a COVID-19 járvány veszélyességét. Tudni kell: egy átlagos influenzavírus mortalitása 0,1 százalék. Ezzel szemben, mai ismereteink szerint, az új típusú koronavírus harmincszor nagyobb halálozási rátát produkál. A pontos számot akkor tudjuk majd megmondani, ha sok emberen elvégezzük a szerológiai teszteket. Már az influenzavírusnál is az a probléma, hogy nem tudjuk, mekkora az aránya az enyhe tüneteket produkáló vagy tünetnélküli eseteknek. Az úgynevezett oxfordi modell szerint már a lakosság nagy része megfertőződött, s mi csak a jéghegy csúcsát látjuk. A Lombaridában és New Yorkban történtek viszont arra utalnak, hogy nem ez a helyzet: a fertőzöttek jelentős részénél komplikációk lépnek fel. Az idős emberek közül azok a legveszélyeztetettebbek, akik valamilyen krónikus betegségben is szenvednek. A jelenlegi SARS-CoV-2 koronavírus terjedésében az influenzához hasonlít, de úgy tűnik, nem szezonális jellegű.

 

„Az új vírustól megfertőződött emberek tünetei hasonlóak az influenzáéhoz. Ezért nem kell félni az új koronavírustól” – mondják a tamáskodók. Miért veszélyesebb a COVID-19 járvány, mint az influenza?

– Mert a tüdőt támadja meg. Az influenzavírusok nagy többsége, különösen a szezonális törzsek, elsősorban felsőlégúti tüneteket okoznak. Jobbára csak az immunproblémával küzdők tüdejét támadhatják meg. A kifejezetten tüdőt támadó vírusok közül az egyik a spanyolnátha világjárványt okozó H1N1 szerotípusú influenzavírus volt. A SARS-CoV-2 koronavírussal fertőzöttek közül az, akinek nincs tünete, csak annyit észlel, hogy folyik az orra, esetleg többet köhécsel. Ám a viszonylag magas mortalitás és a súlyosabb szövődmények miatt komolyan kell venni az új típusú koronavírust. Nem maga a SARS-CoV-2 koronavírus okozza közvetlenül a beteg súlyos állapotát, hanem a túlzott immunválasz (citokin vihar), amely tüdőgyulladással jár: a hörgők megtelnek vízzel, s ez akadályozza a gázcserét. Ez persze nem jelenti azt, hogy az immunválasz gátlásával terápiás hatást érnénk el, mert a vírus károsító hatása érvényesül. A COVID-19 járvány azért is speciális, mert: állatról került át a vírus az emberre.

 

Mondhatjuk, hogy a SARS-CoV-2 „egyesíti magában az influenza és a koronavírusok tulajdonságait”?

– Genetikailag nincs rokonság az influenza és az új típusú koronavírus között, de az új koronavírus valóban mutat hasonlóságot az influenzavírusokhoz, a terjedését illetően.

 

Azt is mondogatják, hogy „nincs értelme harcolni a SARS-CoV-2 ellen, kár pénzt ölni vakcina- vagy gyógyszerfejlesztésbe, mert újabb és újabb mutációi fejlődnek ki az új koronavírusnak”. Milyen veszélyt jelent egy adott vírus „változatossága”?

– A vírusok mutációja kétoldalú. Sokan csupán azt emelik ki, hogy a mutáció révén a vírus képes kikerülni a már megszerzett immunitást, ami védőoltás, vagy a fertőzésen való átesés útján alakul ki. Valóban, ez egy valós probléma. Az influenzavírus ellen ezért szükséges minden évben új vakcina. Igaz, az influenzavírusoknak a mutáción kívül van egy másféle genetikai változékonyságot generáló mechanizmusa is: az RNS-alapú örökítőanyaga darabokból áll, és ezt képesek cserélgetni egymással. Ez főként a világjárványt okozó influenza törzseknél jelentős. A mutációk azonban lehetővé tesznek egy a fertőzés kimenetele szempontjából fontos folyamatot, nevezetesen azt, hogy a terjedés során csökken a virulenciájuk. Ez elsősorban a zoonotikus, vagyis állatról emberre átkerülő betegségek esetén fontos. E vírus az első emberrel való találkozásakor gyakran igen komoly tüneteket produkál, mivel még nem alkalmazkodott az új fajhoz. A légúton terjedő vírusoknak nem érdeke a gazdaszervezet ágynak döntése, hiszen ilyenkor a vírus is „ágyhoz kötött”, azaz nem tud fertőzni. Ezért az ilyen vírusok idővel rendszerint gyengülnek. Nem ez a helyzet a vektorok – például szúnyog, bolha – közvetítésével fertőző betegségekkel, hiszen itt nem a fertőzött személyeknek, hanem a vektoroknak kell mozogniuk. A SARS-Cov-2 vírus mutációs rátája viszonylag alacsony, aminek az lehet az oka, hogy ezeknek a vírusoknak van hibajavító apparátusuk. Ez akár jó hír is lehet, mert talán nem alakulnak ki új szerotípusok, amelyek ellen nem véd a megszerzett immunitás, viszont a virulencia-csökkenéshez elegendő az alacsonyabb mutációs ráta is: könnyebb egy struktúrát szétrombolni, mint egy újat felépíteni.

 

BZs_MG_1430


Mi az oka annak, hogy e vírus ellenszerét megtalálni oly nehéz?

– Ez a vírus egyelőre nem látszik specifikusnak ebben a tekintetben. Arról van szó, hogy normálisan, bármilyen ellenszer előállítása hosszú éveket vesz igénybe, melynek oka, hogy tesztelni kell a hatásosságot és a potenciális mellékhatásokat. A fertőzést, illetve a betegség kialakulását meg tudjuk előzni, ezt teszik elsősorban a vakcinák. Vagy: a betegséget tudjuk kezelni, gyógyítani, ehhez alkalmazzák a kismolekulás készítményeket. A rendkívüli helyzet miatt jelentősen le lehet rövidíteni a teszteléseket néhány fontos lépés kihagyásával, azért egy bizonyos idő így is szükségeltetik: talán egy éven belül is rendelkezésre állhat például hatékony vakcina. Ezért jelenleg olyan stratégiát folytatnak, hogy más betegségek esetében bevált módszereket tesztelnek. Ilyenek például, a korábban más RNS vírusok – például Ebola, Marburg vírus, influenza, HIV – ellen részlegesen hatékonynak bizonyult kismolekulás szerek, vagy például a klorokin, melyet malária ellen és néhány autoimmun betegség esetén használnak. Az Alkaloida Vegyészeti Gyár exportálja ezt a szert, de jelenleg az export tiltott az esetleges hazai felhasználási igény miatt. Nagy reményeket fűznek a TBC elleni BCG védőoltáshoz is. Sajnos, nem tudhatjuk biztosan, hogy a felsoroltak bármelyike hatásos lehet-e a koronavírus ellen. De a betegség lefolyásának lassítása is terápiás hatású lehet, hiszen a több idő esélyt adhat az immunrendszerünknek a kór legyőzésére.

 

A Föld országainak a nagy részében megjelent a vírus, de más és más az aktivitása. Miért?

– Ennek társadalmi, biológiai és egyéb okai vannak. Országonként változik az idős emberek aránya. Olaszországban például igen sok az idős, és ezért a beteg emberek aránya is. A halálozási rátát illetően fontos az egészségügyi ellátórendszer fejlettsége, illetve a kormányzati stratégia a fertőzés kordában tartására. Nem mindegy, hogy a vírus terjedésének mely szakaszában és milyen szigorral vezették be az iskolák bezárásával és a nyilvános rendezvények lemondásával, a kijárási korlátozásokkal és karanténnal járó rendkívüli szabályokat. Lehetséges, hogy genetikai komponensei is vannak a vírussal szembeni ellenállóképességnek, de ezt egyelőre nem tudjuk, és ezt a kérdést nem is lesz egyszerű kutatni, hiszen az alapprobléma a kor és a meglévő krónikus betegség. Egy további nagyon fontos ok a tesztelés: sok országban azért kedvezőek az adatok, mert keveset tesztelnek.

 

Az új típusú koronavírus elleni védekezés „alternatív formáiról” – a fokhagymától kezdve a melegvíz ivásig – orvosi végezettségű emberek is egymástól eltérő álláspontot fogalmaznak meg. Minderről mi a véleménye az ismeretterjesztés terén cikkírással és interjúival is aktív mikrobiológusnak?

– Megavitamin dózisokkal és gyógynövényekkel sem próbálkoznék a koronavírussal szemben. A homeopátiát ne is említsük, mert annak hatástalanságáról és veszélyeiről sokszor nyilatkoztam már, például itt.


Virológusként mit javasol: az új típusú koronavírus fertőzést hogyan előzhetjük meg?

– A SARS-CoV-2 koronavírus két módon fertőz: egyrészt a levegőből, főleg köhögés útján, de az egy légkörben való tartózkodás is veszélyes. Ha mi magunk fertőzöttek vagyunk, akkor bármilyen egyszerű maszk hatásos lehet a vírus továbbadásának megakadályozására. A jól illeszkedő maszk különböző fokú védelmet nyújthat a vírusnak a szervezetünkbe jutása ellen is. A fertőzés másik módja az, amikor a különféle felületeken lévő vírusokhoz érünk kézzel, és ezzel a kezünkkel a szájunkba, orrunkba vagy a szemünkbe nyúlunk. Itt a kesztyűhasználat logikájának fontosságát emelném ki. Az, hogy kesztyűt viselünk nem garancia a fertőzés elkerülésére, hiszen ezzel is hozzáérhetünk az arcunkhoz, vagy másokat elfertőzhetünk, ha megfogdossuk például a gyümölcsöket a zöldségesnél. Mossunk kezet szappannal, illetve a kezünkre használjunk 70%-os alkoholt, vagy egyéb, a vírusokat inaktiváló készítményeket!


BZs_MG_1481


Köztudott önről, hogy kerékpárral közlekedik, vagyis rendszeresen mozog. Most a neten és a köztelevízióban számos, otthon is végezhető mozgásgyakorlatot követhetünk. A fittség jelent-e védelmet a vírus ellen?

A fittség az általánosan jó egészségi állapot eléréséhez és megőrzéséhez szükséges, ezért érdemes sportolni. Ne gondoljuk azonban, hogy, ha eddig nem sportoltunk rendszeresen, akkor hirtelen e tevékenységgel a vírussal szemben ellenállóvá válunk.

 

A COVID-19-pandémia hogyan változtatta meg egy virológus életét, mindennapjait?

– Elsősorban abban, hogy otthonról dolgozom, távoktatást végzek, a munkatársaimnak is elsősorban elméleti munkát adtam, ami főként az adatok cikkek formájába öntését jelenti. Illetve: amikor behozom a leveleket a postaládából, megmosom a kezemet, amit máskor nem biztos, hogy megtennék…

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna


További információ:


Ködpiszkáló: videón a koronavírusos tévhitekről

 

13+2 tévhit a koronavírusról

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.