Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Fejezetek a Délvidék múltjából címmel szerveztek tudományos konferenciát május 24-én az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karán. A történettudományi tanácskozáson a Délvidék egyház-, oktatás-, művelődéstörténetét és társadalmát érintő kutatások eredményeit ismertették a szakemberek.
A Délvidék Kutató Központ, a Délvidéki Szemle folyóirat, a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozata, a SZAB Délvidék Kutatóközpont Munkabizottsága, az SZTE BTK Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszéke és az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar közös konferenciáján Prof. Dr. Rácz Lajos, az SZTE JGYPK dékánhelyettese köszöntötte a résztvevőket. – A történeti tanszék megszűnt ugyan, de hagyatéka és tudományszervező ereje fennmaradt. A tanszék munkatársai és hallgatói mai napig őrzik szellemiségét. A Délvidék régen sem volt és ma sincs könnyű helyzetben, ezért is kiemelten fontos foglalkozni a múltjával és jelenével – hangsúlyozta köszöntőjében.
A konferencia megnyitóján adták át a Délvidék Kutatásáért Emlékérmet. A Délvidék Kutató Központ e díj odaítélésével minden évben azt a kutatót jutalmazza, aki a Délvidék kutatásához a legkiválóbb és legkitartóbb munkával járult hozzá. A díj odaítéléséről a Délvidék Kutató Központ által létrehozott kuratórium dönt. Az elismerést 2019-ben Apró Erzsébet levéltáros kapta.
A történettudományi és művelődéstörténeti konferencián szó esett – többek között – a Délvidék egyháztörténetéről, a felekezeti iskolákról, neves egyházi személyekről, a délvidéki magyarság helyzetéről, a magyarországi és vajdasági történelemoktatásról.
A konferencián készült képek itt elérhetőek.
Hegyi Ádám a Körös-Maros Közi Szent Társaság egyházigazgatásáról tartott előadást. Megtudtuk, a Társaság a 18. század első felében még csak kialakulóban volt, sem az egyház, sem az állam nem volt tisztában az egyházmegye pontos határaival. Az egyházigazgatásban félreértéshez vezetett az is, hogy nem tudták pontosan felmérni, milyen gyülekezetekből áll az egyházmegye.
A 18. századi Bácska egyháztörténetébe nyújtott bepillantást Baráth Dániel. Előadásában alulnézeti szempontból mutatta be a papság és közösség kapcsolatát és az egyházi szolgáltatásokat, így például a szentségek kiszolgáltatását, a misézés rendjét, a hitoktatás kérdését. Ismertetőjében arra is rávilágított, hogy milyen konfliktusok alakultak ki a közösség és a papok között, például a szokásrend megváltoztatása miatt.
Dr. habil. Zakar Péter, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese Lonovics József a csanádi egyházmegye tudós püspökéről beszélt. Elmondta: a püspök a tehetségéből és eszéből lett az aki. Lonovics József kiváló szónok, nem mindennapi műveltséggel, átlagon felüli nyelvismerettel és kiemelkedő diplomáciai érzékkel megáldott főpap, akinek több mint 5000 kötetes könyvtára volt. Pappá 1817-ben szentelték, 12 évvel később már kanokok, az egri érsekség papnevelésének irányítója, 1834-ben csanádi püspök. Kortársai polihisztornak tartották, kiemelten foglalkozott a vegyes házasságok ügyével. 1848-ban az egyházmegye lázadása után az Alfréd zu Windisch-Grátz herceg altábornagyhoz küldött békedelegáció tagja, ám 1849 őszén, a szabadságharc leverését követően letartóztatják. Hosszas vallatás után 1849 decemberében engedik ki a börtönből. Száműzetését a melki bencés kolostorban tölti, itt születnek legfontosabb munkái így például A josephinismus, Az angol türelem, és fő műve a Népszerű egyházi archeológia. A csanádi egyházmegye tudós püspöke 1867 márciusában hunyt el – tudtuk meg az előadásból.
SZTEinfo
Fotó: Ocskó Ferenc
