Miért fontos, hogy ismerjük a Szegedi Tudományegyetem intézményi gyökereit?

– Érdemes a tankönyvekben leírt mondatok mögé nézni – hangsúlyozta az „egyetem alapító” Báthory István mellszobránál 2019. május 13-án tartott ünnepségen dr. habil. Zakar Péter. A Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese kiemelte: sorsfordító esemény Erdély történelmében, hogy Báthory István jezsuita kollégiumot alapított Kolozsvárott. – Jó lenne látni az alapító bullát is, de az alapítás tényét nem szokás kétségbe vonni – tette hozzá. Az SZTE rektorhelyettese szerint nagy érték, hogy a szegedi universitashoz és a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemhez kötődő történészek foglalkoznak Erdély históriájával.

 

 

Koszorúk az „egyetem alapító” szobránál

 

Az SZTE hagyománya, hogy tiszteleg az egyetemalapítás napja, 1581. május 12. alkalmából Báthory István mellszobránál. A Nemzeti Emlékcsarnokban megjelent ünneplők közt láttuk az egyetemi ifjúság, az SZTE gyakorló gimnáziuma diákjait, a SZETE – Szegedi Történészhallgatók Egyesülete képviselőit, továbbá az SZTE vezető tisztségviselőit, az SZTE Egyetemtörténeti Bizottság tagjait.

 

– Most, amikor fejet hajtunk a kolozsvári kollégiumot alapító Báthory István mellszobránál, akkor egy kiváló politikus előtt tisztelgünk, aki tisztában volt a művelődés és az oktatás fontosságával. Így a Báthory-féle intézményt méltán tekinti elődjének az SZTE – zárta beszédét a koszorúzási ünnepségen a rektorhelyettes.

 

Az idei, a 438. évfordulón Báthory Istvánnak, az „egyetem alapítónak” a mellszobránál koszorút helyezett el az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, továbbá dr. Toth Szilárd történész, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója, valamint a kolozsvári tudományegyetemen történész diplomát szerző Prof. Dr. Pászka Imre, a Szegedi Tudományegyetem oktatója.

 

 

ÉSZ és SZÍV 13 tablón

 

Az SZTE és elődei története című könyv-sorozat II. kötete erdélyi és magyarországi szerzők közös műveként készül. E munka összefoglalójaként is tekinthetünk az ÉSZ és SZÍV című tablókiállításra az SZTE Dugonics tér 13. számú épülete lépcsőházában.

 

– Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és más szervezetek előkészítették és jelentősen hozzájárultak az 1872-ben megalapított Kolozsvári Tudományegyetem fejlődéséhez – fogalmazott az ÉSZ és SZÍV című tablókiállítás megnyitóján dr. habil. Zakar Péter. Az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese a poszterekre pillantva a kolozsvári professzori kar fölkészültségét méltatta. A jeles személyiségek közül fölvillantotta Cholnoky Jenő földrajztudós munkásságának elemeit. Példaként említette, hogy a Sárga-folyó mederváltozásának a föltárása mellett Cholnoky – barátjával, Teleki Pállal egyetemben – az elsők között volt, aki tudományos értelemben tett tanulmányutat az Amerikai Egyesült Államokba. A történész rektorhelyettes szerint Cholnoky tanítványai és tanítványainak a tanítványai máig meghatározó személyiségei a földrajztudománynak.

 

– Erdély és a magyar kultúra kapcsolatával nagyon is tisztában volt a neves történész, Márki Sándor. Az Arad helytörténeti kutatójaként is maradandót alkotó tudós szinte egyetlenként tiltakozott, amikor az 1890-es években a magyar kormány olyan településeknek is magyar nevet kívánt adni, amelyekben nem éltek magyarok – hozott egy másik példát az SZTE rektorhelyettese arra, miként illeszkedett a kolozsvári egyetem a különböző tudományterületek nagyjaihoz.

 

A Koch-gyűjtemény is példa arra, hogy az SZTE földrajztudománnyal foglalkozó hallgatói és kutatói számára milyen felbecsülhetetlen értékeket adott a kolozsvári egyetem. – Az ásványoknak ez a gazdag és kalandos úton Szegedre került gyűjteménye is példa arra – húzta alá –, hogy illő és üdvös emlékeznünk az egykori kolozsvári egyetem értékeire, nemzetközi rangjára, amiből máig profitálunk.

 

A 13 tabló magyar és román nyelven olvasható szövegét, a képanyagát dr. Gausz Ildikó, az SZTE Klebelsberg Könyvtár főkönyvtárosa és Vajda Tamás, az SZTE Egyetemi Levéltár igazgatója állította össze, a kivitelezést Szabó Pál Csaba, a Délvidék Ház Nonprofit Kft. vezetője végezte. Az ÉSZ és SZÍV című egyetemtörténeti kiállításon a következő hónapokban, az SZTE honlapjának eseménynaptárában jelzett időpontokban – például az ünnepi könyvhét időszakában – nyilvános tárlatvezetést tart a készülő egyetemtörténeti kötet néhány szerzője és szerkesztője.

 

 

100 éve történt…

 

1919. május 12-re, a kolozsvári egyetem erőszakos elvételének centenáriumára is emlékeztünk és emlékeztettünk az SZTE 2019. május 13-i Egyetemtörténeti rendezvény-sorozatán.

 

– Izgalmas és érdekes kutatási téma a történelem – jelentette ki a dr. habil. Zakar Péter. Az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese az egyetemtörténeti konferencia nyitányán a kutatók közötti polémia természetességét érzékeltetve egy tudománytörténeti anekdotát mesélt el. Az utolsó erdélyi polihisztornak is nevezett Brassai Sámuel és az irodalomtörténész Gyulai Pál sokat vitázott egymással szóban és írásban. Amikor egyik szócsatájukban a nyurga-óriás Brassai azt találta mondani az alacsony termetű Gyulainak, hogy „Ha sokat szemtelenkedsz, felkaplak, és zsebre teszlek!”, akkor Gyulai felnézett és csak annyit mondott: „Akkor több eszed lesz a zsebedben, mint a fejedben”… - zárta csattanóval a történetet dr. habil. Zakar Péter. – Ez az anekdota idézte szellemi pezsgés, amire emlékezni szeretnénk mai egyetemtörténeti konferenciánkon – mondta.

 

Az SZTE elődintézménye, a kolozsvári tudományegyetem históriájának 100 évvel ezelőtti napjait idézte föl az egyetemtörténeti konferencia.

 

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karának Jelenkor Története és Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének oktatója, Dr. Toth Szilárd történész Fegyverszünettől a megszállásig – a kolozsvári egyetem 1918 őszi féléve címmel tartott előadást. A háború okozta nehézségeket érzékeltette, mikor a beiratkozás és a lakáskeresés problémáit, a menza, az egyetemi internátusok, a klinikák és intézetek katonai igénybevétele, vagy a fosztogatások miatti konfliktusokat ecsetelte.

 

– Focimeccs, a budapesti és a kolozsvári hallgatók 1918. október 6-i barátságos mérkőzése előzte meg az október 20-i hivatalos tanévnyitót – kaptunk ízelítőt az egyetemi életből. A kort jellemző adat, hogy a kolozsvári egyetemre beiratkozott 1567 hallgató közül 870 katonát és 176 nőt tartott nyilván a 100 évvel ezelőtti statisztika.

 

A forrásként többször idézett Ajtay János hadnagy naplójegyzetei mellett más forrásokból, például Márki Sándor történész professzor naplójából az is kiderült, hogy a budapesti kormány tétlenül nézte 2018 őszétől az Erdélyben történteket, a magyar kormány föláldozta a kolozsvári egyetemet. Hiszen a minisztérium arra biztatta a professzorokat, hogy tegyék le a hűségesküt az akkor még magyar területnek számító Kolozsvárott rövidesen megjelenő román hatóságok kérését megelőző gesztusként.

 

A megszállástól a száműzetésig – professzorok és hallgatók megpróbáltatásai 1919 tavaszán címmel tartott prezentációt Vajda Tamás. Az SZTE Egyetemi Levéltár igazgatója, a Magyar Felsőoktatásai Levéltári Szövetség elnöke több példával is érzékeltette, hogy a román hatóságok hivatalos deklarációival szemben mit jelentett a kolozsvári valóság a 100 évvel ezelőtti napokban.

 

– Az egyetem rektorát megbilincselve, szuronyos katonák vezették végig Kolozsvár városán 1918. december 29-én. Több professzort letartóztattak, tanszékeiken és otthonaikban házkutatásokat tartottak, 1919. január 16-án 900 ezer aranykorona hadisarc megfizetésére kötelezték a 47 magyar előkelőséget, köztük 7 tehetősebb professzort. Mindez ellentmondott az 1907-ben elfogadott, hadijogú tárgyú hágai egyezményeknek – hangsúlyozta az előadó.

 

A hallgatók mindennapjainak adminisztratív akadályozása, kolozsvári tartózkodásának ellehetetlenítése érdekében még a postai levelek elégetésétől sem rettentek vissza a román hatóságok. A magyar kormány viszont azzal hozta lehetetlen helyzetbe a kolozsvári professzorokat, hogy nem utalta fizetésüket, de a hallgatókról sem gondoskodott. A nyomorgó egyetemistáknak, a kolozsvári újságok felhívásának köszönhetően, a lakosság igyekezett adományokkal segíteni.

 

– Hűségesküt követelt a professzoroktól, a segédszemélyzetet viszont a munka folytatására szólította föl a román hatóság – emlékeztetett a 100 évvel ezelőtti május 12-re Vajda Tamás. A kolozsvári professzori kar esküt megtagadó nyilatkozatára reagálva a román hatóság karhatalommal vonult ki, erőszakkal átvette az egyetemet… – közölte a történész, aki azt is ecsetelte, hogy mindez máig ellenkező előjellel él a román köztudatban.

 

Az elűzött egyetem Szeged felé tart – a kolozsvári egyetem 1919–1921 közötti működése. Az e témát egy évtizede kutató Vincze Gábor, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark történésze előadásában azt hangsúlyozta, hogy – a kiutasítás, vagy az életkörülményeik ellehetetlenítése miatt – a kolozsvári oktatók és hallgatók nagy része kénytelen volt távozni a Szamos parti városból. Ezzel párhuzamosan a Kolozsvárott maradt egyetemi polgárok megkísérelték fenntartani a magyar felsőoktatást, de kísérleteik kudarcba fulladtak.

 

Szeged egyetemalapításai törekvéseit, illetve az akkori polgármestere, Somogyi Szilveszter érdemeit is ecsetelte Vincze Gábor. Vázolta, milyen hatalmas erőfeszítések árán került a Kolozsvárról elűzött egyetem Szegedre.

 

Kérdések, vélemények zárták a konferenciát. A hallgatóság észrevételei is indokolták: az intézmény gyökereinek a megismerése a mai egyetemi munka gyümölcseinek az értékelését is segítik.

 

Az SZTE és elődei története II. című kötet főszerkesztője, Dr. Marjanucz László történész, a történettudományok kandidátusa, az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék nyugalomba vonuló vezetője értékelésében kiemelte: – Az egyetemtörténeti problémák széles, empirikus bizonyítást nyertek. Jó egyetemtörténeti monográfia csak forrásértékű iratok föltárásával és elemzésével születhet – hangsúlyozta. – Ez a Crédóm.

 

– A falak Kolozsvárott maradtak, de az ottani tudományegyetem szellemisége Szegedre költözött – az oktatók és diákok áldozatvállalásának, illetve Szeged, különösen Somogyi Szilveszter polgármester elszántságának köszönhetően. Ezen elődök iránti tisztelet kifejezése is a készülő egyetemtörténeti kötet – hangsúlyozta a főszerkesztő.

 

Keretbe foglalta az SZTE 2019. május 13-i Egyetemtörténeti rendezvény-sorozatát Prof. Dr. Blazovich László. Az SZTE Egyetemtörténeti Bizottság elnöke ismertette a Báthory család történetét. Fölsorolta azokat az érveket, amelyek az 1581-ben alapított Báthory-féle intézményt egyetemmé minősítik, az európai egyetemek történetéhez teszik hasonlatossá históriáját.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna