Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
„Bababarát kórházzá” szeretne alakulni az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, ezért a Korábban érkeztem Dél-alföldi Regionális Koraszülött Intenzív Osztályért Alapítvány együttműködésével elindítják a klinika dolgozói számára azt a képzést, amely az anyatejes táplálást segíti. A program egyes elemei már a klinikai ellátás részét képezik, ezt a folyamatot azonban tovább fejlesztik.
A szoptatás nemcsak az időtartama alatt nyújt immunvédelmet bizonyos betegségekkel szemben, hanem egy egész életen át – hivatkozott egy új birminghami tudományos hírre az anyatejes táplálást középpontba állító „bababarát kórház” program elindítása apropóján tartott sajtótájékoztatón Prof. Dr. Németh Gábor, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója. Mint elmondta, a klinika évek óta nagyon jó kapcsolatot ápol az alapítvánnyal, és külön öröm számukra, hogy a képzés szakmai támogatójának és oktatójának sikerült felkérniük dr. Várady Erzsébetet, a Szoptatástámogató Nemzeti Bizottság tagját.
A „bababarát kórház” programot 1991-ben a WHO az UNICEF-fel közösen indította el azzal a céllal, hogy minden édesanya és egészségügyi dolgozó számára norma legyen az egészséges életkezdet során a szoptatás támogatása. A szoptatás későbbi kimenetelére komoly befolyással van, hogy mi történik a kórházban a szülést követő első napokban. A bababarát ellátás szoptatás időtartamát növelő hatása azt jelenti, hogy az anya és a csecsemő biológiai sajátosságait figyelembe vevő, a szoptatás sikeres beindulását elősegítő gondozás folyik. Ahhoz, hogy a programot sikerüljön megvalósítani, és a címet elnyerni – a klinikaigazgató hangsúlyozta –, az is szükséges, hogy az édesanyák és a klinika vezetőségének szándéka mellett maguk az intézmény dolgozói, szülésznők, védőnők is együttműködjenek.
A Szegeden most induló folyamat részeként már a klinika megalapította a Szoptatást Támogató Bizottságot, amelynek tagja a klinika igazgatóján kívül Prof. Dr. Orvos Hajnalka, az újszülött osztály vezetője is. Ez a testület koordinálja a feladatokat, amit tíz lépésben kell teljesíteni: a dolgozókat tájékoztatni kell a legfontosabb irányelvekről, majd a gyakorlati képzés során elsajátítják a legfőbb szempontokat, mint például, hogy a születést követően az újszülötteket egy órára bőrkontaktusba kell helyezni az édesanyával és az édesapával.
Dr. Várady Erzsébet neonatológus (újszülöttgyógyász-szakorvos) elmondta, hogy az országban 18 szülészeti intézmény rendelkezik a „bababarát kórház” címmel. – Nem elég, ha egy intézmény megszerzi a címet, utána azt meg is kell tudni tartani – hangsúlyozta a program oktatója. Ugyanis az intézmény dolgozóinak pozitív hozzáállása, valamint a megváltozott szemlélet és gyakorlat nélkül nem lehet sikeres a „bababarát kórház” kezdeményezés. Prof. Dr. Orvos Hajnalka beszámolt róla, hogy a program néhány eleme már évek óta gyakorlat a szegedi klinikán: közel négy éve az édesanya mellkasára teszik az újszülöttet, és a szülést követően 24 órát együtt lehet az édesanya a csecsemőjével.
SZTEinfo
Fotó: Bobkó Anna
