SZTE Info

Végeztek az első kiterjesztett hatáskörű ápolók az SZTE-n

2017 szeptemberében három egyetemen, köztük a Szegedi Tudományegyetemen, a hazai egészségtudományi képzések történetében először, elindult a kiterjesztett hatáskörű ápoló mesterképzés. Az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Karán 13 kiterjesztett hatáskörű ápoló szakember végzett.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A képzés, illeszkedve a képzési világtrendekhez és figyelembe véve korunk egészségügyi rendszereinek kihívásait, lehetőséget teremt az ápolók – és bizonyos esetekben mentőtisztek – számára, hogy ismereteiket bővítve új szerepeket töltsenek be az egészségügyi ellátásban. Az alapképzési diplomára épülő képzés elvégzése után a mestervégzettségű ápolók komoly segítséget jelenthetnek a rendszer hatékonyságának növelésében, a betegutak optimalizálásában, a minőségi betegellátás biztosításában.


A Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Karán (ETSZK) 2019 januárjában, az országban az elsők között végzett 13 kiterjesztett hatáskörű ápoló szakember. Az aneszteziológiai, intenzív terápiás és sürgősségi szakirányokon végzett hallgatók mintegy 1500 órányi elméleti és gyakorlati képzés, valamint több, mint 30 vizsga sikeres teljesítése után, februárban veszik át oklevelüket a Kar Oklevélátadó Ünnepségén.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.