SZTE Info

Kiemelt_Megyek_utanad_RR

Ősbemutató – az egykori szegedi egyetemista, Grecsó Krisztián regénye a színpadon „szerelmi leltár"

Megyek utánad – Grecsó Krisztián nagysikerű regényéből most először készül színpadi mű. Az ősbemutatót a MASZK Egyesület szervezésében 2018. szeptember 28-án tartják az alkotók. A regényről és színpadi adaptációjáról a Grecsó-kutató Szántai Márkot, az SZTE BTK doktoranduszát kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Semmit magamról.” E Móricz-sort választotta mottónak Grecsó Krisztián. Az egykori szegedi egyetemista ma ismert és elismert író. „Hogyan is lehetne jobban elmesélni egy ember életét, mint a szerelmei történetén keresztül?” – kezdődik a 2014-ben napvilágot látott Megyek utánad című regény kiadói is könyvesbolti ajánlója. Jogos a kérdés: Grecsó Krisztián szövege kulcsregény, vagy szerelmes regény, vagy fejlődésregény, vagy…?


UNKP_Szantai_M


– A Megyek utánad nem kulcsregény, mert nem az a fontos, hogy felfedezünk-e olvasóként valós személyeket, eseményeket, bár szinte minden Grecsó-könyv esetében el lehet játszani ezzel. Szerelmes regénynek sem nevezném, egyrészt, mert ez a kategória a lektűrhöz vezetne el, másrészt, mert itt a szerelmek története inkább csak keret a főhős-elbeszélő Daru önmegértéséhez. Leginkább fejlődésregényként azonosíthatjuk, annak is egy olyan változataként, amely döntően egy fókuszt követve, a párkapcsolatok krónikája révén ragadja meg a személyiségváltozások természetét.


Grecso_konyvborito

Szereti-e Grecsónak ezt a regényét? Miért?


– Az önmegértés felől olvasva folytatása a Mellettem elférsz (2011) című könyvnek. A Mellettem inkább a családi történetek, a Megyek utánad pedig az egyéni sors segítségével folytat önanalízist. A tét nem is az, hogy el lehet-e mesélni egy ember életét a szerelmein keresztül, mert persze, hogy el lehet, inkább az az érdekes, ami összeáll ebből, ahogyan elvezet az elbeszélő én megértéséhez egy ilyen közelítés. Tanulságos irodalmi kísérlet, hogy íróilag hogyan lehet ezt megoldani, és az olvasó számára is adott az önmagára ismerés lehetősége – ezért érdekes számomra ez a regény.

 

Mit gondol Grecsó idővel kapcsolatos meglátásairól?


– A Grecsó-szövegek jellemzően a múltbéli, kollektív és személyes történetek determináló erejét hangsúlyozzák. A szereplők sorsa mindig a múltban gyökerezik, legyen ez személyesen megélt, családi, vagy a szűkebb-tágabb terekhez kötődő esemény. Egy titok napvilágra kerülése megváltoztatja az életüket, vagy éppen a felderített múlt segít megérteni tetteiket, gondolataikat. A terek mellett az időnek, sokszor a különböző időpillanatok párhuzamos mozgásának is kiemelt szerepe van ezekben a művekben.

 

Mi az a három ok, amiért ezt a Grecsó-művet elolvasásra ajánlja annak, aki még nem lapozott bele?


– Az életművel ismerkedők számára azért lehet jó kiindulópont, mert számos elemet tartalmaz a Grecsó-könyvek által megrajzolt szöveguniverzumból: a jellegzetes vidéki és fővárosi helyszíneket, valamint a sorsukkal, múltjukkal, önazonosságukkal küzdő figurákat. Ez a látszólag könnyedebb, szerelmi történeteket felvonultató könyv (amelyben a szerelmi történetek sem olyan könnyedek, sőt) ráadásul sok minden másról is szól: kirajzolódik benne a huszadik századi történelem egy-egy szelete, az elbeszélő hetvenes-nyolcvanas évekbeli gyermekkorának háttérdíszleteitől egészen a délszláv háborúig. Mindeközben folytonosan reflektál az irodalmi hagyományra is, Móricztól József Attilán át saját művekből vett lírai és prózai intertextusokig.

 

Mit gondol: egy regény színpadi változata hogyan hat az olvasóra, az alapműre, a szerzőre?


– Fontos, hogy a néző ne a regény maradéktalan visszaadását várja a darabtól, hanem arra legyen kíváncsi, hogyan formálódik az anyag, miként jelenik meg a történet színházi térben. Ez mindig izgalmas, korábban a Mellettem elférsz című regényből is készült színpadi verzió, 2014-ben mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban, hosszú hónapokon át teltházzal futott. Az, hogy ez az előadás mennyiben értelmezi át a regényt, kiderül a szegedi ősbemutatón, de annyi biztos, hogy új megvilágításba helyezi, kedvet csinálhat az olvasáshoz, újraolvasáshoz.

 

*


megyek_utanad_foto


A Grecsó Krisztián-Bíró Bence: Megyek utánad szerelmi leltár ősbemutatója 2018. szeptember 28-án 19 óra 30 perckor kezdődik a Régi Zsinagógában (Szeged, Hajnóczy utca 12.)

Grecsó Krisztián regényét színpadra írta: Bíró Bence. Szereplők: Mészáros Béla, Kurta Niké, Baki Dániel. Látvány: Ottlik Jikka. Fény: Lukács Sándor, Turcsányi István. Asszisztens: Vincze Petra. Rendező: Dékány Barnabás.

Az előadás a MASZK Egyesület (Szeged), az Orlai Produkciós Iroda és a FÜGE együttműködésében készült. Támogató: Nemzeti Kulturális Alap Színházművészet Kollégiuma. Belépőjegy: 2000 Ft, diákigazolvánnyal 1500 Ft.


SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotó: Révész Róbert, Bobkó Anna, Dékány Barnabás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 25.
    13:00 - 17:00
  • február 25.
    16:00 - 17:00
    A megjelenteket köszönti: Gácser Attila, a Biológia Intézet vezetője
    A kötetet bemutatják: a könyv lektora, Nagy Lászlóné, valamint a könyv szerkesztője és szerzői: Balázs János, Hegyi Andrea, Poór Péter, Sinka Rita és Vörös Mónika
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    Hiteles és motiváló előadás a Mentor(h)áló Pedagógiai esték 2020-as tavaszi évadában a futás, azon belül az ultrafutás különös világáról. Vendégünk Lubics Szilvia magyar amatőr hosszútávfutó és ultramaratonista, az Ultrabalaton és a Spartathlon többszörös győztese!
    Jegyár: kedvezményes 1.800 Ft (SZTE-kártya, diákigazolvány, pedagógusigazolvány); teljes árú 2.400 Ft. Kedvezményes jegyek csak személyesen vásárolhatók, a vásárláskor be kell mutatni a kedvezményre jogosultságot igazoló dokumentumot! Jegyek november 11-től kaphatók az IH Rendezvényközpontban és online, a http://jegyek.ihrendezvenykozpont.hu/category/entry-ticket weboldalon.
    Az SZTE Mentor(h)áló 2.0 projekt programja
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    A Dugonics Társaság előadóülése
    Előadó: Dr. Kerek Ferenc zongoraművész, a Dugonics Társaság elnöke, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar oktatója
    Beszélgetőtársak: Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója
    Kerek Attila, SZMJV protokoll- és rendezvényreferense, a Dugonics Társaság elnökségi tagja
  • február 26.
    08:00 - 09:00
    Az SZTE BTK Pszichológiai Intézet szervezésében