Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Megyek utánad – Grecsó Krisztián nagysikerű regényéből most először készül színpadi mű. Az ősbemutatót a MASZK Egyesület szervezésében 2018. szeptember 28-án tartják az alkotók. A regényről és színpadi adaptációjáról a Grecsó-kutató Szántai Márkot, az SZTE BTK doktoranduszát kérdeztük.
– „Semmit magamról.” E Móricz-sort választotta mottónak Grecsó Krisztián. Az egykori szegedi egyetemista ma ismert és elismert író. „Hogyan is lehetne jobban elmesélni egy ember életét, mint a szerelmei történetén keresztül?” – kezdődik a 2014-ben napvilágot látott Megyek utánad című regény kiadói is könyvesbolti ajánlója. Jogos a kérdés: Grecsó Krisztián szövege kulcsregény, vagy szerelmes regény, vagy fejlődésregény, vagy…?
– A Megyek utánad nem kulcsregény, mert nem az a fontos, hogy felfedezünk-e olvasóként valós személyeket, eseményeket, bár szinte minden Grecsó-könyv esetében el lehet játszani ezzel. Szerelmes regénynek sem nevezném, egyrészt, mert ez a kategória a lektűrhöz vezetne el, másrészt, mert itt a szerelmek története inkább csak keret a főhős-elbeszélő Daru önmegértéséhez. Leginkább fejlődésregényként azonosíthatjuk, annak is egy olyan változataként, amely döntően egy fókuszt követve, a párkapcsolatok krónikája révén ragadja meg a személyiségváltozások természetét.
– Szereti-e Grecsónak ezt a regényét? Miért?
– Az önmegértés felől olvasva folytatása a Mellettem elférsz (2011) című könyvnek. A Mellettem inkább a családi történetek, a Megyek utánad pedig az egyéni sors segítségével folytat önanalízist. A tét nem is az, hogy el lehet-e mesélni egy ember életét a szerelmein keresztül, mert persze, hogy el lehet, inkább az az érdekes, ami összeáll ebből, ahogyan elvezet az elbeszélő én megértéséhez egy ilyen közelítés. Tanulságos irodalmi kísérlet, hogy íróilag hogyan lehet ezt megoldani, és az olvasó számára is adott az önmagára ismerés lehetősége – ezért érdekes számomra ez a regény.
– Mit gondol Grecsó idővel kapcsolatos meglátásairól?
– A Grecsó-szövegek jellemzően a múltbéli, kollektív és személyes történetek determináló erejét hangsúlyozzák. A szereplők sorsa mindig a múltban gyökerezik, legyen ez személyesen megélt, családi, vagy a szűkebb-tágabb terekhez kötődő esemény. Egy titok napvilágra kerülése megváltoztatja az életüket, vagy éppen a felderített múlt segít megérteni tetteiket, gondolataikat. A terek mellett az időnek, sokszor a különböző időpillanatok párhuzamos mozgásának is kiemelt szerepe van ezekben a művekben.
– Mi az a három ok, amiért ezt a Grecsó-művet elolvasásra ajánlja annak, aki még nem lapozott bele?
– Az életművel ismerkedők számára azért lehet jó kiindulópont, mert számos elemet tartalmaz a Grecsó-könyvek által megrajzolt szöveguniverzumból: a jellegzetes vidéki és fővárosi helyszíneket, valamint a sorsukkal, múltjukkal, önazonosságukkal küzdő figurákat. Ez a látszólag könnyedebb, szerelmi történeteket felvonultató könyv (amelyben a szerelmi történetek sem olyan könnyedek, sőt) ráadásul sok minden másról is szól: kirajzolódik benne a huszadik századi történelem egy-egy szelete, az elbeszélő hetvenes-nyolcvanas évekbeli gyermekkorának háttérdíszleteitől egészen a délszláv háborúig. Mindeközben folytonosan reflektál az irodalmi hagyományra is, Móricztól József Attilán át saját művekből vett lírai és prózai intertextusokig.
– Mit gondol: egy regény színpadi változata hogyan hat az olvasóra, az alapműre, a szerzőre?
– Fontos, hogy a néző ne a regény maradéktalan visszaadását várja a darabtól, hanem arra legyen kíváncsi, hogyan formálódik az anyag, miként jelenik meg a történet színházi térben. Ez mindig izgalmas, korábban a Mellettem elférsz című regényből is készült színpadi verzió, 2014-ben mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban, hosszú hónapokon át teltházzal futott. Az, hogy ez az előadás mennyiben értelmezi át a regényt, kiderül a szegedi ősbemutatón, de annyi biztos, hogy új megvilágításba helyezi, kedvet csinálhat az olvasáshoz, újraolvasáshoz.
*
A Grecsó Krisztián-Bíró Bence: Megyek utánad szerelmi leltár ősbemutatója 2018. szeptember 28-án 19 óra 30 perckor kezdődik a Régi Zsinagógában (Szeged, Hajnóczy utca 12.)
Grecsó Krisztián regényét színpadra írta: Bíró Bence. Szereplők: Mészáros Béla, Kurta Niké, Baki Dániel. Látvány: Ottlik Jikka. Fény: Lukács Sándor, Turcsányi István. Asszisztens: Vincze Petra. Rendező: Dékány Barnabás.
Az előadás a MASZK Egyesület (Szeged), az Orlai Produkciós Iroda és a FÜGE együttműködésében készült. Támogató: Nemzeti Kulturális Alap Színházművészet Kollégiuma. Belépőjegy: 2000 Ft, diákigazolvánnyal 1500 Ft.
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotó: Révész Róbert, Bobkó Anna, Dékány Barnabás
