Értékeink nyomában - séta a kilencvenéves szegedi tanárképzés emlékhelyeinél

A nagy hagyományokra visszatekintő szegedi tanárképzés meghatározó alakjainak és eseményeinek emlékhelyeire sétálókat 2018. szeptember 15-én dr. Újvári Edit, a program koordinátora és dr. Döbör András, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar dékánja köszöntötte.

Az SZTE JGYPK a szegedi tanárképzés emlékhelyeire szervezett sétát a Kulturális Örökség Napja alkalmából szervezett. A programon készült fotók megtekinthetőek az alábbi linkről: https://flic.kr/s/aHsmsvwQ7z

A Kulturális Örökség Napján az SZTE JGYPK hallgatói először a szegedi Dóm téren báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter mellszobránál és Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter mellszobránál álltak meg először. A Rerrich Béla téren Rerrich Béla építész emléktáblájánál; az Aradi vértanúk terén Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter címerénél és az Egyetemalapítók című domborműnél emlékeztek a múltra. A szegedi egyetemisták a Hősök kapujánál Aba-Novák Vilmos freskójáról informálódtak; a Boldogasszony sugárúton Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter domborművénél, Juhász Gyula költő mellszobránál és a gyakorlóiskola épületénél időztek és frissítették fel a pedagógusképzés történetével kapcsolatos ismereteiket. Az Ady téren az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központnál, valamint a Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszternek emléket állító domborműnél osztották meg a tanárképzésre vonatkozó gondolataikat a séta résztvevőivel.

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár bejáratánál dr. T. Molnár Gizella, az SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet vezetője, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar közkapcsolati dékánhelyettese köszönte meg a fiatalok érdeklődését.

– A Kulturális Örökség Napja rendezvénysorozat 1984-ben Franciaországban indult útjára. Ott a Történelmi Műemlékek Nyílt Napja címmel egyedülálló kezdeményezést álmodtak meg azzal a céllal, hogy azok a kiemelkedő, széles érdeklődésre számot tartó műemléképületek, amelyek a nagyközönség előtt általában zárva vannak, megnyissák kapuikat, és ingyen, lehetőleg szakszerű vezetéssel fogadják a látogatókat. A kezdeményezést az Európa Tanács is támogatta, aminek köszönhetően nemcsak az Európai Unión belül, hanem Európa egyéb országaiban is szeptember második vagy harmadik hétvégéjét ajánlják arra, hogy olyan jellegű helyi kezdeményezéseket hívjanak életre, amelyekben minden település bemutatja a saját épületeit és a számottevő kulturális értékeit az ott lakóknak. A lényeg tehát éppen az, hogy minderre ne a turistalátványosságok szintjén kerüljön sor, hanem olyan módon, ami lehetővé teszi, hogy az ott lakók is jobban megismerhessék a lakóhelyük értékeit. Nagyon sokszor tapasztaljuk, hogy turistaként mi magunk is rácsodálkozunk a szép épületekre, a kulturális értékekre. Saját lakóhelyünkön viszont, mivel a leggyakrabban célirányosan mozgunk bizonyos pontok között, fel sem figyelünk azokra a csodálatos dolgokra, amelyek körülvesznek minket – hangsúlyozta a sétát követően dr. Újvári Edit. A 90 éves szegedi tanárképzés emlékhelyeit bemutató program főszervezője szerint a kezdeményezés kiemelten fontos célja a lokális identitás erősítése, valamint annak tudatosítása, hogy azok az értékek, amelyek a szűkebb környezetünkben jelen vannak, kiválóan beleilleszkednek az összeurópai értékek világába.

Az SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézetben a kétezres évek eleje óta szerveznek ilyen tematikus sétákat a Kulturális Örökség Napjai elnevezésű programsorozathoz kapcsolódóan. A hallgatók általában önállóan választják ki, milyen témát dolgoznak fel a sétán. Ezzel egyrészt gyakorlatot szerezhetnek egy konkrét kulturális program kitalálásában és megvalósításában, másrészt arról is tájékozódhatnak, hogy milyen eszmeisége van a Kulturális Örökség Napjainak, harmadrészt pedig mindeközben a kommunikációs készségük is sokat fejlődhet.

– Az idei magyarországi program témája: az Örökségünk Európában címmel hívott sétára. Ennek jegyében került fókuszba az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar kilencvenéves jubileuma. Az európai oktatáspolitikának a felvilágosodástól kezdődő demokratikus oktatási vonulata az, amelyet a nagyszerű oktatáspolitikusok a tizenkilencedik századtól kezdődően megálmodtak annak érdekében, hogy a tudás az egész társadalmat áthathassa, és ez nyilvánvalóan csakis színvonalas tanárképzéssel volt megvalósítható. A sétán a kulturális mediáció mesterszakos hallgatók lépésről lépésre haladva mutatták be, hogy hogyan vált valóra ez a koncepció Eötvös József oktatáspolitikájától kezdve egészen Klebelsberg Kuno nagyszerű eredményeiig – magyarázta dr. Újvári Edit. Hozzátette, ezek a rendezvények Szeged szempontjából is igen fontosaknak tekinthetők, hiszen népszerűsítik a város kulturális értékeit, azok pedig, akik részt vesznek a sétákon, igen sok hasznos és érdekes információval is gazdagodnak.

Máriás Endre

kulturális mediáció MA szakos hallgató,

SZTE JGYPK

Fotó: Ocskó Ferenc