Pillanatfölvétel a dékánoktól – Új épületről álmodik az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar

Mérlegkészítésre kérjük a 2017-2018. tanév indulásakor a Szegedi Tudományegyetem mind a 12 karának dékánját és az előző ciklus vezetőjét. Legutóbb a 2014-2015. tanév kezdetén kértünk pillanatfelvételt a dékánoktól. Most induló sorozatunkban is a szegedi egyetem dékánjai által irányított közösség örömei és gondjai, az adott kar helyzete és céljai kerülnek fókuszba.

 

„Dr. Zupkó István 2018. július 1-én kezdte meg vezetői ciklusát az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar dékánjaként, ennek apropóján terveiről, céljairól, az előtte álló kihívásokról kérdeztük.

 

– Áldás vagy átok a Gyógyszerésztudományi Kar dékánjának lenni?

– Ha a kettő közül kell választani, akkor áldás, hiszen én pályáztam és én vállaltam el a feladatot. De sokkal inkább tekintem lehetőségnek és kihívásnak. Lehetőség arra, hogy tegyek és tegyünk együtt a Gyógyszerésztudományi Karért.

– Kire gondol, amikor azt mondja, hogy együtt?

– Elsősorban a kari vezetésre, a felkért és a felkérést elfogadó dékánhelyettesekre, akik később pályázat útján fogják ezt a munkát betölteni. Számítok minden, a Gyógyszerésztudományi Karhoz kötődő tanszékvezető és kollega munkájára. Mindenkire, aki a Kar fejlődésében és eredményességében érdekelt.

 

 

Örökség és tervek

 

– Milyen szellemi örökséget kíván a korábbi dékánoktól átvenni?

– A legfontosabb szellemi örökség, amit én korábban dékánhelyettesként is tapasztaltam, az a hatékonyság és eredményesség iránti elkötelezettség. Ennek a hozzáállásnak az eredménye az, hogy a viszonylag kis létszámú Gyógyszerésztudományi Kar mérhető tudományos teljesítménye kiemelkedő, kutatóra normalizálva az SZTE legeredményesebb kara. A Gyógyszerésztudományi Kar vezetésének a tudományos teljesítmény alapúság melletti elkötelezettsége olyan szellemi hagyomány, amelyet meg kell becsülni és gondozni kell.

– Mi a rövid és mi a hosszú távú terve dékáni ciklusára?

– Sürgősen megoldandó feladat, annak az újonnan kialakult, előre nem látott pénzügyi helyzetnek a kezelése, amely az egyetemen valamennyi kart érint, de közülük is leginkább a pénzügyi tartalékot képzőket, így a miénket is. A kialakult helyzetet azért kell minél hamarabb és minél megnyugtatóbban rendezni, hogy a Karunk működése zavartalan lehessen. Legalább ennyire fontosnak tartom azonban a hosszabb távú terveket, amelyek biztosíthatják, hogy a Kar fenntartható módon erős és vonzó legyen a továbbtanulni vágyóknak, és továbbra is magas szinten teljesíthessen. Kulcskérdés az angol nyelvű oktatás megerősítése. A külföldi hallgatók oktatása nemcsak számottevő pénzügyi bevételt jelent számunkra, hanem jelentősen hozzájárul a Kar nemzetközi rangsorokban elfoglalt előkelő helyéhez is. Az angol nyelvű képzés fejlesztése az egész országban, így Szegeden is kiemelt prioritás, hiszen a külföldi hallgatók jelenléte az egyetemen egy visszajelzés arra, hogy az oktatás színvonala nemzetközileg is kiemelkedő. A további hosszú távú tervek az új kari épülettel kapcsolatosak.

 

 

Új kari épület a láthatáron?

– Véleménye szerint a régóta tervezett új kari épület megvalósulása elérhető távolságban van? Kivitelezése megkezdődhet a következő években?

– Az új gyógyszerészkari épület megépítése az egyetem fejlesztési tervének a része, a következő években ennek kivitelezése reményeink szerint el fog kezdődni. Azon a területen, ahol az új egyetemi épületeket tervezik felépíteni, az egyik épület a Gyógyszerésztudományi Kar számára lett kijelölve.

– A jelenlegi tervek szerint megmarad a belvárosi épület is?

– A jelenleg használt épület az egyetem kezelésében marad, viszont abból a Gyógyszerésztudományi Kar teljesen kiköltözik. Az új épületben az oktatáshoz és a kutatáshoz, laboratóriumi munkához szükséges megfelelő infrastruktúra épül ki, amely az megnövekedett létszámú angol oktatás igényeit is kielégíti. Ilyen mértékű minőségi fejlődésre egy intézmény életében talán csak emberöltőnként egyszer van lehetőség. A mi feladatunk, hogy a jelenlegi és a jövőbeli igényeinket is kielégítő épületet, infrastruktúrát tervezzünk, amely lehetővé teszi a Kar további fejlődését.

– Tehát minden tárgyi feltétel adott lesz a magyar évfolyamhoz mérhető angol évfolyam oktatásához, de hogyan áll a Kar az ehhez szükséges oktatói-kutatói létszámmal? Lehetséges lesz a Kar létszámbeli bővülése?

– Természetesen, ha a terveknek megfelelően, fenntarthatóan növekszik az angol nyelvű oktatás volumene, akkor lesz lehetőségünk személyi bővülésre is. Hiszen nem lehet elvárni, hogy a már most is 100%-on teljesítő oktatók később még több munkát végezzenek.

– Hogyan képzeli el az SZTE Gyógyszerésztudományi Kart 3 év múlva?

– Úgy képzelem, hogy biztos anyagi helyzete van, és folyamatosan jelentős létszámú angol nyelvű évfolyammal, illetve a jelenlegi induló létszámú, de sokkal szerényebb mértékben lemorzsolódó magyar nyelvű évfolyammal rendelkezik.

 

 

Tanácsok a hallgatóknak

 

– Mekkora ez a lemorzsolódás most?

– Évente körülbelül 120 első éves hallgatót veszünk fel és 80 gyógyszerészdoktort avatunk. Ezt az igen jelentős lemorzsolódást szeretnénk csökkenteni úgy, hogy évről évre egyre jobb pontszámú és erősebb középiskolai háttértudással rendelkező hallgatókat veszünk fel. Ehhez az is szükséges, hogy minél többen jelentkezzenek Karunkra. A mi feladatunk, hogy a kémiai-biológiai érdeklődésű diákok palettájára rátegyük a gyógyszerészetet. A Kar nagyon intenzíven dolgozik azon, hogy minél több szaktanárnak és diáknak jusson eszébe a gyógyszerészet, amikor sor kerül a pályaválasztásra. Sok zseniális középiskolás diákokkal találkozhattunk például a Farmakognóziai Intézet által szervezett Herba Medica tanulmányi versenyen is, akik most már fontolóra veszik azt, hogy a Karunkon tanuljanak tovább.

– Mit gondol miért jó választás a szegedi Gyógyszerésztudományi Kar egy diáknak?

– A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán nemzetközileg is elismert kutatók oktatnak. Óriási érték az, hogy nálunk gyógyszerészi kémiát akadémikustól tanulhatnak a diákok. A mi Karunkon működik Európa egyik legeredményesebb gyógynövény kutatással foglalkozó műhelye. A Gyógyszertechnológiai és Gyógyszerfelügyeleti Intézet által felhalmozott tudására és tapasztalatára a gyógyszergyáraknak is szüksége van, amelyet a számos együtt működés is bizonyít. A nálunk kapott diploma értéke igen magas, amely értéket elsősorban a megszerzése során és az azt követően végzett munka adja. A gyógyszerészdiplomával nagyon sok helyen, például gyógyszertárban, gyárakban, kórházakban és a közigazgatásban érdekes és jól fizető munkahelyet lehet találni az országban bárhol. Szeged nagyszerű diákváros. Élénk a diákélet, az egyetemi épületektől minden perceken belül elérhető, és ez az új kari épület esetén sem lesz másként.

– Mit tanácsol a hallgatóknak?

– Azt, hogy tartsanak egyensúlyt a tanulás és a kikapcsolódás között. Okkal nehéz a gyógyszerészképzés, hiszen az egyik legjobb magyar egyetemen szereznek értékes diplomát, és ez nem könnyű feladat. Emellett azonban ne felejtsék el, hogy ez a pár év az életüknek egy nagyon különleges időszaka, amikor már önállóan hozhatnak döntéseket, de még nincsenek nagyon szigorú napi szintű elvárások, követelmények az életükben, ezért szabadon beoszthatják az idejüket. Javaslom nekik, hogy használják ki ezt az időszakot, éljék meg, ne utólag döbbenjenek rá, hogy elszaladtak a diákévek. Igyekezzenek teljes diákéletet élni, amibe nemcsak a tanulás és a vizsgákra való felkészülés fér bele. Az élénk diákéletnek ideális helyszínt biztosít a város, és az SZTE, valamint a Gyógyszerésztudományi Kar is egyre több aktív közösségépítő programot kínál.

– Mit üzen a Semmelweis Kollégium lakóinak? Tervezi-e az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar a kollégium felújítását?

– A kollégium felújítása szintén része az egyetem fejlesztési tervének. Az, hogy a gyógyszerészhallgatók számára megfelelő kollégiumi szállást tudjunk biztosítani prioritás a Kar számára is. Saját forrásból a legsürgősebb javításokat (pl. elektromos hálózat korszerűsítése) meg tudjuk oldani, de az átfogó felújítás kari megtakarításokból nem kivitelezhető, a beruházáshoz külső források bevonására is szükség van. Dékánként mindent megteszek annak érdekében, hogy ez a felújítás minél hamarabb megkezdődhessen.

– És miért éri meg itt dolgozni kutatóként, oktatóként? Hogyan tervezi még vonzóbbá tenni a Kart a dolgozók számára?

– A felsőoktatás a fizetéseket tekintve nyilvánvalóan nem tudja felvenni a versenyt a magánszférával. Az egyetemi kutatói közeg azonban egy semmi máshoz nem fogható miliőt biztosít az értékes öltetek kreatív megvalósítása számára. Az egyetemi munka során olyan diákokkal érintkezhetünk, akik talán az egyik legfogékonyabb korban vannak, és az ő szellemi frissességük és kreativitásuk az oktatókra is inspirálóan hat. A mobilitási programok és a nemzetközi pályázatok által számos fiatal kutató számára nyílik lehetőség arra, hogy hónapokat vagy akár éveket töltsenek különböző országokban, ezáltal más és más kutatócsoportokkal együttműködve munkájukat kiteljesíthessék. Az egyetemi közeg lehetőséget biztosít arra, hogy a kutatók a saját területeket olyan mértékben átlássák, ami csak keveseknek adatik meg. A vezetésnek az a küldetése, hogy minél inkább tompítsa az árnyoldalakat. A Kar vezetése minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a dolgozóknak méltó munkakörülményeket és megélhetést tudjon biztosítani.

 

 

Munka és pihenés

 

– Hogyan tervezi összeegyeztetni a kutatói, oktatói, intézetvezetői és dékáni feladatait?

– Nem volt célom a feladatok halmozása. Az oktatás és a kutatás – bár két nagyon különböző tevékenység – az egyetemen összefonódik. Az egyetemi oktatók az oktatott tárgynak egy területét kutatják is. Az intézetvezetői feladatkör talán a korral jár, bizonyos életkor után utoléri az embert. Egy ötéves intézetvezetői ciklus után, csak a dékáni feladatok jelentenek újdonságot. Bízom benne, hogy ezen a területen is sikerül megvalósítanom a kitűzött célokat. A pályázat beadása után nagyon sok támogató, pozitív véleményt kaptam a Kar oktatóitól. Úgy gondolom, hogy a dékáni munkához egy jól együttműködő és hatékony helyettesi csapatot sikerült megnyernem. Az ő munkájukra is nagyon számítok.

– Mi az a tevékenység, vagy hobbi, ami segíti Önt a kimerítő munka utáni regenerálódásban?

– Számomra az igazi munka utáni felfrissülést a két kisfiammal töltött idő jelenti. A családommal szeretnék ezután is minél többet együtt lenni. Szeretünk kint lenni a szabadban, kirándulni. Emellett rendszeresen futok, és van egy közel 300 darabos, a ’70-es évek progresszív zenéjét felölelő lemez gyűjteményem.”

 

Tóth Barbara

Fotó: SZTE GYTK

 

(A fenti interjú Dr. Zupkó Istvánnal, az SZTE GYTK új dékánjával 2018. július 23-án jelent meg a kari honlapon.

Az SZTE GYTK új dékánjának köszöntője ugyancsak a kari honlapon olvasható.)

 

*

 

 

 

„Két ciklus után leköszönt dékáni tisztségéről Hohmann Judit professzor asszony, aki az elmúlt hat évben irányította az SZTE Gyógyszerésztudományi Karon folyó munkát. Interjúnkban professzor asszonyt tapasztalatairól és jövőbeli terveiről is kérdeztük.

 

– Mennyire érzi sikeresnek a dékáni éveit?

– Sikeresnek érzem, azt leszámítva, hogy az utolsó napokban kancellári határozatra a Kartól elvonták az évek alatt felhalmozódott pénzmaradványt, és ez nehéz anyagi helyzetet teremtett. Igyekeztem a Kart utódomnak úgy átadni, ahogy kaptam, és a következő dékán egy jó helyzetben lévő egységet tudjon átvenni.

 

 

Hat év mérlege

 

– Mit tart a legjelentősebb eredménynek, amelyet dékánként elért?

– Legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy sikerült megőrizni a szegedi Gyógyszerésztudományi Kar kiváló hazai és nemzetközi hírnevét, amire mindig is büszkék voltunk. A Kar tudományos tevékenysége jelenleg is kiemelkedő, az oktatásunk hagyományosan magas színvonalú, és a nehézségek ellenére mondhatjuk, hogy a Kar gazdaságilag is stabil. Azt is eredménynek tartom, hogy a Kar dolgozóinak létszáma állandó maradt annak ellenére, hogy voltak nehezebb időszakok is.

– Véleménye szerint, hogyan változott a Gyógyszerésztudományi Kar által nyújtott képzés az elmúlt hat év során?

– Az első dékáni ciklusom elején nem terveztem nagy reformokat, mivel véleményem szerint az oktatást teljesen felforgató reformokra a kreditrendszer nem ad lehetőséget. Kisebb léptékű fejlesztéseket terveztünk, és ezek meg is valósultak. Új, gyakorlati jelentőségű választható tantárgyak – például Étrend-kiegészítők, Makromolekulák a gyógyászatban, Gyógyszerészi kozmetológia, Betegközpontú expediálás – oktatása kezdődött el a Karon, valamint korábban már oktatott tárgyak – pééldául Fitoterápia, Biotechnológia – jelentősége nőtt azáltal, hogy kötelező tárgy lett. Megemelkedett a gyógyszerészi gondozás óraszáma. Új tantárgyként vezettük be a Gyógyszeripari szakmai gyakorlatot, amely számos hazai gyógyszergyár bevonásával lehetőséget biztosít a hallgatóknak arra, hogy az iparban dolgozók munkáját is jobban megismerhessék. Az elmúlt hat évben az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar akkreditációja is sikeresen lezajlott, amely nagy elismerés a Karon folyó oktatás számára. Megváltoztak a képzési kimeneteli követelmények is, és országosan egységes lett a nyári gyakorlatok és az államvizsga előtti gyakorlatok tematikája.

 

 

Pályázati sikerek

 

– Mit gondol a Gyógyszerésztudományi Kar kutató munkájának az alakulásáról?

– A közelmúltban a Kar több GINOP és EFOP pályázatot nyert, amelyek megfelelő anyagi hátteret biztosítottak a kutatásokhoz, az eszközbeszerzésekhez és a létszámbővítésekhez is. Ezek a nagy pályázatok teszik most lehetővé, hogy több fiatal kutatót itt tartsunk. Sajnos azonban egyre több adminisztrációs feladat hárul a kutatókra, ami némileg megnehezíti a munkájukat.

– Milyen új hazai és nemzetközi kapcsolatokat épített ki a Kar az utóbbi években?

– A Kar az egyesült államokbeli University of Toledoval, a tajvani Kaohsiung Medical Universityvel és a marosvásárhelyi testvéregyetemmel évek óta jól működő kapcsolatot ápol. Újonnan kialakult kapcsolatként az Angersi Egyetemet említeném meg. A francia intézmény által szervezett nyári egyetemen tavaly szegedi hallgatók is részt vettek, és jó lenne, ha az együttműködés még tovább fejlődne a két egyetem között. Sok jól működő kutatási együttműködése van a Kar egyes intézeteinek is. Véleményem szerint azonban a mennyiségnél fontosabb a minőség. Minél prosperálóbb kapcsolatok kiépítésére kell törekednünk. Az eredményes együttműködéseknek bizonyítékai a Karunkkal intenzív munkakapcsolatban lévő külföldi professzoroknak az egyetem által adományozott Honoris Causa kinevezések is.

 

 

Tanácsok és tervek

 

– Dékánként sok dolgozó munkaadója is volt. Véleménye szerint hogyan alakult a Kar, mint munkahely megítélése dékáni évei során?

– Kari vezetőként törekedtem arra, hogy a dolgozók mind anyagilag mind egy közösség tagjaként megbecsülve érezzék magukat. A Kar lehetőségeihez mérten igyekeztünk a dolgozókat anyagi jutalmakban és a munkájukat elismerő kitüntetésekben, díjakban részesíteni. Vezetőként mindig igyekeztem a teljesítményt díjazni.

– Véleménye szerint, milyen szervezeti feladatokra kell külön figyelmet fordítania az új dékánnak?

– Az új vezetőségnek kiemelt figyelmet kell fordítani a kisebb intézetek, a Gyógyszeranalitikai Intézet és a Klinikai Gyógyszerészeti Intézet megerősítésére.

– Mit üzen a Kar új dékánjának?

– Azt javaslom, hogy mindenképpen ossza meg a feladatokat, hiszen ez egy óriási munka, amely nagyon sok teendővel jár, és egyedül nem lehet győzni. Nagyon sok erő és kitartás kell ehhez a munkához, és szerintem ez benne megvan. Fontos, hogy fordítson nagy figyelmet a megfelelő kommunikációra a Kar dolgozóival. Érdemes rendszeresen értekezleteket, megbeszéléseket tartani a különböző kérdések megoldásának az elősegítésére. Fontos, hogy jó kapcsolatot tartson fenn az egyetem vezetésével és a többi dékánnal is, hogy a Kar érdekeit jól tudja érvényesíteni.

– Mire fordítja majd a dékáni teendők megszűnésével felszabadult időt és energiát?

– A felszabaduló időmet és energiáimat a kutatásra, az oktatásra és a Farmakognóziai Intézet vezetésére szeretném fordítani. Terveim között szerepel az intézeti kutatás modernizálása. Új lendületet adhat a munkánknak a metabolomika és az alapos farmakológiai vizsgálatok összekapcsolása a növénykémiával. Szeretném korszerűsíteni a Gyógynövény- és drogismeret tantárgy oktatását, és még hatékonyabbá tenni az Intézetben folyó oktató-kutató munkát. Szeptemberben új PhD-hallgatók érkeznek az Intézetbe, az ő kutatásuk irányítására is szeretnék kiemelt figyelmet fordítani.”

 

Tóth Barbara

Fotó: Bobkó Anna

 

(„Sikerült megőrizni a szegedi Gyógyszerésztudományi Kar kiváló hazai és nemzetközi hírnevét” címmel 2018. július 20. óta olvasható interjú az SZTE GYTK honlapján a kar korábbi dékánjával.)