Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.
– Fölkerült az i-re a pont: a Szegedi Tudományegyetem régi vezetése átadta az ország egyik legrangosabb felsőoktatási intézménye irányítását az új vezérkarnak. Ez az átadás- átvételi procedúra 2018. július 2-án 4 órán át tartott és 6 ezer oldalnyi dokumentum formáját öltötte – jelentette be Dr. Fendler Judit. Az SZTE kancellárja köszöntötte az SZTE új rektori vezetését azon a sajtótájékoztatón, amelyen Dr. Rovó László orvosprofesszor immár rektori minőségében mutatta be legközvetlenebb munkatársait, a 4 új rektorhelyettest.
Képgaléria a sajtótájékoztatóról.
– Nem magányos feladat a vezetés, összetett és hatékony munkát követel a Szegedi Tudományegyetem irányítása – fogalmazott Prof. Dr. Rovó László, aki 2018. július 1-jétől vette át a kormányrudat, és 4 éven át tölti be a rektori tisztséget. Az SZTE jövőjével kapcsolatos elképzeléseit, a rektorra váró feladatokat az előző hónapokban több interjúban, nyilvános fórumon és személyes beszélgetéseken is vázolta – emlékeztetett.
Az SZTE új vezérkara 2018. július 2-i sajtótájékoztatóján bemutatott 4 rektorhelyettes 4 különböző tudományterületen működve az SZTE 4 különböző karának oktatója és kutatója.
– Saját szakmájuk nemzetközileg elismert vezetőit sikerült felkérnem a rektorhelyettesi posztokra – jelentette ki a rektor, majd röviden bemutatta kollégáit. E tablót az SZTE új rektorhelyettesei kiegészítették szakmai karrierjük vázlatával, illetve szakterületük leghangsúlyosabb feladatainak felvillantásával.
Prof. Dr. Rovó László rektor az SZTE stratégiai és általános rektorhelyettesének Prof. Dr. Széll Mártát, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Genetikai Intézet tanszékvezető egyetemi tanárát kérte fel. A mikrobiológus elmondta: szegedi születésű, iskoláit is itt végezte, majd 11 évig kutatóként dolgozott az MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézetben. A szegedi egyetemre 1999-ben került vssza: kutatói feladatokat látott el, majd bekapcsolódott az oktatási és diagnosztikai kutatómunkába. Az utóbbi 4 évben az SZTE ÁOK tudományos és külkapcsolati dékánhelyetteseként gyűjtött olyan tapasztalatokat, amelyeket hasznosítani szeretne az egyetem sokrétű feladatainak a végrehajtásában és részbeni irányításában.
Az oktatási rektorhelyettesi posztot Dr. habil Gellén Klára, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Üzleti Jogi Intézet vezetője tölti be. Hasonló feladatokat látott el az SZTE ÁJTK dékáni vezetésében két cikluson át. Eredményei közül kiemelte az oktatásnak az új jogszabályi környezethez igazítását, az e-learning tananyag projekt és a középiskolásokat támogató, egyetemi hallgatókra építő tutor-rendszer sikerét, a XXI. század kihívásaira reagáló modern kurzusok indítását. Vezetői prioritásai közül a versenyképességet, a hallgatói létszám növelését és a nemzetközeiesítést említette. Hasonló értékek mentén szeretne dolgozni az SZTE jelenlegi képzéseinek kiváló hírét erősítve és öregbítve.
Prof. Dr. Kónya Zoltánt, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéket vezető egyetemi tanárát az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettesi feladatkörére azért kérte fel, mert reméli, e területet magasabb dimenzókba emeli – fogalmazott az SZTE új elsőszámú vezetője. Erre lehetőséget lát a nanotechnológia legismertebb magyarországi vegyész professzora. A doktori fokozatát is a szegedi egyetemen megszerző Prof. Dr. Kónya Zoltán az SZTE ipari és iparközeli projektjeit komoly értéknek tekinti. Az SZTE nemzetközi láthatóságának fokozásában, a felsőoktatási rangsorokon való minél jobb szereplésben - e területeken egyfajta minőségi ugrásban jelölte meg legfontosabb feladatait.
Hatékonyabb és integratívabb módon a régió és az egyetem közötti együttműködés elősegítésében is számít a rektor az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, Dr. habil. Zakar Péter, az SZTE Bölcsészettudományi Karon kutató és oktató történész munkájára. A XIX. század magyar történelmével és egyháztörténettel foglalkozó szakember hosszabb ideig oktatott az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karán, majd dékáni feladatokat látott el a Gál Ferenc Főiskola társadalomtudományi karán. 2006 és 2014 között a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnökeként gyűjtött olyan tapasztalatokat, amelyeket az SZTE nemzetközi és közkapcsolatai erősítésében is hasznosíthat.
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotók. Bobkó Anna
