Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, illetve a Szegedi Tudományegyetem immár 11. alkalommal ad otthont a Középiskolás Élettudományi Kutatótábornak. Bekukkantottunk a KÉK–tábor kulisszái mögé: szervezőket és résztvevőket kérdeztünk, mikor ellátogattunk az SZTE biológus hallgatói gyakorló laboratóriumába.
– A „Straub Örökség Alapítvány” 22 éve ismerte fel, hogy minél korábbi életkorban mutatjuk meg a középiskolás tehetségeknek a kutatói pálya értékeit, annál több tudóspalánta jelentkezik tudatosan az élettudományokhoz kötődő egyetemi szakokra – nézett vissza a kezdetekre Vígh László akadémikus, a Középiskolás Élettudományi Kutatótábor, azaz a KÉK-tábor ötletének megvalósításáért dolgozó „Straub Örökség Alapítvány” kuratóriumi elnöke. Az SZBK és a szegedi egyetem élettudományokkal foglalkozó szakembereinek az összefogása példaértékű. – Nem modellt követtünk, az alapítvány alapítóinak ötletét valósítjuk meg a KÉK-táborral. Ugyanakkor örvendetes, hogy modellként szolgálhatunk a tehetséggondozás terén, hiszen más akadémiai intézet körül is alakult középiskolai kutatótábor, például az informatikai iránt érdeklődők számára.
Tehetséggondozás, akadémiai szinten
1996-ban jött létre a „Straub Örökség Alapítvány”, amikor elhunyt Straub F. Brunó. Az alapítók – köztük Vígh László, mint az SZBK akkori Biokémiai Kutatóintézetének az igazgatója, továbbá Venetianer Pál akadémikus, néhai Farkas Tibor, Hámori József, továbbá Penke Botond akadémikus a szegedi egyetemről – azért hirdet középiskolásoknak kutatótábort, hogy minél több tehetséget vonzzanak Szegedre. Amikor támogatást nyertek ehhez az elképzeléshez, körülbelül 2-3 évente, megrendezték ezt a tehetséggondozó nyári rendezvényt.
– Az SZBK és a Szegedi Tudományegyetem hellyel, előadókkal és minden egyéb módon segíti a KÉK-tábort. Újabban a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány és a szervezethez kötődő Szegedi Tudós Akadémia középiskolásoknak szóló programját kombináljuk a KÉK-táborral. Gál Béla, a szegedi Radnóti gimnázium igazgatója a kapcsolattartónk. A későbbiekben, remélhetően, a tizenegynéhány területi képviselő középiskolai tanár is beül előadásainkra. Ha szorosabb a kapcsolatunk a mentorokkal, az garancia arra, hogy időben felismerjük a tehetségeket – emelt ki néhány új szempontot Vígh László.
Fantasztikus lehetőség egy középiskolás számára, hogy közelről megtapasztalhatja a kutatói pálya sokszínűségét. Előadásokat hallhatnak a legjobbaktól, délutánonként pedig elvarázsolódnak a kísérletezéstől, a legmodernebb eszközöket ismerhetik meg. A „Straub Örökség Alapítvány” célja, hogy elsősorban olyan településekről és az országhatárokon túli területekről hívjon diákokat Szegedre, amely régiókban nem működik tudományegyetem. A jelentkezők ajánlásában a korábbi KÉK-táborosokra is számítanak a szervezők.
Előadó a doktorandusz és az MTA „Lendületese” is
– Minden korábbinál több, összesen 11 határon túli diák jelentkezett, közülük 6 középiskolás vehet részt a 2018. június 25-én kezdődő és július 5-én záruló KÉK-táborban. Több mint hetvenen jelentkeztek, összesen 30 diákot fogadunk a két héten át tartó foglalkozásokon. Idén csak 11. osztályt végzett 16-17 éves fiatalokkal foglalkozunk – kezdte az idei jellemzők felsorolását Karcagi Ildikó, aki a KÉK-tábort immár hatodik esztendeje vezeti, mint a „Straub Örökség Alapítvány” titkára.
Budapestről, Hódmezővásárhelyről, Kaposvárról, Kisújszállásról, Miskolcról, Siófokról, illetve Erdélyből, a Felvidékről és a Vajdaságból is érkeztek fiatalok. A KÉK-tábor részvevői megismerhetik a kutatói életpálya különböző modelljeit. Az előadók között – többek között – egyetemista, doktorandusz hallgató, egyetemi oktató és akadémikus is szerepet vállalt. Megismerhették például a szegedi egyetemen diplomázott, jelenleg az SZBK PhD-hallgatójaként dolgozó Nyerges Ákost, vagy az MTA Lendület programmal a hazájába visszatért Papp Balázst, de olyan kutatóval is találkozhattak, aki személyes példájával igazolja: kevés külföldi szerepléssel és tapasztalattal is lehet nagyot alkotni. Az SZTE kutatói közül szerepet vállalt például Boros Imre professzor, Duda Ernő professor emeritus, Szabad János professzor, Kozma-Bognár László, aki az SZTE és az SZBK munkatársa is.
– Összetartó csapat a KÉK-táborosoké. Az SZBK-ban tíznél is több korábbi KÉK-táboros dolgozik – árulta el a Karcagi Ildikó. Példáként említette, hogy a KÉK-táborban és az SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyen gyűjtött élmények Debrecenből a szegedi egyetemre csábították például Árva Hédit, aki a hallgatói létről, a biológia és vegyész szakról, saját kutatómunkájáról mesél a 2018. évi KÉK-tábor záró napján.
„A laborgyak. a csúcs”
Közel harminc „KÉK-diáknak” tartott bevezető előadást Sinka Rita, az SZTE Természettudományi Kar Biológiai Intézet Genetikai Tanszék adjunktusa a hallgatói laborban.
– A biológia iránt érdeklődöm. Tudja ezt a korábbi KÉK-tábort kipróbáló zentai ismerősöm, Somogyi Anett, aki szerint ha részt veszek ebben a programban, biztosan el tudom dönteni, hogy kutatónak születtem-e – mesélte mosolyogva Nyilas Tamás, aki az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán szeretne továbbtanulni.
Az SZTE GYTK vonzerejét növeli az idén első alkalommal megrendezett Herba Medicina Tanulmányi Verseny is – derült ki a KÉK-táborban. Az SZTE hallgatói laboratóriumában kísérletezésre készülő középiskolások között ismerősre bukkantunk: a szatmárnémetiből érkezett Kegyes Dávid Valnetin ugyanis részt vett az SZTE GYTK vetélkedőjén is. E verseny eredményhirdetése után beszélgettünk, amikor elárulta: az orvosi egyetemi diplomával endokrinológus sebészként gyógyítana.
– A délutáni laborgyakolat a csúcs! – jelentette ki Reviczki Dénes, aki a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumból érkezett Szegedre. – Mi magunk végezhettük el a két kísérletet, polimeráz láncreakció volt a téma. A kutató-orvosi pályára, a Szegedi Tudományegyetemre készülök. A neurodegeneratív betegségek – a Parkinson- és az Alzheimer-kór – gyógyításával szeretnék foglalkozni. Nagyon érdekel az emberi agy működése.
A piliscsabai Kiss Réka bionikus szeretne lenni, mert a biológia mellett a matematika, az informatika, a fizika és a kémiai is érdekli. Örül, hogy rátalált a bionika szakra, mert itt minden szeretett tantárgya ötvöződik. Értékeli, hogy a KÉK-táborban elmagyarázzák a tudományok határait, fölkeltik a kutatómunka iránt a résztvevők érdeklődését, de ennél is fontosabbnak tartja, hogy itt közösség épül és kapcsolatokat alakíthat ki. A társaságába került a Kaposvárról érkezett Pitz Ádám, akinek tetszett, hogy bepillanthattak a kutatók világába. A Nyíregyházáról érkezett diáklányoknak a pályaorientációban segített a KÉK-tábor.
– Élvezem, hogy motivált és intelligens csapatban vitathatjuk meg a laborbeli feladványokat. Az előadóktól bármikor kérdezhetünk, így folyamatosan követhetjük az adott téma kifejtését. Jegyzeteket is készítek, így később is felidézhetem azt a rengeteg információt, amit itt hallok és látok. A laborgyakolatok is jól szervezettek, tényleg kísérletezhetünk! – értékelt a monori József Attila Gimnázium tanulója, Ferenczi László, aki gyógyító orvosnak készül, mindenképpen a Szegedi Tudományegyetemen szeretne továbbtanulni. Úgy véli, szegedi medikus ismerősei majd segíthetik a tapasztalataik megosztásával abban, hogy például melyik egyetemi oktatót milyen témáról kérdezhet, kérheti mentori segítségét. E fontos kapcsolatháló máris bővül: jó barátságot alakított ki egy hódmezővásárhelyi lánnyal és egy Honkongból érkezett sráccal – Szegeden, a KÉK-táborban.
Újszászi Ilona
Fotók: Bobkó Anna
Korábban írtuk:
