A Biogas Science 2016 nemzetközi konferenciát a Szegedi Tudományegyetem rendezhette meg. A megújuló energiatermelést középpontba állító nemzetközi tanácskozásnak most először ad otthont közép-kelet-európai országbeli város.
A Lajtától keletre most először rendezik meg a kétévente esedékes Biogas Science konferenciát. Az előző kongresszuson, Bécsben kapott felkérést a Szegedi Tudományegyetem, hogy megszervezze az előadásokkal, poszter bemutatókkal, szakmai vitákkal fűszerezett programot.
A világ a TIK-be „költözött”
A világ minden részéből érkezett, közel száz biogázzal foglalkozó tudós és gyakorlati szakember tanácskozik 2016. augusztus 21-24. között a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában.
– Kína, Dél-Korea, Japán, Indonézia, Brazília, Mexico, USA és persze Európa szinte minden országa képviselteti magát a Biogas Science 2016 konferencián – sorolta a szervezőmunkát irányító Kovács Kornél. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Biológiai Intézet Biotechnológiai Tanszék, illetve az SZTE Fogorvostudományi Kar professzora elárulta: a biogáz laboratóriumuk 8 munkatársa együttes teljesítményének az elismerése, hogy Szegedre hozhatták a rangos tanácskozást, amelynek fővédnöke: Áder János köztársasági elnök és Szabó Gábor, az SZTE rektora. A rendezvény társszervezője a Magyar Biogáz Egyesület.
Az elmélet és a gyakorlat találkozik
Hagyományteremtő fórumként érkezett a „napfény városába”, Szegedre a 2009-ben Németországban, 2014-ben Ausztriában is nagy visszhangot kiváltó rendezvény. A körülbelül félszáz előadás és a 20-25 poszter körbejárja a megújuló energiatermelés aktuális problémáit.
A Biogas Science 2016 konferencia fő célja, hogy egymáshoz közelítse a tudósokat és a kutatói elképzelések gyakorlati megvalósításán dolgozó szakembereket.
– A molekuláris- és mikrobiológiai témaköröket a konferencia első napján kiveséztük. A második napon a biogázüzemek működésének szabályozhatóságát, paramétereit tettük nagyító alá. A folyamatfejlesztés, az ipari alkalmazások, az életciklus-elemzés a kutatók és a gyakorlati szakemberek közös ügye, kicsiben és nagyban is – fogalmazott Kovács Kornél. A professzortól megtudtuk: összejövetelük harmadik napját a gáztechnológiáknak szentelik. Ekkor mutatják be a szegedi kutatók legújabb ötletüket. Kiderül, mi mindenre használható a biogáz, mi mindenre képesek a „bacik”. Például a munkára fogott bacik a kémiai gáztisztító technológiák helyettesítői lehetnek.
Elismerés és visszatérő kérdés
A szegedi egyetemen folyó biogáz-kutatások elismerését jelenti az augusztusi nemzetközi konferencia. A fiatalok remélhetik, neves kutatóhelyeken tanulhatnak tovább, mélyíthetik tudásukat, amit hazatérve kamatoztathatnak. De az SZTE biogáz-labor nemzetközi szintű bemutatkozására is lehetőséget ad a tanácskozás. A szegedi kutatók a 3 napos rendezvényen itthon, de nemzetközi közönség előtt tartanak 3 előadást és bemutatnak 4 posztert.
– Állítjuk: metánná alakítható a felesleges zöld áram. Az ötletünkkel kapcsolatos visszatérő kérdés, amire mi is szeretnénk választ kapni: a laboratóriumi körülmények közepette tesztelt megoldásunk „nagyban”, vagyis üzemi méretekben miként működik. A válaszadáshoz vagy kísérleti üzemre lenne szükségünk, aminek a kialakítására folyamatosan pályázunk. Ha sikerrel járnánk, akkor a technológiát itthon tarthatnánk. Vagy keressük a másik utat: egy befektető céget, amely fantáziát lát ötletünk megvalósításában – vázolta a továbblépés lehetőségeit Kovács Kornél.
A konferencián bemutatott előadások legjobbjait cikk formájában közli majd a Nagy Erzsébet, az SZTE professzora főszerkesztésével készülő nemzetközi szakmai folyóirat, az Anaerobe.
A Biogas Science 2016 konferencia honlapja itt elérhető.
A szegedi biogáz-kutatók nagy visszhangot kiváltó ötletéről, cikkéről itt olvashatnak az érdeklődők.
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotók: Bobkó Anna