Sikeresen zárult az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ esélyegyenlőségi projektje

A TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004 szám projekt „Mentorszolgáltatások kialakítása és fejlesztése az esélyegyenlőség jegyében” című alprojekt záró rendezvényét 2015. június 9-én az SZTE BTK Pszichológiai Intézetében tartották.

Eredményes zárás

Az eseményt Devecz Miklós, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja is megtisztelte mutatva, hogy az esélyegyenlőség milyen fontos szerepet tölt be az egyetemi vezetés tevékenységében. A Központ munkája a külföldi hallgatók beilleszkedéséhez és a lemorzsolódó diákok számának csökkentéséhez is nagyban hozzájárul, hiszen fontos szerepet vállal a prevencióban. A sikeres eredményekhez a Központ és más egyetemi egységek, tanulmányi osztályok közötti jó kapcsolat szükséges- fogalmazott.

A támogatásból megvalósult –többek között –a személyes és online tanácsadás szolgáltatás bővítése, személyi segítők, oktatók és nem oktatók képzése, számos speciális tréning, mentorprogram kialakítása, több esélyegyenlőséggel kapcsolatos rendezvény, elkészült a www.sansz.hu honlap és a „Pszichológiai tanácsadás felsőfokon” című kiadvány is –sorolta az elért eredményeket Szenes Márta. Az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ szakmai vezetője hozzátette: a tevékenységek a szemlélet és attitűd formálásra, érzékenyítésre és a kompetencia fejlesztésre egyaránt lehetőséget biztosítottak, ugyanakkor a projekt során rendszeres napi kapcsolatot építettek ki az érintett hallgatókkal, valamint az egyetemi szakemberekkel.

Sikeresen zárult az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ esélyegyenlőségi projektje - GALÉRIA

Személyes és online tanácsadás

A Központ négy területen –pszichológiai, életvezetési, pályatervezési és tanulásmódszertani –nyújt személyes tanácsadást a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak. Az ingyenes 45-50 perces, öt alkalmas tanácsadást a titoktartás jellemzi –hangsúlyozta Tajti Péter. Az irodavezető előadásából megtudtuk: a személyes tanácsadást igénybevevők körében végzett felmérések alapján elmondható, hogy legnagyobb számban a BTK, a TTIK és az ÁOK hallgatói fordultak a Központhoz, a tanácsadás elérhetőségéről leginkább személyes kapcsolat révén és a Központ honlapján értesültek. Arra a kérdésre, hogy „Elegendőnek érezte-e a tanácsadás öt alkalmát?” a kérdőívet kitöltők 47%- a nemmel válaszolt; a válaszadók minimálisan 7 alkalmat, maximálisan pedig 24 alkalmat jelöltek meg. A válaszadók 83%-a hasonló probléma esetén ismét szakemberhez fordulna, míg az eddigi kitöltők közül egyetlen olyan válasz sem érkezett, amely arról szólna, hogy nem ajánlaná a tanácsadás szolgáltatást.

A Léleknavigátor nyújtotta online tanácsadás gyorsan és könnyen elérhető segítség, mely a bizalomra épül. Az anonim szolgáltatás során a segítségkérő levelében magáról annyit és olyan mértékben oszt meg, ahogy számára komfortos. Az e-mailen keresztüli tanácsadás arra szolgál, hogy segítsen rálátni arra az élethelyzetre, ami pillanatnyilag nehézséget okoz a hallgatónak. Az online tanácsadás pszicho-edukációs funkcióval is bír, hiszen az oldalon olyan szakmailag releváns dokumentumokat, írásokat osztanak meg, amelyek szintén segítséget nyújthatnak a segítségkérő problémáiban –tudtuk meg.

Személyi segítő szolgáltatás fejlesztése

A projekt során több esélyegyenlőségi képzés és érzékenyítő tréning zajlott oktató és nem oktató dolgozók részére. Az esélyegyenlőségi képzésen az SZTE oktatói olyan ismereteket szereztek a fogyatékossággal élő hallgatók szükségleteiről, melyek segítik őket abban, hogy a napi szituációkban felmerülő helyzetekben figyelembe tudják venni a speciális képzési igényű hallgatók életét érintő sajátosságokat –ismertette Vukovich Katica. Az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ esélyegyenlőségi referense hangsúlyozta: a személyi segítés folyamatát, felkészítésüket követően is rendszeres, szakember által vezetett szupervízió kísérte. Az egyéni segítésen kívül számos közösségi program valósult meg, így például személyi segítők csapatépítése, SANSZ Klub, kézműves foglalkozások, zsonglőrködés és Esélyegyenlőségi Filmklub –tette hozzá. A projekt támogatásával 2014-ben átgondolásra került a Szegedi Tudományegyetem Esélyegyenlőségi Terve, mely rögzíti, hogy tanszékenként az oktatók 10%-a, de minimum két munkatárs rendszeresen részesüljön a hallgatókat érintő esélyegyenlőségi képzésben évente egy alkalommal. Tréninget tartottak a Nem Adom Fel Alapítvány tapasztalati szakértői is. A személyes találkozások és benyomások által történő érzékenyítés speciális megközelítését használva a résztvevők olyan sérült személyekkel találkoztak, akik példaként állnak nemcsak a sorstársaik, hanem mindenki előtt.

„Érdekes volt az előadás és az egész tréning. „Felrázza” az embert, hogy ne feledkezzen el arról, hogy a segítséget igénylő ember felé előítélet nélkül, szeretettel forduljon.” –értékelte az egyik résztvevő.

Láthatatlan kiállítás és relaxációs tréning

A projekt támogatásával 2014. május 5-6-án az Esélyegyenlőség Világnapja alkalmából szerveztek SANSZ Napot Szegeden a Központ munkatársai. A programon az oktatók előadások formájában oszthatták meg egymással az esélyegyenlőségi területtel kapcsolatos tapasztalataikat. A Dugonics téren mini láthatatlan kiállítás segítségével ismerkedhettek meg a résztvevők a vakok világával, kerekes székes akadálypályán próbálhatták ki ügyességüket, segéd-, és szimulációs eszközök segítségével tapasztalhatták meg, hogy a különböző szembetegségek hogy befolyásolják a látást. 2015. április 22-én a TIK melletti füves területen szerveztek „Lazíts, ha bírsz!” jelmondattal relaxációs napot. A programban jóga, indiai táncok, hangfürdő, könyvbemutató és pszichológiai tanácsadás is szerepelt –ismertette Nagy Katalin. Az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ esélyegyenlőségi referense elmondta: a két éves projekt során több tréning is megvalósult. Így például képzést tartottak a prezentációs technikák, a kábítószer függőség megelőzése és a kommunikációs készségek fejlesztése és konfliktuskezelés témakörében. Emellett eszközös képességfejlesztő, tanulás-módszertan valamint ön- és személyiség ismeret tréninget is szerveztek.

Mentorálás felsőfokon

A mentorszolgáltatás során a mentorok tapasztalataik alapján segítették a mentoráltakat, céljaik kitűzésében és elérésében, negatív élmények feldolgozásában, mentális stabilitás fokozásában, pszichofizikai közérzet javításában –fogalmazott Gál Zsuzsanna. A mentortanácsadó hozzátette: a mentorprogram az SZTE minden nappali tagozaton tanuló hallgatója számára hozzáférhető, célja az önkéntesség és az egyéni elköteleződés megerősítése. A mentortalálkozásokon az egyetem szinte minden kara részt vett, átlagosan 6-7 alkalommal. A mentorprogram során megfigyelt fő probléma körök közé sorolható a pályaalkalmassági dilemma, az egyetemi közösségbe való beilleszkedés kihívásai, a tanulmányi nehézségek, a tanulmányok és a munka összeegyeztetése, a diszlexiából vagy halmozott tanulási nehézségekből eredő tanulmányi hátrányok, a veszteség és gyászfeldolgozás is –említett néhányat. A program eredményességét egyéni szóbeli értékeléssel és online elégedettségi kérdőívvel mérték, melynek feldolgozása még folyamatban van –tette hozzá.

„A mentortanácsadás sokat adott számomra, egyfajta lárvaállapotból bontakoztam ki, már képes vagyok értékelni az anyagi adottságaimat is, és felfedeztem az apróbb tevékenységekben is az örömöt.” –szól az egyik visszajelzés.

Sansz.hu –Esély a hallgatóknak

A TÁMOP projektnek köszönhetően új honlap készült, mely esélyegyenlőségi témakörben nyújt eligazodást hallgatóknak, oktatóknak és szülőknek egyaránt. A www.sansz.hu weboldal célcsoportjai az SZTE-n tanuló, fogyatékossággal élő, halmozottan hátrányos helyzetű, hallgatók, a fogyatékossággal élő hallgatók oktatói, valamint a leendő elsősök és szüleik –ismertette Nyemcsok Éva. Az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ munkatársa elmondta: a honlap célja, hogy az esélyegyenlőséghez kapcsolódódó minden fontos információ egy helyen legyen, szakmai tudásanyagot nyújtson az oktatóknak, ugyanakkor a nem fogyatékossággal élő diáktársakat is megszólítsa.

A felhasználóbarát, könnyen kezelhető és áttekinthető honlap rendkívül informatív, a megfelelő tipográfiának köszönhetően könnyen olvasható, a meleg színválasztás, a színes képek „az SZTE-n jó diáknak lenni” életérzést sugallják. A fotó-és videógaléria a gazdag képi megjelenítést szolgálja, a naptár funkció az aktuális eseményeket tartalmazza, sőt az oldal látogatói blogot is írhatnak. Plusz szolgáltatásként a Robobraille program is elérhető az oldalon. Külön menüpont szolgálja az oktatók, hallgatók, leendő és jelenlegi elsősöknek tájékozódását, a hallgatók menüponton belül pedig külön böngészhetnek a hallás-, mozgás-, látássérült, diszlexiás és autista hallgatók. Az oktatók jó tanácsokat találnak a fogyatékossággal élő hallgatók oktatásához a tanulást segítő eszközök és szakmai anyagok témakörében. A honlap angol nyelvű verziója –a magyarral azonos menüpontokkal –pedig a külföldi diákokat segíti.

Az alprojekt záró találkozás a rengeteg elért eredmény bemutatása mellett rámutatott arra is, hogy a megkezdett tevékenységeket a jövőben folytatni kell, hiszen a Szegedi Tudományegyetem hallgatói és oktatói egyaránt igénylik azt.

SZTEinfo –Gajzer Erzsébet

Fotó: Herner Donát