Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Nem „harcol” az áltudomány ellen, de kitartóan „piszkálgatja” a ködöt, a tévhitek homályát oszlatni igyekszik írásaival Csupor Dezső. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar adjunktusának neve 3 könyv borítóján és a www.kodpiszkalo.blog.hu honlap sok-sok tudománynépszerűsítő írása mögött olvasható.
2015. június 7, 16 óra 30 perc, Dugonics tér, színpad:
Június első vasárnapján pedagógusként, a tudományos eredmények terjesztését fontosnak tartó egyetemi kutatóként és oktatóként, ugyanakkor a könyvhét e jeles napján három könyvet jegyző szerzőként és honlapot alapító bloggerként is ünnepeltük Csupor Dezsőt. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar egyetemi adjunktusát Újszászi Ilona kérdezte – többek között – a gyógynövények és gyógyszerek körüli tévhitekről.
A „pedagógus” több, mint „oktató”
„A pedagógusra jellemző nevelési módszerek alkalmazásával már elkésnénk az egyetemen. Itt a felnőttség felé haladó fiatalok tanulnak, akikre az oktató leginkább a személyes példájával tud hatni – véli Csupor Dezső. Az SZTE GYTK oktatója elárulta: középiskolai tanárai vitték érdeklődését a természettudományok irányába.
A „farmakognózia szakértő” és „fitoterápia szakgyógyszerész” Csupor Dezsőnek a gyógynövény- és gyógyszerismeret a szakterülete. Szerinte nem könnyű az alapkutatással foglalkozó kutatónak ismeretterjesztéssel is foglalkozni. Az egyetemi oktatónak szakterületén is teljesítenie kell a publikációs követelményeket, miközben a tudományos eredmények közérthető formájú bemutatása is feladata, hiszen az adófizetők pénzéből fenntartott intézményben dolgozik.
Blogger a „publikációs kényszerről”
Kedvtelésből lett blogger Csupor Dezső. Elismeri, a publikációs jegyzéken nem számítanak a www.kodpiszkalo.blog.hu honlapon megjelent írások.
Három könyv borítóján is olvasható Csupor Dezső neve. Egyetemi jegyzetként indult, ma már kézikönyvként is forgatják az érdeklődők a Fitoterápia – Növényi szerek a gyógyászatban című művét.
Korszerű ismereteket közvetít a Gyógynövénytár - Útmutató a korszerű gyógynövény alkalmazáshoz című könyv, amelynek társszerzője Csupor Dezső. Három szerző mellett negyedikként kapcsolódott be a Száz kémiai mítosz – Tévhitek, félreértések, magyarázatok című kiadvány összeállításába.
Elmondása szerint is egészen más a blog, vagyis az „internetes napló” műfaja és feladata: aktuális és tudományosan megalapozott ismereteket közvetítve azonnal reagál a világhálón épp felbukkanó téves információra.
Hazugságok ellen
A „tévhit” a „hazugság” finomabb kifejezése? – kérdezte beszélgetőpartnere a kutatót. Csupor Dezső árnyal magyarázata mellett, idézzük a Száz kémiai mítosz ajánlójának a szövegét: „(…) Ezek olyan tudományosan nem helytálló ismeretek, melyek alapvetően befolyásolják a világról alkotott képünket, mindennapi cselekedeteinket. Tévhiteink nagyon is "emberiek": a mindennapi megismerés hiányosságai (túláltalánosítás, szelektív észlelés, pontatlan megfigyelés), a számunkra elviselhetetlenül bonyolult problémák egyszerű megoldásába vetett hit és a csodavárás legalább annyira okai, mint a félretájékoztatás, félrevezetés, legyen az szándékos vagy akár jó szándékú is. És tévhiteink megannyi veszélyt hordoznak magukban: gyakran pénztárcánk, nem ritkán egészségünk látja kárát. (…)”
Iránytűként ajánlotta a kutató: „minél hangzatosabb egy állítás, annál jobban gyanakodjunk, vizsgáljuk meg valóságtartalmát”.
Olyan kérdésekre válaszolt Csupor Dezső, mint például: „Mi a veszélyesebb: az ismert mellékhatású gyógyszerek vagy az ismeretlen hatású "csodaszerek" szedése?” De finoman cáfolta a C-vitamin, a PI-víz, a mágnesek, a szódabikarbóna, a homeopátia mindenhatóságát.
A http://kodpiszkalo.blog.hu/ születéséről mesélve elárulta: a névválasztáshoz hozzájárult Latinovits Zoltán könyvének a címe, amelyben olvasható: „Jó lenne – ködszurkálóként – fényt hasítani, de legalább agresszív kérdőjeleket vésni ebbe a szélcsendes káoszba.”
E gondolat jegyében Csupor Dezső nem „harcol”, „csak” véleményt mond – tudományos alapon – olyan kérdésekről, amelyek sokakat foglalkoztatnak. Csupor Dezső elszánt és kitartó „ködpiszkáló”…
SZTEinfo
Fotó: O. I.
A „ködpiszkáló kutató”, Csupor Dezső könyvheti véleményét meghallgathatja itt:
Az SZTE Hírportál információi a 86. Ünnepi Könyvhétről:
86. Ünnepi Könyvhét: Beszélgetések az elmúlásról
86. Ünnepi Könyvhét: A Kiskunsági Nemzeti Park
86. Ünnepi Könyvhét: Keresd a nőt! – érdekességek Szent-Györgyi Albertről és a Nobel-díjról
86. Ünnepi Könyvhét: „A virág a fény felé hajlik” - beszélgetés Böjte Csabával
86. Ünnepi Könyvhét: Utcára vitt tudomány –Szent-Györgyi öröksége
86. Ünnepi Könyvhét: Az idő kereke
86. Ünnepi Könyvhét: „Én itt vagyok” - irodalmi megemlékezés Baka Istvánról
86. Ünnepi Könyvhét: Egy csodálatos utazás
86. Ünnepi Könyvhét: Merőleges viszonyok – El Kazovszkij művészete
86. Ünnepi Könyvhét: „Az SZTE utcára viszi a tudományt” – akadémikus, professzor a kutatásról
86. Ünnepi Könyvhét: Hivatalos megnyitó és SZTE-s programok
86. Ünnepi Könyvhét: Szegedi hadi diadal
86. Ünnepi Könyvhét: Ígéretes kiadványok
86. Ünnepi Könyvhét: Idegenfelfogás az első ezredforduló korában
86. Ünnepi Könyvhét: Kötetbe foglalt cikkgyűjtemény az innovációról
„Az SZTE utcára viszi a tudományt” az Ünnepi Könyvhét idején
